Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Udvarias levél érkezett 2012 májusában Jonas Gahr Støre akkori norvég külügyminiszterhez. A feladó Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter volt, a levél témája pedig a Norvég Alapok nevű támogatási program. Navracsics azzal kezdte a levelet, hogy a norvégokat fontos partnernek, a Norvég Alapok pénzén megvalósuló pályázatokat pedig felbecsülhetetlen értékűnek nevezte. Majd diszkréten rátért a levél tárgyára, Norvég Civil Támogatási Alapra. Navracsics azt írta, hogy a Norvég Alapok programjai közül az egyetlen, amelyről negatív visszajelzéseket kaptak.
Ez az az alap, amely miatt Lázár János államtitkár május óta heves vitában áll Norvégiával. Az államtitkár az alap támogatásainak leállítását kérte, azzal az indokkal, hogy azok elosztásában szerepet játszó Ökotárs Alapítvány az LMP-hez köthető. Az alapítvány tagadta, hogy köze lenne az LMP-hez, Norvégia pedig visszautasította azt a vádat, hogy politikához kötődő szervezeteket támogatna. Nem teljesítették tehát Lázár kérését, aki erre utasította a Kehit, hogy vizsgálja meg a Civil Alap pénzeinek felhasználását.
Az Origo információi alapján az Ökotárs kiválasztását a hazai pénzosztó szervezet szerepére már 2012-ben élesen kritizálta a kormány, sőt mindent megtett azért, hogy a norvég kormány megismételje azt a pályázatot, amelynek győztese az Ökotárs vezette konzorcium volt. A kormány szerint a pályázat nem volt fair, ugyanis az Ökotárson kívül induló minden szervezetet kizárták a pályázat második fordulójából. Ennek a kritikának a része volt Navracsics 2012-es levele.
Az Origo birtokába került ugyanakkor a pályázók listája, ez alapján a kizárt hat szervezet közül kettő állami tulajdonú, háromnak pedig rendkívül jó kormányzati kapcsolatai vannak.
A Norvég Civil Támogatási Alap része ugyan a Norvég Alapoknak, amelyeken keresztül Norvégia, Izland és Liechtenstein 40 milliárd forinttal támogatja Magyarországot, mégis különállóan működik az alapok más programterületeitől. A Civil Alapon keresztül érkező négymilliárd forintot ugyanis nem a magyar állam osztja szét, hanem egy erre kiválasztott civil szervezet. Ezt a szerepet tölti be jelenleg az Ökotárs három másik partneralapítvánnyal együtt.
Az úgynevezett programoperátor személyéről 2012-ben egy pályázat keretében döntött az alapot kezelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO). Ennél a döntésnél a magyar kormány képviselőjének konzultációs szerepe volt, a döntésbe viszont nem szólhatott bele. A pályázatra összesen hét szervezet, illetve szervezetekből álló konzorcium jelentkezett. Ezek a következők:
Ökotárs Alapítvány, partnerségben a Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítvánnyal (Demnet), az Autonómia Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvánnyal
Szövetség az Életen át Tartó Tanulásért
Fogyatékos Személyek Egyenlőségéért Közalapítvány
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége partnerségben a Magyar Írószövetséggel, a Zöldkereszt Egyesülettel és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal
Századvég által vezetett konzorcium, partnerségben a Magyar Önkéntesküldő Alapítvánnyal, a Helyi Mérték Alapítvánnyal
Gazdasági Kutató és Fejlesztő Szövetség
VÁTI
A pályázatot végül az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium nyerte. A többi szervezetet a pályázatot lebonyolító brüsszeli iroda be sem hívta a pályázat második fordulójára. Navracsics leveléből az olvasható ki, hogy az Ökotárssal versengve induló hat szervezet valamelyike panaszolta be a pályázati eljárást a kormánynál. A panaszos kifogásolta azt, hogy szerinte a pályázat átláthatatlan volt, és azt is, hogy a kiválasztási folyamat lezárásáról mindössze egy „szűkszavú, mindenféle szakmai indokot nélkülöző” e-mailből értesült. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy melyik szervezet volt az, és az erre vonatkozó kérdésünkre a kormány sem válaszolt.
Navracsics azt írta a norvégoknak, hogy a kritikát megalapozottnak találta. A kiválasztási eljárást méltatlannak nevezte, és azt kérte a norvég külügytől, hogy indítsanak egy közös vizsgálatot az ügyben.
A miniszter 2012-es levele csak egy azok közül a levelek és személyes találkozók közül, amelyek során a magyar kormány képviselői 2012-ben szóvá tették az aggályaikat a norvég kormánynak. A miniszter levelét megelőzte egy találkozó is, amelyen a 2012-ig még Navracsics minisztériumához tartozó Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és az akkori norvég nagykövet, Siri Ellen Sletner között zajlott. Itt Latorcai nehézkesnek nevezte az együttműködést az alapot kezelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodával (FMO), és kiemelte azt is, hogy a programoperátori pályázat második körében szerinte nem volt versenyhelyzet, mivel arra csak az Ökotárs konzorciumát hívták be.
