Máris módosulhat a reklámadótörvény

Alig fogadták el a törvényt, máris átírják. Fizethet az RTL.

A június 11-én elfogadott reklámadótörvény módosítását kezdeményezi a fideszes L. Simon László többek között azzal a céllal, hogy korlátozza az adóalap csökkentésének lehetőségét az idén.

A parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak akkor van mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra is, nem kizárt, hogy egyes adózóknak kreatív ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk.

Az előterjesztés szerint nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek, azaz sales house-nak - olvasható az indoklásban. A törvényjavaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, ha hozzájárul a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz. Az ehhez szükséges képviselői aláírásokat L. Simon László csatolta.

Új előírás is vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségéről, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.

Változtatna az internetes reklámokra vonatkozó szabályon: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózna.

Korábban a TV2-vel együtt véletlenül az RTL Klubot is mentesítették a fizetés alól, de a mostani módosító őket is adófizetésre kötelezi.

Az Országgyűlés június 11-én rendkívüli sürgősséggel megtárgyalta, majd pedig kivételes eljárásban 144 igen és 30 nem szavazattal elfogadta a reklámadót. Szinte a teljes magyar média tiltakozott ellene.

Az RTL Magyarország szerint a törvényalkotói szándék nem volt más, mint „az RTL ellehetetlenítése, és ezzel a sajtószabadság durva korlátozása Magyarországon.” Közleményükben azt írják, hogy „ennek a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez, a kereskedelmi televíziók műsoraihoz. A törvény célja mostantól még világosabb: ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot”.