Rendszeresebben tárgyalnának a kormánnyal a zsidó szervezetek

Megállapodtak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség, valamint tizennégy zsidó szervezet vezetői abban, hogy milyen témákat javasolnak a kormány által összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztal legközelebbi ülésére.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 14-én a Zsidó Közösségi Kerekasztal összehívását szeptemberre kezdeményezte. A tárcavezető akkor levelében megerősítette, hogy a kormány „stratégiai jelentőségűnek” tartja az együttműködést a magyarországi zsidó közösségekkel, ugyanakkor az elmúlt időszakban ezt „számos kérdés megnehezítette”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke ezt követően örömét fejezte ki, hogy a kerekasztal szeptemberi összehívásával „a kormány miniszteri szinten kívánja folytatni kapcsolatát a zsidó közösségel”. Ugyanakkor arra kérte Lázár János minisztert, hogy küldje el nekik a „Zsidó Közösségi Kerekasztalra meghívott szervezetek és személyek névsorát, valamint a tervezett napirendet”.

Deák Andrea, a Mazsihisz szóvivője az MTI-vel azt közölte, hogy a napirendet eddig még nem kapták meg.

A Zsidó Közösségi Kerekasztal legutóbbi, februári ülésén a zsidó szervezetek javaslatára három kérdést vettek napirendre: a német megszállás áldozatai emlékművének ügyét, a józsefvárosi pályaudvaron kialakítandó, a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza bírálatát és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését. Ez utóbbi Szakály Sándor egy januári nyilatkozatára utal, amikor azt mondta: az 1941-es kamenyec-podolszki deportálások véleménye szerint inkább „idegenrendészeti eljárásnak” tekinthetők.

A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet párbeszédére. Létrejötte óta több egyeztetés is volt a felek között.