Nyílzápor Bugacon

Kurultájt, azaz magyar törzsi gyűlést tartanak péntektől vasárnapig Bugac mellett, a pusztában. Ez Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, 27 nemzet képviselőivel. Lesznek  itt csuvasok, gagauzok, kabardok, meg persze magyarok is. 

A magyar törzsi gyűlésre, a Kurultájra tartva Kiskunfélegyháza felől érkezve el kell hagyni Bugacot, aztán a sokasodó rovásírásos feliratok, meg a gárdisták (Új Magyar Gárda) útba igazítanak. Utóbbiak közül a nem titkolt csendőrös romantika miatt többen kakastollat viselnek sapkájuk oldalán. Eléggé félelmetes társaság, nem az a mosolygós fajta.

Darutollas süveg

Sámándobon dobolnak - kattintson még több képért! Fotó: Bielik István - Origo

Első nap, kora délután, kánikula, meglepően sok ember. Távolról az egész úgy néz ki, mint bármilyen fesztivál, színpadok, büfék, vásári árusok, itt viszont rengeteg a jurta. És persze a darutollas süveg, a tarsolylemez, vannak betyárok, csikósok is, juhásznak öltözött embert viszont nem látok, és most Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszterre is gondolok, mert öltönyösök sincsenek. A szervezők igazán profik lehetnek, a bukolikus idill okán ugyanis tikkadt szöcskenyájakat varázsoltak a fűbe. Belépődíj nincsen, a behajtó autók után alkalmanként 800 forintot kell fizetni.

A torokéneklés jellegzetesen mormogó hangja száll a hangszórókból, miközben teszünk egy kört fotós kollégámmal a vásárban. Nem csalódom, van itt Nagy-Magyarországot formázó fatálca, íjbolt, ostorszakbolt, mézeskalácsos, szerencsepatkó, csikóbőrös kalap, bőrdíszműves. A legolcsóbb tarsoly 9990 forintba kerül, de találunk de luxe változatot is, húszezerért. A pólóárus a turulos helyeken megszokott kínálattal próbál vevőket fogni, ilyen feliratokkal: "Idősebb vagyok, mint szlovákia" (igen, kis "sz"-szel). Ősmagyar révületemből a cowboykalapokkal megrakott pult ébreszt fel. Csikósok ácsorognak egy késes előtt, itt tényleg minőségi darabokat találni, mindegyik penge kovácsoltvas.

Nem MSZP-sek

Elsétálunk a sátortáborba, többen is most építik fel a jurtájukat. Ez tulajdonképpen a kemping. Vörös zászlók lengenek egy már felállított jurtán, talán mszp-sek lehetnek - gondolom - bekopogunk. Kovács Csaba fogad, elmondja, ők egy baráti társaság, körülbelül tízen vannak, Békéscsabáról jöttek.

- Gondold el, egy kibaszott cigány sincs a környéken, ez az ideális jövőkép, nem? - kérdezi. - Persze, hogy jól érzi magát az ember, kijössz a sátorból és mindenhol fehér embert látsz. Ez a fehér karácsony nekünk - mondja, miközben egy kacsacombot rág. Ezek után nem lepődöm meg azon, hogy a zászlók árpádháziak, még az árpádsáv előtti időkből.

Több emberrel is szóba elegyedek, megtudom, átlagosan 1,5-2 óra alatt lehet felhúzni a jurtákat, amit többen maguk építettek. Egy jurta úgy háromszáz kiló, összecsomagolva könnyen felfér egy utánfutóra.

Jurta épül - kattintson még több képért! Fotó: Bielik István - Origo

Egy kerepesi család épp az építés első fázisánál tart. - Nekünk fontos, hogy magyarok vagyunk, ha nem is annyira, hogy beöltözzünk - mondja a családfő. - Próbáljuk a gyerekeinket is magyarságtudatra, a kultúra ápolására nevelni. Ez a legfontosabb, mert egyre inkább felejtődnek a hagyományaink. Most voltunk Erdélyben, ott sem jó a helyzet - teszi hozzá, majd elnézést kér, de megy pakolni.

