Élnünk kell a közösségi jogokkal – interjú Biró Rozália román miniszterelnök-helyettessel

Kolozsvár, 2014. július 17. Biró Rozália szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke az RMDSZ tanácskozását követően bemutatkozó sajtótájékoztatót tart Kolozsváron 2014. július 17-én. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szövetségi Állandó Tanácsa Kelemen Hunort, a szövetség elnökét indítja a novemberi romániai államfőválasztáson, és Biró Rozáliát javasolja miniszterelnök-helyettesnek, illetve kulturális miniszternek. MTI Fotó: Rohonyi Demko Iván

Biró Rozáliát, Nagyvárad volt alpolgármesterét váratlanul érte kormányfőhelyettessé jelölése, de bízik vezetői tapasztalataiban. Az RMDSZ-es politikus, aki a kulturális tárcát is átveszi az államfői posztért induló Kelemen Hunortól, az Origónak adott interjúban a személyét ért vádakról is beszélt.

Biró Rozália RMDSZ-es képviselő – Románia új kormányfőhelyettese és kulturális minisztere Forrás: MTI/Rohonyi Demko Iván

Felkészültnek érzi magát a két poszt együttes betöltésére?

Igen, mert tudom, milyen felelősséggel jár a vezetés feladata. 1990 és 2001 között magánvállalkozások igazgatója voltam, 2012-ig Nagyvárad alpolgármestere, az utolsó másfél évben pedig az RMDSZ Bihar megyei szenátora. Jól ismerem a vállalkozások és a politikai élet mozgatórugóit, a 24 év tapasztalata pedig alkalmassá tesz a felkínált tisztségek betöltésére.

A román sajtó most főként az ön vagyonának az eredetét firtatja: közel 22 hektárnyi földje, több lakóingatlana van. Írnak az állítólagos érdek-összefonódási ügyéről is – 2006-ban nagyváradi alpolgármesterként engedélyezte a Partium alapítványnak, hogy egy középületet vegyen bérbe, pedig ön az alapítvány egyik alapító tagja is. Mi az álláspontja ezekkel kapcsolatban?

Vagyonom nagy részét a vállalkozásaim termelték ki. 2000-ig a cégeim sokkal nagyobb bevételt hoztak, mint a következő 12 évnyi önkormányzati, majd a másfél évnyi parlamenti tisztségemből származó jövedelem együttesen. Férjem is sikeres magánvállalkozásokat működtet, és minden ingatlanunkat magánszemélyektől, törvényes keretek között vásároltuk.

Ami a nagyváradi ügyet illeti, a román korrupcióellenes hatóság, a DNA 2010-ben kezdett vizsgálatot. Hatáskörtúllépésből eredő károkozás és összeférhetetlenség gyanújával folytattak nyomozást, majd négy év után a DNA alaptalannak minősítette a károkozás gyanúját, és – ahogy az újságokból megtudtam – felmentettek az összeférhetetlenségi eljárásban is. Az összeférhetetlenséget ugyanis csak a bérbeadás engedélyezése után fél évvel minősítette bűncselekménynek a román Btk., ez az én esetemre még nem vonatkozott. A második felmentő ítéletről írásban még nem értesítettek.

Azzal is vádolják, hogy rosszul beszél románul.

Román nyelven tanultam a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán. Kilences átlaggal államvizsgáztam (a magyar osztályozásban ez 4,5-ös átlagnak felel meg – a szerk.), és természetesen lediplomáztam, a Babes–Bolyai pedig nem arról ismert, hogy szak- és nyelvtudás nélkül osztogatná a diplomákat. Azt elismerem, hogy nem anyanyelvi szinten beszélek románul, de nem hiszem, hogy emiatt magyarázkodnom kellene.

Amire ön gondolhat, az egy beugratási ügy eredménye: a Radio Zu riportere kérdezett arról, városvezetőként mi a véleményem a közlekedési lámpák mellett kéregető kétlábú, azaz "biped" koldusgyerekekről. Erre a biped jelzőre nem is figyeltem, csak a koldulás témájára – és a riporter gyors kérdésére hozzátettem, a mi családunkban nincsenek ilyen kéregető kiskorúak. A sajtóban már az jelent meg, hogy szerintem a családomban nincsenek kétlábú gyerekek, és hogy nem értem a román kifejezés jelentését.

Milyen tervei vannak augusztus elseje után, milyen ügyeket állítana fókuszba új pozíciójában?

Ez nem olyan helyzet, ahol előre lehetett volna tervezni – kedden tudtam meg azt is, hogy kinevezhetnek. Először fel kell mérnem a kulturális tárca jelenlegi állapotát és a költségvetési tartalékokat – az év közepén járunk, a minisztériumi büdzsé fele már kifutott, a maradékkal kell gazdálkodnom. Konkrét döntésekről legkorábban augusztus végén tudnék beszámolni. Az biztos, hogy folytatni fogom a Kelemen Hunor által megkezdett programokat.

