Adok-kapokkal taktikázza el az esélyeit a baloldal

Horváth Csaba tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy közös ellenzéki jelöltként legyőzze Tarlós Istvánt.

Az Európai Parlamenti választások átrendezték a baloldalon az erőviszonyokat, most pedig a Fidesz egy törvénymódosítással újraírja a főpolgármester-jelölésről szóló tárgyalások stratégiáját is. Mi jöhet a korábban felmerült visszaléptetéses taktika és Horváth Csaba után?

2014 májusának utolsó néhány napjára egészen biztosan sokáig emlékezni fog Horváth Csaba. Az MSZP főpolgármester-jelöltjének alig egy hét alatt kellett átélnie, hogy felfordul körülötte a világ: előbb Budapest fordított hátat a szocialistáknak az EP-választásokon, majd a Fidesz terjesztett be egy olyan törvénytervezetet, amely alapvetően átírja a fővárosi választási rendszert és ezzel együtt a tárgyalási taktikákat.

A május 25-ei voksoláson a szocialista pártnak szinte eltűnt a régi hátországa, a fővárosban az Együtt-PM és a DK is jobban szerepelt az MSZP-nél. A II. és XII. kerületben az Együtt-PM kétszer annyi szavazatot szerzett, mint az MSZP, míg a DK a pesti oldalon, Pestszentlőrincen, Újpesten, Kőbányán, Csepelen volt nagyon erős. Az MSZP nemcsak a szavazóit vesztette el Budapesten, hanem ezzel az addig erősnek hitt alkupozícióját is a baloldalon.

Öt nappal később, a múlt pénteken pedig még javában zajlottak az MSZP belső csatái a pártvezetésért, amikor a Fidesz váratlanul beadta a fővárosi választási rendszert átíró törvényjavaslatát. Ezzel végképp felborult minden, amit a pártok addig gondoltak az őszre való felkészülésről.

Az MSZP nem adja fel magát

Az MSZP-ben mindeközben a tisztújítás a fő téma. Ha az önkormányzati választások szóba kerülnek, akkor is csak olyan összefüggésben, hogy egyes politikusok tartanak attól, mire a párt eljut oda, hogy ezen gondolkozzon, addigra a DK és az Együtt-PM megegyezik a fő irányokról, az új MSZP-elnököt pedig kész helyzet elé állítják. Nem véletlenül figyelmeztette a szombati MSZP-választmányon a párttársait a leendő budapesti elnökként emlegetett Kunhalmi Ágnes, hogy minél előbb rendezni kell a sorokat, mert közel az önkormányzati kampány. A zárt ajtók között Kunhalmi arról beszélt, hogy az MSZP a fővárosban "magát nem feladva" fog együttműködni a DK-val és az Együtt-PM-mel, vagyis eszerint az új szocialista vezetés számára sem lesz kérdés, hogy a baloldali pártoknak össze kell fogniuk.

Kérdés persze, hogy milyen konstrukcióban tudnak összefogni a pártok. Az új törvény egyik fő hatása az lesz, hogy nincs értelme az úgynevezett koordinált együttműködésnek, azaz az olyan baloldali összefogásnak, amelyben elosztják egymás között a pártok, hogy melyik kerületben kinek a jelöltje indul. A pénteken benyújtott tervezet szerint ugyanis a fővárosi közgyűlésbe a polgármesterek kerülnek be, illetve a jelöltek egy kompenzációs listáról, amelyet csak az a párt állíthat, amelynek 12 kerületben van polgármesterjelöltje. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mindhárom baloldali pártnak érdemes lenne 12 kerületben elindulnia, hogy lehessen kompenzációs listás helyük. Így két forgatókönyv marad: az egymás ellen indulás, ami a szavazatok eloszlása miatt tűnik biztos vereségnek, vagy az újabb összefogás, ami viszont politikailag lehet kockázatos a feleknek.

Az Együtt-PM csak ott fog össze, ahol lehet győzni

Márpedig információink szerint az Együtt-PM korábban eddig épp azt a koordinált összefogást gondolta a legcélravezetőbbnek, amit most lenulláz az új törvénytervezet. A párt terve az volt, hogy a kerületek többségében megnevez (ha nem is nyilvánosan) egy polgármesterjelöltet, majd azokban a kerületekben, ahol van esélye a győzelemnek a baloldalnak, ott megállapodnak egymással, hogy melyik párt jelöltje marad állva, a többiek pedig visszalépnek. Egy Együtt-PM-es a múlt hét közepén azt mondta, hogy a XII. kerületben a fideszes Pokorni Zoltánnal szemben például nem jár végzetes következménnyel az összefogás elmaradása, hiszen itt sosem győzött még baloldali jelölt. A baloldal számára esélyes kerületekben viszont meg kell állapodni, és itt MSZP-s vagy DK-s jelöltek mögé is hajlandó beállni az Együtt-PM.

