Bontják a budapesti Dzsumbujt

Megkezdődött a Dzsumbuj utolsó ikerépületének bontása

Megkezdődött a köznyelvben Dzsumbujnak nevezett épületegyüttes utolsó ikerépületének a bontása Budapest IX. kerületében az Illatos és a Gubacsi út sarkánál, ezzel befejeződik az egy évtizede indult telepfelszámolás.

Bácskai János, Ferencváros fideszes polgármestere a helyszínen tartott pénteki sajtótájékoztatón elmondta, a Ferencváros külső részén elhelyezkedő épületegyüttesben több mint háromszáz család élte "elég sanyarú életét".

89 lakásban 36 család

Az utolsó épület 89 lakásában összesen 36 család lakott. Cserelakást 16 család kért és kapott a IX. kerületben. Ők sokkal jobb körülmények közé, komfortos lakásokba kerültek. Cserelakás kiválasztása közös megegyezésen alapult. A többi család pénzbeli térítést kért - közölte a kerület polgármestere hozzátéve, hogy ez 5-6, illetve a nagyobb lakásoknál 8-9 millió forintos pénzbeli térítést jelentett.
Elmondta, a telepen lévő jellemzően komfort nélküli lakások némelyikében csak egy-két ember lakott, de volt olyan is, amelyben nyolc-tíz tagú család élt.

Kilakoltatásra váró lakók a ferencvárosi Dzsumbujban Fotó: Hajdú D. András [origo]

2009 óta bontanak

Bácskai János szólt arról, ellenzékből sikerült meggyőzniük az akkori városvezetést, hogy a szegregáció elleni küzdelemnek egyetlen egy formája valósulhat meg a telepen, az pedig annak a felszámolása. Az első épületet 2009-ben, a másodikat 2013-ban bontották le. Az utolsó épületet lebontása az ősszel befejeződik - közölte. A telepfelszámolással megszűnik a szegregáció, valamint a gócpont felszámolásával eltűnik az ott kialakult "bűntanya".Bácskai János közölte, a környék ipari zóna, és azt várják, hogy területen folytatódik a cégek betelepülése. A terület megvételére már konkrét érdeklődő is van, értékesítésére pályázatot írnak ki - jegyezte meg.

306 lakás volt a telepen

A Dzsumbuj első házában (Illatos út 5/A) lakók kiköltöztetése már 2005-ben megkezdődött, ám csak négy évvel később bontották le az épületet. A telep 306 lakásának kiürítésére a Ferencvárosi Önkormányzat mintegy 800 millió forintot fordított, míg a három négyemeletes ikerépület bontási költsége megközelíti a 150 milliót. A kerület mindezt saját forrásból hajtotta végre. A jogszerű bérlőkkel tárgyalásokat folytattak és az egyeztetések után 69 család a pénzbeli térítést választotta, míg 113-an cserelakásra tartottak igényt - írták.

1937-es állapotok

Emlékeztettek arra, hogy az Illatos út három ikerépületét a IX. kerület nyomortelepeinek megszüntetésére hozta létre 1937-ben az akkori közigazgatás. Kialakításkor a négygyermekes, munkahellyel rendelkező családoknak utalták ki a 28 négyzetméteres szükséglakásokat. A lakók a folyosókon található fürdőhelyiségeket, mosókonyhákat és wc-ket közösen használták. A házak "a 21. században sem voltak élhetőbbek, komfortosabbak mint megépítésükkor" - áll a sajtóanyagban. Mint írták, ugyan az 1980-as évek végére a Dzsumbuj lakásainak a fele megüresedett, ám még ebben az időben megindult egy erős betelepedési folyamat, amit - mint fogalmaztak - "a húsz évig regnáló, előző polgármester nem volt képes megakadályozni".

A betelepülők vidéki, elszegényedett, "főként roma családok" voltak, akik a jobb élet reményében költöztek önkényes lakásfoglalóként az elhagyott lakásokba. "A szegregáció, a szinte élhetetlen környezet és a munkanélküliség magas aránya miatt azonban a Dzsumbuj a bűnözés, az alkoholizmus és a drogfogyasztás ferencvárosi melegágyává vált, amelyet nemhogy éjszaka, de fényes nappal is tanácsosabb volt elkerülni" - áll a dokumentumban.