„Az első fordulóban még pályázati anyagot sem kellett beadniuk a jelentkezőknek, tehát csak a szervezetek neve alapján született meg a döntés” – mondta az Origónak Latorcai Csaba. Szerinte olyan esetről is van tudomásuk, mikor egy szervezet visszakérdezett, hogy miért nem kerültek fel a szűkített listára, amire azt a választ kapták, hogy azért, mert csak nemrég alakultak. Latorcai szerint azonban a szervezet már évtizedek óta változatlan formában tevékenykedett (azt azonban nem árulta el, hogy melyik szervezetről van szó).
Megkerestük a Norvég Nagykövetséget, akik kérdésünkre közölték, hogy a magyar kormánnyal történt egyeztetések során a norvég fél végig azt hangsúlyozta, hogy a pályázat megfelelt a két ország között kötött egyezményben meghatározott szabályoknak. „Ez egy alapos, kizárólag a kiválasztási kritériumok alapján lefolytatott és tényeken alapuló értékelés volt” – mondták. Hozzátették, hogy a jelentkező szervezeteket a pályázatot kiíró, brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda szükség esetén többször is megkereste és részletes információkat kért a tevékenységükről, mielőtt döntött volna, majd ezután mindegyiket kiértesítette a pályázat eredményéről és a döntés okairól.
Az Origónak az egyik, a pályázaton részt vevő szervezet, a VÁTI megerősítette, hogy őket is megkeresték egy tisztázó kérdéssel a jelentkezés leadása után. Azt is hozzátették, hogy az elutasító döntés okait ugyan valóban nem mondták meg, a pályázati eljárás azonban nem különbözött akármelyik más, hasonló eljárástól.
A norvég nagykövetség hangsúlyozta, hogy a pályázat résztvevői közül csak az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium felelt meg „az előzetesen ismert és nyilvános pályázati kritériumoknak”. A többi hat résztvevő nem, így szerintük szabályos volt az, hogy azokat nem hívták be a második körre.
A 2011-es pályázati kiírás szerint a jelentkezésnek három feltétele volt:
a pályázó szervezetnek a kormánytól függetlennek kell lennie
szoros kapcsolatban kell állnia az ország civil szektorával
megfelelő pénzügyi kapacitással és megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie a források elosztása terén
A norvég nagykövetségen keresztül megkérdeztük a brüsszeli irodától, hogy melyik szervezetet miért zárták ki, de egyelőre nem érkezett válasz a kérdésünkre. Az egyetlen szervezet, amelyikről tudni, hogy miért lett kizárva a pályázatból, az a Századvég Alapítvány. Ez egy, a magyar és a norvég kormány képviselői között lezajlott 2012-es találkozó leiratából derül ki. A brüsszeli iroda vezetője közölte, hogy a Századvég alapítvány vezette konzorciumot azért nem hívták be a második körre, mert szerintük nem elegendő a pályáztatási tapasztalatuk. Azt is kizáró tényezőnek tartották a Századvég esetében, hogy „nem garantálható a kormánytól való függetlensége”.
A Századvégnek 2011 és 2013 között több millió forintos kommunikációs tanácsadási szerződése volt a Fidesz-frakcióval, az alapítványt magába foglaló konzorcium pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is szerződött többmilliárd forint értékben. A pályázattal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Századvéget, akik azonban azt mondták, hogy az ügyet lezártnak tartják, és nem nyilatkoznak.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségénél ugyan megerősítették, hogy beadták a jelentkezést, de hozzátették, már nem őriznek hivatalos dokumentumokat a két évvel ezelőtti pályázatról. Megkerestük a Szövetség az Életen át Tartó Tanulásért vezetőit is a szervezet irodáján keresztül, de egyelőre nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Az Ökotárs Alapítvány vezetője, Móra Veronika az Origónak azt mondta, hogy ők nem értesültek arról, hogy a magyar kormány kifogásokat emelt a pályázattal kapcsolatban, csak annyi tűnt fel nekik, hogy a kiválasztási folyamat a tervezetthez képest hónapokkal elhúzódott.
A pályázók között a nyilvánosan fellelhető adatok alapján kettő is van, amelyik biztosan nem felel meg a kormánytól való függetlenség kritériumának. A VÁTI és a Fogyatékos Személyek Egyenlőségéért Közalapítvány ugyanis állami tulajdonban van. Ezek mellett még három szervezet esetében kétséges, hogy megfelelnek-e ennek a feltételnek.
