Bőségriadó: lengyel alma fenyegeti a magyart

Emelt szintű támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók

Nyolcszázezer tonna alma termett az idén, ami eleve túlkínálatot jelent. Ennél is nagyobb áradat fenyegeti a magyar piacot, mióta Oroszország moratóriumot rendelt el a lengyel zöldséggel, gyümölccsel szemben. A földművelésügyi tárca már összehívta a hazai gazdasági szereplőket, a termelők viszont aggódnak, mert nincs hova tenni a rengeteg gyümölcsöt.

Annyi alma termett az idén, hogy talán nem is sikerül túladni rajta. A 800 ezer tonnás becsült mennyiségből 200 ezer tonna exportra mehetne, de a térség más országaiban is jól alakul az idei termés – ráadásul, a nyugati szankciókra egyre keményebben válaszoló orosz kormány augusztus elsejétől behozatali tilalmat rendelt el a lengyel zöldségekre és gyümölcsökre. Emiatt közel másfél millió tonna lengyel alma marad az uniós piacon, és keres magának helyi felvásárolókat. A moratórium így egyszerre teremtett új magyar exportlehetőséget és hozta kockázatos helyzetbe a hazai gazdaságot.

Lengyel túlsúly

Az orosz döntéssel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztériumot is megkérdeztük. Válaszukból nem derült ki, hogy bővítenék-e az Oroszországba irányuló exportot - az viszont igen, hogy lengyel áruk sorsát magyar szempontból is meghatározónak tartják. A lengyel készlet és a hazai almatöbblet miatt a túlkínálat veszélye is fennáll, ezért a tárca azonnali egyeztetést kezd a hazai piaci szereplőkkel, a lépésekről pedig tájékozatja a sajtót is - ígérte a minisztérium.

Az alma dömpingje emellett olyan logisztikai és gazdasági problémákra is rávilágít, amikkel a hazai termelők már régóta küzdenek - konkrétan arra, hogy a terményt nincs hol tárolni és hűteni. Emiatt a legjobb minőségű, darabra árusítható alma is a prés alá kerül, jóval alacsonyabb áron.

Megy a levesbe?

Hiába szüretelnek az idén rekordmennyiségű almát, ha nincs hova tenni - hangsúlyozta kérdésünkre Takács Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke is. Mint elmondta, az almát többnyire 300 kilós műanyag vagy fatartályban gyűjtik össze a szüret idején. Egy műanyag tartályláda darabára 75-90 euró. Egy hektárnyi, jól termő gyümölcsöshöz pedig legalább 130 kellene belőlük (40 tonna/hektár) - ez hektáronként közel 3 millió forintos beruházást jelent, amire a gazdáknak nincs pénzük. Így a minőségi almát is kénytelenek leárazni, és nyomott áron eladni léalmának, ipari felhasználásra.

Platónyi alma kiürítése. Mind megy a prés alá. Forrás: MTI/Balázs Attila

Ez a szükséghelyzet (és a régi ültetvények termesztésben tartása) okozza, hogy a hazai almatermésnek csak egy kis része jut el a fogyasztókhoz, 60-70 százalékát nyomott áron az ipar és a külkereskedelem viszi el.

Több hűtőbázis kell

Szintén gondot jelent, hogy véges a hűtési lehetőség: itthon legfeljebb 200-220 ezer tonna a hűtőtároló-kapacitás, ebből 150 ezer tonnát korszerű bázisok biztosítanak. A hűtőbázisok nagy része termelő és értékesítő szövetkezetek (tészek) tulajdonában van. A magántermelők is pályázhattak ilyen tárolókra, de Takács Ferenc szerint egyenlőtlen a forráseloszlás: a magántermelők az állami támogatás 35 százalékát, a tészek a 75 százalékát kapják meg, ha hűtőtárolót szeretnének építeni.