Miniszterelnök-helyettesként mindenképpen a romániai magyar közösség érdekeit szeretném képviselni. Emlékeztetni fogom partnereinket a nemzeti kisebbségek védelméről szóló chartára, amelyet Románia 1995-ben írt alá – e szerint a kisebbségi nyelvek használatát nem szabad akadályozni, és a közigazgatásnak területi szempontból is tiszteletben kell tartania a nyelvi közösségeket. Legalább ilyen fontos emlékeztetni arra is, hogy a kormányzati koalíció egyik résztvevője sem dönthet kisebbségi ügyekben a többiek beleegyezése nélkül.

Kelemen Hunor távozásának egyik oka, hogy a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be az európai kisebbségek jogairól szóló luxemburgi perbe. Hogyan hat ki ez az RMDSZ és a Victor Ponta vezette a PSD kapcsolatára, illetve a koalíciós erőviszonyokra?

Kelemen Hunor magánszemélyként egyik kezdeményezője volt az európai kisebbségeket támogató Minority Savepack polgári kezdeményezésnek. Azzal, hogy a román kormány a kezdeményezőkkel szemben, az Európai Bizottság oldalán lépett be a luxemburgi perbe, Kelemen is döntésre kényszerült, hiszen román miniszterelnök-helyettesként egyszerre lett volna alperes és felperes az ügyben. Jogi megfontolásról és nem személyes sérelmekről van tehát szó, a koalíciós tagokkal vagy a Pontával kapcsolatos viszonyt a döntés nem érinti.

Kormányzati vezetőként tehát ön sem léphet a luxemburgi perben?

Mint miniszterelnök-helyettes, nem mehetek szembe a kormánnyal, arra viszont törekedni fogok, hogy a román parlament emberi jogi és jogi bizottsága is elemezze a Minority Savepack ajánlatait. Fontos, hogy számukra is kiderüljön, van-e egyáltalán a javaslatcsomagnak olyan része, amely sértené Románia független döntéshozatali jogát a nemzeti kisebbségek ügyében. Bízom abban, hogy a vizsgálat hatására a román döntéshozók álláspontja is megváltozik, és a kormánypártok közös nevezőre juthatnak.

A lemondás mögött állhat az is, hogy Kelemen Hunor lesz az RMDSZ államfőjelöltje a novemberi romániai elnökválasztáson. Hogy látja, van reális esély a győzelemre?

Győzelemben nem bízhatunk, a romániai magyarság a népesség mindössze 6,5 százalékát teszi ki. Viszont jó esélyünk lesz arra, hogy Kelemen Hunor a teljes erdélyi magyar közösség támogatását élvezze – ez a jövő évtől válik igazán fontossá, amikor a tényleges támogatottságunknál nagyobb súllyal, kedvezőbb pozícióban vehetünk részt a politikai tárgyalásokon.

Mindig vitás kérdés Erdélyben a kétnyelvű utcanévtáblák, a boltokban pedig a feliratok ügye. Hogyan foglal ebben állást, számíthatnak megerősítésre a kétnyelvűséget támogatók?

A kulturális autonómiáról nemcsak beszélni kell, hanem nap mint nap megvalósítani a gyakorlatban is. Fontos, hogy éljünk a tömeg adta jogokkal: amelyik településen 20 százalék feletti a nemzeti kisebbség aránya, ott törvényesen használhatják az anyanyelvüket a közigazgatásban, és ez érvényes az utcai névtáblákra is.

Nagyvárad lakosságának 25 százaléka magyar, alpolgármesterként mégis azt láttam, hogy a beérkező hivatalos leveleknek csak 1-2 százaléka magyar nyelvű. Lehet, hogy biztonságosabbnak tűnik románul megfogalmazni egy beadványt, de ha már jogunk van az anyanyelv használatára, ne mondjunk le róla.
Ugyanez történik az iskolaválasztásnál: sok magyar család kényelmi szempontokból vagy megfelelési vágyból román tannyelvű intézmény mellett dönt, pedig járathatnák magyar nyelvű közösségi iskolába a gyerekeket. Ezen a mentalitáson fontos lenne változtatni.

Hogyan vélekedik Székelyföld autonómiájáról – támogatja az Székely Nemzeti Tanács ez irányú törekvését?

A személyes véleményemet tudom elmondani: a nemzetiségi politika alakítóinak, a pártoknak nem szabad elefántcsonttornyokba zárkózniuk, további kisebbséget alkotva a meglévőn belül. Szükség van a párbeszédre, mert így ismerhetik meg a magyar közösség álláspontját, és csak így közvetíthetik hitelesen a román többségi társadalom felé.

Ami jelentheti azt is, hogy a megválasztásával az RMDSZ nyit majd más erdélyi magyar pártok, a Magyar Polgári Párt vagy az Erdélyi Magyar Néppárt felé?

Erről Kelemen Hunort kellene megkérdezni – az RMDSZ szövetségi elnökeként ő képviseli a párt hivatalos álláspontját, ebben a kérdésben is.

Szintén visszatérő téma a verespataki aranybánya, a környezetszennyező ciántechnológiás kitermelés ügye. Mi az álláspontja, és tervez-e valamilyen döntést ezzel kapcsolatban?

Ahogy más területen, itt is csak akkor hozhatok döntést, ha megismertem a kulturális tárca és a kormányfő-helyettesi poszt adta lehetőségeket. Személyesen nem támogatnám a további kitermelést, mert úgy látom, hogy súlyos és talán helyrehozhatatlan környezeti károkat okoz.