A magyar kormány hivatalos jegyzéket küldött a norvég Európa-ügyi miniszternek, amelyben leszögezte, hogy ha egy Európai Unión kívüli ország minisztere nyilvánosan kezdi félteni az Európai Uniót egyik tagjától, elvárható volna, hogy tiszteletben tartsa a legalapvetőbb európai értékeket, vagyis illene tájékozódni és illene tiszteletben tartani a tényeket – mondta el portálunknak Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Mint arról beszámoltunk, Magyarország útja vissza a múltba címmel közölt olvasói levelet a Financial Times európai kiadása Vidar Helgesentől, Norvégia európai ügyekkel foglalkozó miniszterétől. A politikus úgy véli, hogy a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak 25 évvel az után, hogy Magyarország megnyitotta határait Nyugat felé, és mozgásba lendítette Európa újraegyesítését.
Szijjártó szerint a Norvég Alappal kapcsolatban lévő vizsgálatokat nem különféle nyilatkozatoknak kell befolyásolniuk, hanem a törvényességnek. A politikus az új kormány létrejötte óta csupán egyszer helyettesítette kormányülésen Navracsics Tibor minisztert, így nem tud arról, hogy Orbán Viktor szűk körben megnyilvánult volna a Norvég Alap ügyével kapcsolatban.
A prágai Kína–Kelet-Közép-Európa Regionális és Önkormányzati Együttműködési Csúcstalálkozón tartózkodó Szijjártó arról is beszélt, hogy a 16 tagból álló államközi együttműködési formáció még 2011-ben Budapesten jött létre, majd Varsóban és tavaly Bukarestben került sor az aktuális csúcstalálkozóra – mondta Szijjártó. A politikus szólt arról is, hogy idén a regionális együttműködés volt a találkozó fókuszában. Szijjártó beszámolt arról is, hogy konferencián elhangzó felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a világban lezajlott változások révén az Európai Unió nagyon komoly versenyképességi veszteséget könyvelt el.
Elmondta, ebben a helyzetben a bezárkózás és a befelé fordulás biztosan rossz megoldás, ehelyett az Európai Uniónak bátorítania kellene tagállamait, hogy építsenek ki széles körű együttműködést a világ rohamosan fejlődő régióival. Kína és Közép-Európa szoros együttműködése igazi európai érdek, a közép-európai országok és Kína sikeres együttműködéséből az egész Európai Unió profitálni fog. A kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos azt is mondta, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy 2018-ra megduplázódjon a régió és Kína közötti kereskedelmi forgalom jelenleg 60 milliárd dolláros mértéke. „Ehhez mi úgy tudunk hozzájárulni, hogy a magyar export tavaly 2 milliárd dollárral rekordot döntött, és idén is már 10 százalékos bővülés látszik a kivitelben.”
Szijjártó – az előtte felszólaló kínai miniszterelnök-helyetteshez hasonlóan – a regionális együttműködés zászlóshajójának nevezte a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását, amelyről folyamatosak az egyeztetések a kínai, a magyar és a szerb kormány között. Amennyiben sikerül pénzügyi, szakmai és konstrukciós kérdésekben megállapodni, akkor egy nagyon komoly előrelépést könyvelhet el a magyar építőipar, de az egész régió profitálhat a beruházásból – tette hozzá. A politikus más beruházásokról elmondta, hogy a következő két hétben a vegyipar területén várható két bejelentés, amelyről már megszületett a megállapodás.
A parlamenti államtitkár beszámolt arról is, hogy találkozott Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszterrel, akivel üdvözölték a visegrádi négyek (Csehország, Szlovákia, Lenygelország és Magyarország) keretében erősödő kamarai együttműködést a kis- és közepes vállalatok közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében, valamint azt, hogy 2013-ban minden eddiginél nagyobb kereskedelmi forgalom zajlott Magyarország és Csehország között.