Jelenleg a nagykállói tész jelenti az ország legnagyobb hűtőbázisát: 13 ezer tonnás kapacitásuk van, ami nem telt még be, sok magántermelő és szövetkezetek is ide hordják a gyümölcsöt, főként almát és körtét. Országosan viszont kevés a tárolóhely - erősíti meg Bölcskei György, a szövetkezet vezetője, aki szerint országszerte legalább hat-nyolc, 40-50 ezer tonna befogadására alkalmas hűtőközpontra lenne még szükség. Ezek számításai alapján egyenként 4,5 milliárd forintba kerülnének.

Bölcskey György azt is jó megoldásnak tartja, ha a tárolókapacitásra egyben ipari részleg is épülne, az állam pedig támogatná a helyben történő feldolgozást. Így gyorsabb és egyszerűbb is lenne a munkafolyamat, a hazai árura adott kedvezményeket pedig tényleg a termelők és nem a nagykereskedők élveznék.

Segítséget várnak, nem csodát

„Szüret végéig, szeptember közepéig már nem várhatunk csodát, mondjuk plusz 100 ezer darab tartályládát, de jó lenne, ha földművelésügyi vezetők valamilyen segítséget nyújtanának a gazdáknak, például újabb göngyölegpályázat formájában" - jegyezte meg az Alma Terméktanács elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején még kilónkénti ártámogatást kaptak az almatermelők – ennél jobb lett volna, ha tartályokra vagy hűtőtárolókra írnak ki pályázatot, ami még 10-20 évvel később is szolgálja az ágazatot.

Leveri az árat a dömping

A vártnál nagyobb terméstöbblet lenyomja majd a léalma és az étkezési alma felvásárlási árát is – véli Moravszki Gábor, a Szabolcsi Almaklaszter vezetője. A nyilatkozó ezt azzal is magyarázza, hogy az ízesített ásványvizek lassan kiszorítják a gyümölcsleveket, ami olcsóbbá teszi a sűrítményt - másrészt, az almafeldolgozó léüzemek már korábban nagy mennyiségű termést táraztak be. A dömping miatt a léalma ára a tavalyi összeg 50 százalékára eshet vissza.

Moravszki Gábor ugyanakkor nem tartja reális veszélynek a lengyel almaimport hirtelen megugrását - szerinte a külföldi áru inkább a román piacot veszi majd célba, ami csak közvetetten hat ki a magyar gazdaságra.

Nincs itt lengyel alma?

Megkérdeztünk három áruházláncot is, hogyan állnak a külföldi alma, különösen a lengyel áru behozatalával. A SPAR elmondta, csak jonagored fajtából hozattak be osztrák importot, mivel abból a múlt héten elfogytak a hazai készletek - polcaikon minden más almatípus magyar termelőktől származik, lengyel behozataluk pedig nem is volt. A Lidl szerint a felvetés eleve tárgytalan, mivel hazai üzletláncuk kizárólag magyar almákat forgalmaz - a Penny pedig ezúttal sem válaszolt a termékkel kapcsolatos kérdéseinkre.

Vödrös almavásár. A kép illusztráció. Forrás: MTI/Illyés Tibor

A Nagybanin már olcsó

A hazai dömping már a budapesti nagybani piacon is érezteti hatását: augusztus elejétől 130-150 forintért adják az étkezési alma kilóját, szemben a tavalyi szezon eleji 180 forintos árral.

A fővárosi Hunyadi téri vásárcsarnokban viszont még a régi árakat találjuk: a legolcsóbb idaredet kilónként 200 forintért kínálták, nyári almát 280 forint/kiló áron lehet vásárolni. A megkérdezett árusok még nem találkoztak a túltermelés árletörő hatásaival - igaz, többségük nem termelő, csak forgalmazó.

Mint többen is megjegyezték, az augusztus előszezonnak számít az alma szempontjából - ilyenkor a legmagasabbak az árak, amelyek aztán szeptember végére 60-100 forinttal is mérséklődnek, ahogy megjelennek az őszi típusok is.