Totális patthelyzetet is hozhat az ősz Budapesten

Hungary, Budapest, Danube river, view from Gellert hill

Patthelyzetet is hozhat az önkormányzati választás Budapesten, ha egyik oldal sem lesz képes több mint 13 kerületet megnyerni. A mandátumok számát döntően befolyásolhatja a kompenzációs lista, ahol a baloldal a koordinált indulás miatt már jelentős hátránnyal indul.

Mint arról az Origo már korábban beszámolt, nagyon szoros eredmény várható Budapesten az október 12-i önkormányzati választásokon. Információink szerint a Fidesz-KDNP-ben arra számítanak, hogy 9-11 kerületben veszíteni fognak, így a baloldali ellenzéknek 12-14 győzelem juthat. A képletet bonyolítja, hogy a XXIII. kerületben a legnagyobb esélye az első helyre Geiger Ferencek van, aki 1994 óta független politikusként vezeti a városrészt, így sikere esetén ő is tagja lesz az új fővárosi közgyűlésnek.

A most következő önkormányzati voksoláson a kormánypártok által kezdeményezett nyári törvénymódosítás eredményeképpen megváltozott a fővárosi közgyűlés megválasztásának a módja. Míg korábban arányos, listás rendszerben szavaztak a tagokra, addig most a 33 fős testületnek a főpolgármester és a 23 megválasztott kerületvezető mellett kilenc, kompenzációs listáról bejutó személy is a tagja lesz. Fontos megemlíteni, hogy kompenzációs listát csak az a szervezet állíthat, amely legalább 12 kerületben indított polgármesterjelöltet.

Ezért fontos a kompenzációs lista

A legfontosabb kérdés, hogy a kilenc kompenzációs mandátumot milyen metódus alapján osztják ki. A jogszabály szerint a töredékszavazatokat az úgynevezett D'Hondt-módszer szerint állapítják meg, ez alapvetően a nagy politikai szervezeteknek kedvez. Például ha tíz mandátumot kell kiosztani hat párt között 100 ezer leadott szavazat mellett, akkor a 12 százalékot szerző erő csak egy, míg a 47 százalékot kapott erő öt mandátumot kap.

Abban az esetben, ha Tarlós István és tíz fideszes, továbbá 12 baloldali és egy független polgármester győzelmével számolunk, akkor eddig kétfős többségben van az ellenzék. Ebben a fázisban kap döntő szerepet a kompenzációs lista. Amit jelenleg biztosan tudunk, hogy a Fidesz-KDNP-nek, az MSZP-nek, az Együtt-PM-nek, a DK-nak, az LMP-nek és a Jobbiknak lesz annyi polgármester-jelöltje, ami elég a listaállításhoz. Az is teljesen biztosnak látszik, hogy a kormánypártok minden olyan kerületből tudnak töredékszavazatot gyűjteni, ahol veszítenek, míg a balliberális ellenzékről ez nem mondató el:

Hiba a koordinált indulás?

Ismert, hogy az MSZP, az Együtt-PM és a DK úgy állapodott meg, hogy hét kerületben egymás ellen indulnak, míg a maradék 16-ot a következőképpen osztották el. A szocialisták hat, a másik két erő öt-öt kerületben áll a rajtvonalra, a többiek támogatják, nem állítanak ellenjelöltet. Ez több hátránnyal is jár, egyrészt azzal, hogy az MSZP 13, míg az Együtt-PM és a DK csak 12-12 kerületből tud egyáltalán töredékszavazatokat gyűjteni. Mivel az LMP és a Jobbik is várhatóan mindenhol ringbe száll, ők mindenhonnan, vagyis nagyobb hatékonysággal tudnak voksokat összeszedni a balliberálisoknál.

Mindezek alapján egyértelműen a Fidesz-KDNP lehet a legkedvezőbb helyzetben, mivel legkevesebb 12-13 vesztes kerületből összesíthetnek voksokat, így az idei országgyűlési és az EP-választások eredményei alapján a kompenzációs listán legalább 35-45 százaléknyi szavazatot gyűjthetnek össze. A baloldalon lévő pártok a koordinált indulás miatt jóval kevesebb voksra számíthatnak, és könnyen lehet, hogy némelyiküket az LMP és a Jobbik is megelőzi majd. Így tehát a kompenzációs mandátumok közül a kormánypártok akár három-négyet is megszerezhetnek a várható 13 mellé, amivel meglehet a többségük.

De könnyen patthelyzet is előállhat.

Fővárosi közgyűlés Fotó: Tuba Zoltán - Origo

13 baloldali győzelem is kevés lehet

A Political Capital egy korábbi elemzésében arról írt, hogy ha az ellenzéki erők minden kerületben közösen indulnának a tavaszi országgyűlési választáshoz hasonlóan, és az akkori eredmények megismétlődnének, akkor a 33 fős közgyűlésben 18 mandátum jutna a Fidesz-KDNP-nek, 11 a baloldalnak, kettő a Jobbiknak, és egy az LMP-nek. A politikaelemző intézet egy újabb tanulmányában annak a véleményének adott hangot, hogy az idei két választás eredménye alapján az ellenzéki többség létrejöttéhez legalább 13 kerületet kell megnyerniük, de a maradék kompenzációs mandátum begyűjtése többek között a hét külön indulás miatt roppant nehéz lesz.

Az áprilisi országgyűlési választás adatai alapján a Nézőpont Intézet is arról számolt be, hogy a baloldalnak csak széles összefogás mellett lehet esélye a közgyűlési többség megszerzésére. Ráadásul szerintük a baloldal széthúzása esetén a Fidesz-KDNP eredményes fővárosi kampánnyal szinte biztosan képes lesz stabilizálni jelenlegi fővárosi, valamint kerületi szintű vezető pozícióit. A kormánypártok ugyanis ebben az esetben még azokban a fővárosi körzetekben is esélyesek lehetnek ősszel (például a VII., X. és XXI. kerületekben), ahol a szavazatkülönbség a parlamenti pártlistás szavazatszámok alapján csekély, nem behozhatatlan baloldali előnyt mutat.

Összességében jól látszik, hogy a választást egy-két kerület eredménye döntheti majd el, valamint a Jobbik és az LMP szereplése. A mostani adatok alapján könnyen patthelyzet jöhet létre a közgyűlésben, amikor se a kormánypártoknak, se az MSZP–Együtt-PM–DK-hármasnak nincs többsége. Ebben az esetben a Jobbiknak, az LMP-nek és a fentebb említett Geiger Ferencnek erős alkupozíciója lesz egy esetleges többség kialakításához.

Természetesen a következő szűk két hónapban az erőviszonyok radikálisan megváltozhatnak.