A Jobbik KGBélája és a kommunisták – interjúnk folytatása Rétvári Bencével

Interjú Rétvári Bencével, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium politikai államtitkárával.

Az EMMI államtitkára tegnap arról beszélt az Origón, hogy az előző kormány komoly kedvezményeket adott a bankoknak és ezért most nem lesz gond a devizahitelesekről szóló törvényjavaslat végrehajtásával. Azaz képesek lesznek több száz milliárdot kifizetni. A KDNP-s politikust arról is kérdeztük, hogy miért nem fogad el a Parlament egy lusztrációs törvényt. Az interjúnk folytatása következik.

A Jobbik újra benyújtotta az Országgyűlésnek a volt kommunista vezetők közéletből kitiltását célzó javaslatát. Nemrég többször is beszélt konferenciákon, megemlékezéseken a szocialista rendszerről, és hevesen bírálta. Támogatják akkor majd a Jobbiknak ezt a javaslatát?

Mi a Nemzeti Emlékezet Bizottságot állítottuk fel azért, hogy az egykori állampárti múltnak a feltárásában a motorja legyen a történelem feltárásnak. A jogszabály, amely létrehozta a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, egyik első feladataként rögzíti, hogy az egykori kommunista államhatalom hatalom birtokosainak a listáját azt állítsa össze. Nem csak személyekre gondolok itt, hanem azokra a tisztségekre, amelyek az adott korszakban – mert itt nyilván valóan a kommunista időszakban is változott, hogy mikor ki birtokolt tulajdonképpen igazi hatalmat, és nem csak formális tisztsége volt – hogy voltak azok, akik a valódi hatalom birtokosok voltak? Mikor bármifajta ilyen kérdésről beszélünk, akkor igazából nem is tudjuk, hogy kiket szeretne igazából a Jobbik kitiltani a közéletből, akkor, amikor ilyesfajta jogszabályokról beszélünk?

Tasnádi Lászlót például.

Először egy ún. nomenklatúra jegyzéket kell összeállítani a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak minél hamarabb – itt több munkacsoportban, több konferenciával is elkezdték ezt a munkát –, hogy kik voltak a kommunista rendszer hatalom birtokosai. Utána lehet a következő kérdéseket föltenni, akár a hatalomból való kitiltást. A FIDESZ-KDNP többször megvitatta ezt a kérdést és korábban úgy döntött, hogy nincs szükség ilyesfajta lusztrációs törvényre. Sokan voltak, akik nyilván azt mondták, hogy erre szükség lenne, sokan voltak, akik azt mondták, hogy ezt 1990-ben kellet volna megtenni, és nem rá 20, 25, vagy 30 évvel, de végül ez a döntés született.

Rétvári Bence Forrás: Origo

Most is el lehetne fogadni egy hasonlót, akár szimbolikusan is!

Végül az a döntés született, hogy ezt a törvényt nem hoztuk meg az előző négy évben, ez volta a FIDESZ-KDNP-nek a korábbi álláspontja, de nem tagadom,hogy nyilván voltak olyanok, akik ezen törvény mellett érveltek, de a többség végül ezt döntötte.

Tasnádi László, a belügyminisztérium rendészeti államtitkáráról a HVG azt írta, hogy a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségébe tagozódó III/II-2 alosztályon tevékenykedett századosként. Miatta hozakodott elő a Jobbik ismét ezzel a javaslattal!

Nem volt az előző időszakban sem olyan félév, vagy év, amikor a Jobbik hasonló javaslatokat ne terjesztett volna elő, miközben a soraikban eközben állampárti nagy intézményeknek, mint az akkori Nép Ellenőrzési Hivatal - ha jól emlékszem ez volt a neve – az egyik vezetője ugyanúgy ott ült a Jobbik soraiban. Kovács Bélát például a sajtóban már csak „KGBélának” hívják. Talán erre figyelhetne a párt és akkor hitelesebb lenne a felvetésük, de egyelőre nem az.

Kovács Béla mindenesetre nem vállalt kormányzati tisztséget.

De a Jobbik listáján bejutott magyar kvótán az Európai Parlamentbe. Ott, azon a helyen egy olyan embernek kellene ülnie, aki a nemzeti érdeket – méghozzá a magyar nemzeti érdeket – szolgálja, és nem az orosz nemzeti érdeket.

És nem is ismerte el a III/II-es múltját, pontosabban azt, hogy kém- és terrorgyanús emberekről jelentett a rendszerváltás előtt, mint ahogyan azt Tasnádi László megtette.

Én azt hiszem, mindenki számára, aki a Nemzetgazdasági Bizottságban ott ült, - én nem voltam ott, - de az utána lévő nyilatkozatokat több párt részéről is hallottuk, csak a Jobbik tagadta ezeket a vádakat, a többi ellenzéki és kormánypárti képviselő meggyőződött arról, hogy valóban olyan tények merültek föl, a Jobbik parlamenti európai képviselőjével kapcsolatban, amelyek igen csak aggasztóak.

Az interjú első része itt olvasható.