"Nekünk nyilván elfogadható jelölt Angyalföldön a szocialista Tóth József vagy a kispesti MSZP-s Gajda Péter, ők meg is tudják nyerni a polgármesteri posztot. Arról kell megállapodni, milyen logók legyenek a nevük mellett, mert ez a kompenzációs listánál számít majd, és az egyéni önkormányzati kerületeket hogy osszuk fel" - mondta egy Együtt-PM-es.

A főpolgármesteri posztokról való egyeztetéseknek némileg más taktikával fut neki az Együtt-PM: itt nem látnak más lehetőséget, mint a közös jelölést. A lényeg - mondják -, hogy találjanak egy elfogadható, hiteles közös jelöltet, aki mögé mindannyian oda tudnak állni, és akinek esélye lehet legyőzni Tarlós Istvánt. "Az Együtt-PM-es választók nem bocsátanák meg, ha önállóan indulnánk, és meg sem próbálnánk közös jelöltet találni, aki legyőzheti Tarlóst", mondta az Origónak a párt egyik vezető politikusa. Ezzel lényegében teljesen elszálltak Horváth Csaba esélyei a jelölti posztra, az Együtt-PM már a nyilvánosság előtt is világossá tette, hogy nem támogatják őt.

Ráadásul a közös jelölt mögé fel kell sorakoznia minden pártnak, a Fidesz által benyújtott tervezet ugyanis kizárta a független jelöltet. Ennek az a technikai magyarázata, hogy a főpolgármester-jelöltekre adott szavazat is beleszámít a kompenzációs listára, és egy független jelölt szavazataiból vereség esetén semelyik párt sem profitálna.

A parlamenti helyeket is újratárgyalhatják

Úgy tudjuk, Bajnaiék azt is szeretnék, hogy az egyeztetési csomagba kerüljenek be parlamenti helyek is. A januári megállapodás következménye az volt, hogy az MSZP-nek 29 fős frakciója lett, az Együtt-PM-nek és a DK-nak viszont csak négy-négy képviselője jutott be, ami nem elég egy frakcióhoz. "Benne van a levegőben, hogy ezt a felállást újragondoljuk" - mondta egy Együtt-PM-es. Bajnaiék nem ahhoz ragaszkodnának, hogy egy szocialistát kényszerítsenek a lemondásra, de abban például megállapodhatnak, hogy ha egy MSZP-sből polgármester lesz, és lemond, akkor Együtt-PM-es képviselő kapja azt a mandátumot. Például ha Botka Lászlót ismét megválasztják Szegeden, le kell mondania a mandátumáról.

Ez utóbbi kívánság Gyurcsányéknál is felmerült, és információink szerint a DK is belevenné majd az önkormányzati csomagba a parlamenti helyeket. A pártban ezt azzal magyarázzák, hogy mindenkinek tudomásul kellene vennie: a baloldal összességének az eredménye a legfontosabb most. Ebből a logikából vezetik le Gyurcsányék, hogy esetleg a parlamenti frakciókat is újra kell gondolni.

A DK-sok tárgyalási stratégiája információink szerint az lesz, hogy elérjék, minél több helyen legyen összefogás. Szerintük e nélkül sehol nincs esélye a baloldalnak. Bár Budapesten a baloldali pártok közül a DK szerezte az EP-választáson a legtöbb szavazatot, és kilenc kerületben is jobban szerepelt, mint a többiek, úgy tudjuk, Gyurcsány folyamatosan óvja párttársait attól, hogy a DK diktálni akarjon. Nem ragaszkodik például ahhoz sem, hogy a DK jelöljön főpolgármestert. Bár világossá tette, hogy van egy konkrét jelöltje, egyelőre csak a legszűkebb környezetének árulta el a nevét.

A DK nem véletlenül tűnik majd engedékenyebbnek a polgármester-jelöléseknél. "Ami most fontos a pártnak, hogy mindenhol biztosítani tudjuk a 2-3 képviselőt az önkormányzatban. Gyurcsány célja, hogy mindenhol legyen emberünk, ebből tudunk hosszú távon építkezni" - mondta egy DK-s politikus, aki azt is hozzátette, az sem utolsó szempont, hogy Gyurcsány Ferenc végre posztokat tudjon adni azoknak, akik két és fél éve jellemzően ingyen dolgoznak neki.