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a szervezője a Fideszt és Orbán Viktor miniszterelnököt támogató felvonulásnak, a Békemenetnek. A vele konzorciumi partnerségben induló Keresztény Értelmiségiek Szövetsége az alapítvány által életre hívott Civil Összefogás Fórum (CÖF) tagja. A rendezvényeiken rendszeresen tartanak beszédet kormánypárti politikusok, 2011-es kongresszusukat a parlamentben tartották Kövér László meghívására, és Orbán Viktor is beszédet mondott.
A Szövetség az Életen át Tartó Tanulásért sem független a politikától. Elnöke, Balázs Ákos egyben a Fidesz debreceni közgyűlési frakciójának vezetője.
Nem találtunk kötődést a kormány és a Gazdasági Kutató és Fejlesztő Szövetség között, ennek a pályázónak az esélyeit azonban gyengíthette, hogy a honlapja szerint elsősorban nem civilekkel, hanem gazdasági szereplőkkel foglalkozik. Megkerestük a Gazdasági Kutató és Fejlesztő Szövetséget, de azt közölték, már arra sem emlékeznek, hogy indultak a pályázaton, mondván, hogy évekkel ezelőtti történésről van szó.
Megkérdeztük Latorcai Csaba helyettes államtitkártól, hogy a kormány álláspontja szerint az induló szervezetek mindegyike megfelelt-e a pályázati kritériumoknak. Azt felelte, hogy a kormány ezt nem vizsgálhatta. „Arra hívtuk fel csupán a norvég fél figyelmét, hogy a saját maga által folytatott gyakorlatnak sem felelt meg a kiválasztási procedúra azáltal, hogy csupán egyetlen szervezet került a szűkített listára” – mondta.
A norvégok valóban nem számítottak arra, hogy szinte semelyik induló szervezet nem fog megfelelni a pályázati kritériumoknak. A pályázati kiírásban ugyanis még azt írták, hogy a második fordulóba 3-8 szervezetet várnak. Az FMO vezetője a 2012-es találkozón elmondta, hogy a három donor országgal egyetértésben lemondtak arról a követelményről, hogy legalább három szervezetet be kell hívniuk a második fordulóba, mivel szerintük az első forduló nem hozott kielégítő eredményt. Hozzátette, hogy hasonló dolog történt már Észtországban, Máltán és Szlovákiában is. „Sajnálom, hogy nem tudtunk több szervezet kiválasztani, de a kiválasztott szervezeteknek meg kell felelniük a feltételeknek” – mondta az igazgató.
Latorcai Csaba szerint ők arra kérték a norvég felet, hogy vizsgálják felül a kiválasztást, és ismételjék meg a pályázatot. Ő maga azt is felajánlotta, hogy információkkal segíti a kiválasztást, például elmondta, hogy az Ökotárs Alapítvány a Svájci Civil Alap alapkezelőjeként is működik, és ez szerinte azt eredményezheti, hogy a két pályázat együttes kezelésekor csúsznak a pályázati kiírások és döntések úgy a Svájci, mint a Norvég Alap esetében. Erre a felvetésre az Ökotárs vezetője az Origónak azt mondta, hogy a partner alapítványokkal együtt végzik ezeket a feladatokat, így nincsenek kapacitásbeli problémáik.
A norvégok már 2012 májusában kijelentették, hogy a pályázatot lezárták, és megjegyezték, hogy szeretnének már a programok elindítására koncentrálni. Szerintük az Ökotárs mellett szólt, hogy a 2008-2010-es időszakban is az általa vezetett konzorcium volt a Civil Alap operátora, a donor államok pedig elégedettek voltak a munkájukkal.
2012 őszén új front nyílt a konfliktusban. A két ország között zajló vita hangsúlya áttevődött a magyarországi pályázatok kiválasztásáról döntő bizottság tagjaira. A pályázatok értékelését ugyanis az Ökotárs (és konzorciumi partnerei) által felkért szakértők végzik.
2012 szeptemberében az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán is írt egy levelet a norvég külügynek (a civil ügyekért felelős államtitkárság időközben átkerült a KIM-től az EMMI-hez), amelyben arra kérte a norvégokat, hogy ebben a bizottságban az Ökotárstól független szakértők legyenek többségben, később pedig a kormány azt is indítványozta, hogy ezeket a szakértőket nyílt pályázaton válasszák ki. A pályázatértékelési struktúrában azonban nem történt változás.
Ez után másfél éven keresztül nem történt komolyabb levélváltás a norvég és a magyar fél között, egészen Lázár János idén májusban írt leveléig. „Lázár János államtitkár úr bizonyára a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása során tekintette át a forrásfelhasználás gyakorlatát, és így kerülhetett előtérbe a Norvég Civil Támogatási Alap” – mondta az Origónak Latorcai Csaba arra a kérdésére, hogy másfél év után miért gondolta úgy Lázár János, hogy levelet ír a norvég külügynek a Civil Alappal kapcsolatban. Lázár János és Norvégia között azonban már 2014 eleje óta zajlott egy vita, erről itt olvashat bővebben.
