Helyes döntés, hogy a kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, "félreértéseit", és így nem lesz avatóünnepsége az emlékműnek – mondta Lázár János, aki néhány hete még az avatás időpontját firtató kérdésekre azt mondta: lesz ünnepség, de politikai döntés kérdése, hogy mikor és kiknek a részvételével.
A szoborcsoportot – miután két hónapig félkészen állt – vasárnapra virradóra befejezték, ennek hírére aznap délelőtt több száz fős tömeg tüntetett az emlékmű és az Orbán-kormány történelemszemlélete ellen. A tiltakozók – akik több mint száz napja folyamatosan demonstrálnak a téren – tojással dobálták meg a szobrot, továbbá az MSZP, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció politikusai is tiltakoztak a helyszínen.
A miniszter azt mondta, képzőművészeti ízlés kérdésében nem kíván állást foglalni, szerinte az ügy nem a tetszik vagy nem tetszik kérdése. Az emlékmű nem valakik ellen szól, hanem valamire emlékeztet, a kormány pedig nem szeretné megsérteni senkinek a személyes érzékenységét sem – mondta.
Megpróbáltunk korrektül, tisztességesen és lelkiismeretesen eljárni. Lehet, hogy voltak hibák, egyeztetési hibák adott esetben, amelyek beárnyékolhatták a döntések meghozatalát – jegyezte meg. Hozzátette: kőbe akarták vésni, egyértelművé tenni a jelen- és az utókornak, hogy a magyarországi zsidóság deportálása, a magyar holokauszt a német megszállás nélkül nem következett volna be.
Kiemelte ugyanakkor: annak hangsúlyozása, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nem azt jelenti, hogy az akkori magyar kormányzatok vagy állami hivatalnokok személyes, illetve közösségi felelősségét elvitatnák.
Lázár János arra a felvetésre, miszerint az emlékművön nyelvi hiba lehet, azt mondta, megvizsgáltatja az ügyet, és ha valóban hibát követtek el, azért bocsánatot fognak kérni, és intézkedni fog a kijavításáról.
Napközben egy rabbi blogja alapján több hírportál is beszámolt arról, hogy vélhetően egy fordítóprogram használata miatt hibásan használták az áldozat szót, és így vésték fel héber nyelven a Szabadság téri emlékmű táblájára – magyarázta blogján Radnóti Zoltán.
Az áldozat szónak ugyanis a héberben más jelentése van akkor, ha a Szentélyben bemutatandó állatáldozatot jelenti (korbán), és más, ha mártírokról van szó (chálálé, hásoá). Az emlékműre korbánt véstek a művészek, ami ebben a formában sértheti az áldozatok érzékenységét.
Meg nem szólalt, de írásban üzent a miniszterelnök is. Orbán Viktor azt írta, a Szabadság téri emlékmű arra hivatott, hogy kifejezze a nemzet fájdalmát. A kormányfő közleményében nem tért ki a szobrot övező botrányra. Korábban sem tette, amikor véleményt nyilvánított az ügyben. Legutóbb úgy fogalmazott: a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan.
A műalkotás befejezését azonban a Mazsihisz aggályokkal fogadta. A szervezet – emlékeztetve a szobrot övező tüntetésekre és tiltakozásra – jelezte: változatlanul várják, hogy a holokauszt-emlékévben a kormány méltó módon és közös munkával, nemcsak szavakban, hanem tettekkel is fogadja vissza a magyar nemzetbe a magyar zsidóság kiszolgáltatott és ártatlanul legyilkolt áldozatait.