A teljes elit lesöpörné a választójogi cenzus ötletét is

A 2009-es Európai Parlamenti választások Budapesten, valamint Bajnai Gordon miniszterelnök, és Morvai Krisztina, a JOBBIK listavezetője leadja szavazatát

Szlovákiában műveltségi cenzust vezettek be a polgármesterek számára, így csak az indulhat majd el a választáson, akinek legalább középfokú végzettsége van, feltéve, ha az ottani alkotmánybíróság nem kaszálja el a jogszabályt. Hazánkban korábban előzetes regisztrációhoz kötötték volna a választási részvételt, de az is fölmerült, hogy a többgyermekes családoknak többletszavazata legyen, végül mindkét elképzelés megbukott.

Magyarországon a legnagyobb vita 2012-ben az előzetes regisztráció kapcsán bontakozott ki, mivel az ellenzék szerint ez egyértelműen egyfajta cenzus bevezetését jelentette volna, míg a kormánypártok azzal érveltek, hogy teljes mértékben elvárható egy választótól, hogy az ország sorsáról döntő esemény előtt pár héttel jelezze a részvételét.

Bár a parlament elfogadta az előzetes regisztráció bevezetését, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt. A taláros testület – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. A kormánypártok ezt követően levették a kérdést a napirendről, és azóta sem próbálkoztak a regisztráció bevezetésével.

Puzsér a politikai bunkókat kizárná

Teljesen jogos elvárás bárkivel szemben, hogy ha elmegy szavazni, akkor tudja, hogy miről dönt – erről már Puzsér Róbert beszélt az Origónak, aki évek óta kardoskodik a minimális műveltségi cenzus bevezetése mellett. Szerinte az államnak egy négyoldalas füzetet kéne kiküldenie minden választónak, amiben általános állampolgári ismeretek lennének röviden kifejtve. A szavazás előtt az urnáknál megjelenőknek ezekről kéne számot adniuk. Ha valaki ennek nem felel meg, úgy a választási bizottság kötelessége lenne visszautasítani, hogy az illető leadhassa a szavazatát.

Puzsér úgy látja, hogy ebben az eljárásban semmi antidemokratikus nem lenne, senkinek nem vonnák meg a szavazati jogát, a választó önmagát diszkvalifikálná azzal, ha négy év alatt négyoldalnyi információt nem volna képes megtanulni. A demokrácia ilyen átalakításával remélhetőleg előbb-utóbb véget érne az országnak súlyos károkat okozó ígérgetések korszaka, nem lenne érdemes többé tizennegyedik havi nyugdíjról beszélni vagy ingyenes repülőjegyet ígérni a hatvanöt éven felülieknek.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem indít népszavazást a műveltségi cenzus bevezetésére, Puzsér úgy válaszolt: nincsen a birtokában azoknak a kommunikációs felületeknek, melyek révén az akciót kellően ismertté tehetné. Ezenfelül a teljes politikai elit ellenérdekelt ebben, számukra tökéletes a mostani állapot, így vélhetően még a szükséges aláírásokat sem tudná összegyűjteni – nyilatkozta a kritikus.

Keményen szigorítottak a szlovákok

A cenzus kérdése nemcsak Magyarországon, hanem északi szomszédunknál is komolyan felkavarta a politikai állóvizet. Szlovákiában a polgármesterjelöltekre vonatkozó minimális műveltségi szintet bevezető javaslatot – amely a belügyi tárca által előterjesztett, a választási törvények módosítását célzó indítvány része volt – május végén hagyta jóvá a parlament. A jogszabály értelmében legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie egy polgármesternek, a törvényt Ivan Gasparovic államfő írta alá néhány nappal az elnöki hivatalból történő távozása előtt.

Természetesen az ellenzék alkotmánybírósághoz fordult, a képviselők arra kérték a testületet, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e az úgynevezett műveltségi cenzus az alkotmánnyal. A honatyák meggyőződése, hogy a minimális középiskolai végzettség megszabása alkotmányellenes. „A demokrácia arról szól, hogy mindenki bárkit megválaszthat, a műveltségi cenzus azonban diszkriminatív” – hangsúlyozta Daniel Lipsic, az ellenzéki NOVA párt képviselője. Meglehetősen furcsa, hogy Robert Kalinák belügyminiszter is csatlakozott az ellenzőkhöz. A politikus hangsúlyozta, hogy a tárcája által beterjesztett eredeti módosító javaslat nem tartalmazta a cenzust, egy képviselői indítványról volt szó, amelyet a törvényhozás jóváhagyott.

Mit lép a magyar kormány?

Szlovákiában a műveltségi cenzus csak a választott tisztségviselőkre vonatkozik majd, ha az alkotmánybíróság zöld utat ad a jogszabálynak, míg itthon a Jobbik az általános iskola elvégzéséhez kötötte volna a szavazati jogot. A második Orbán-kormányban nemcsak ötlet szintjén merült föl a gyermekek után járó szavazati jog bevezetése, azonban az új alaptörvényről szóló 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 74 százaléka elutasította ezt a javaslatot, ezért a javaslat nem került bele a törvénybe.

Érdeklődésünkre az Igazságügyi Minisztériumban elmondták, hogy a kormányzatban ötlet szintjén sem merült föl, hogy a szavazati jog hatályát bármilyen módon megváltoztassák, így műveltségi cenzus bevezetéséről sincsen szó.