Égi mesterek

Udvardi Piroska - kattintson még több képért! Fotó: Bielik István - Origo

Távol a sátortábortól félmeztelen indián törzsfőnök áll egy jurta előtt, egy pipázó nő társaságában. A nő - Udvardi Piroska, vagy ahogy magát nevezi, "Fehér sas asszony" - a jurtájába invitál. 64 éves, gyógyító. Sámántechnikákkal gyógyít 6 éves korától, amikor beteg tanítójának homlokát megérintve sikerült csillapítania annak lázát. Mesterei nem voltak, minden tudását "az égi mesterektől" kapta. Mint mondja, az alsó, a középső, és a felső világok szintjén keresi meg a betegségeket, kutakodik a páciens előző életében és a mostaniban is. Ehhez én túlzottan földhözragadt vagyok, a lényeg annyi, hogy a módszer a pszichológia és a kézrátétel módszereit ötvözi. Fehér sas asszony foglalkozik még jóslással, auratisztítással, színgyógyászattal is. Ezen kívül állítja, hogy tud a lovakkal beszélni.

Három a háromszázból - kattintson még több képért! Fotó: Bielik István - Origo

Erre a tudásra itt nagy szükség lenne, van itt vagy háromszáz ló, éppen a holnapi seregszemlére gyakorolnak. Elüget mellettem egy almásderes, szomorúnak tűnik. Lehet, hogy elhagyta a menyasszonya, esetleg nagyobb összeget vesztett kártyán, de erre most nincs idő, mert a büfésort még nem láttuk.

Útközben kisebb tömeget látunk egy nyitott sátor előtt, éppen a Regélő Fehér Táltos hagyományőrző dobcsapat tart előadás. Magyarnak lenni című dalukat éneklik. Igazándiból nem tudom meg, mit jelent magyarnak lenni, de ez az én hibám, mert a szövegből csak ennyi maradt meg a fejemben: "Magyarnak lenni, a magot vetni, az istent látni, élni és halni".

Bajor kolbász, kuruc lepény

Egy hagyományőrző helyen a catering komoly kérdés. Ha az ember veszi a fáradtságot, hogy mondjuk lenvászon íjászinget öltsön az esemény tiszteletére, joggal várhatja el, hogy rendes magyar ételeket kapjon. Nem tudom, mi számít annak, hiszen például a pörkölt hagyományos, de csak azóta, hogy a paprika megérkezett a Kárpát-medencébe, ráadásul Indiában is főznek hasonló fogást. Mindenesetre egész jó a felhozatal, van csülkös pacal, pörköltek vaddisznóból, kakasheréből, szarvasból, birkából. Van lángos, rablóhús, és egy igazán magyar fogás: bajor kolbász.

Fröccs? Kumisz? - kattintson még több képért! Fotó: Bielik István - Origo

Többféle kürtőskalácsot is kapni, például erdélyit, meg királyit. Istenit nem látok, pedig nyilván mindegyik az. Már kezdek aggódni, hogy hekket nem árulnak sehol, de megnyugszom: árulnak. Csak el van dugva két lepényes közé. Az egyiknél "töltött zoknit", a másiknál "kuruc lepényt" is kapni, a nagy melegre való tekintettel utóbbira szavazunk. Nem derül ki, mitől kuruc, mindenesetre egy félbehajtott juhtúrós kenyérlángos, felkockázott sült csirkemellel, paradicsommal, hagymával, csalamádéval töltve. Nem rossz, fotós kollégám szerint tekinthetjük a magyar gyrosnak.

Nyílzápor várható

Lesz itt ezer program, solymászbemutató, lovas ütközet, népzene, tánc, lovasíjász-bemutató. Legjobban az "együttlövés - nyílzápor" nevű program érdekelne, de az sajnos holnap lesz. Azon töprengek, hogy hagyományőrzés, oké, de milyen hagyományoké? Árpád-kori? Kuruc? Betyár? Összefutunk a Kőrösök Völgye Vitézi Bandérium tagjaival, amint éppen az egyik ostoros standnál ácsorognak betyárnak öltözve. Ők válaszolják meg a kérdést: minden kor hagyományait igyekeznek megőrizni, van, amikor lóról nyilaznak, van, amikor kuruc csatákat idéznek meg, most éppen Rózsa Sándor korát elevenítik föl, ezért öltöztek betyárnak.

Aztán hosszasan magyaráznak arról, hogy az ostorok Ferrarijait lehet itt kapni, nem mindegy ugyanis hogyan vékonyodik a bőrfonat, de ez már sok nekem. Nyugtatóul elővesznek egy csikóbőrös kulacsot és megkínálnak borral.

Indulunk haza, a kocsihoz sétálva furcsa növényt fedezek fel a fűben a sok szöcske közt. - Parlagfű? - kérdezem félhangosan. - Vadkender - válaszolja egy fekete ruhás biztonsági őr, olyan arccal, mintha elloptam volna a kakastollat a sapkájáról.