2006 óta áll üresen az I. kerületi, Szalag utcai lakópark. Az épületegyüttes viszonylag jó állapotban vészelte át az elmúlt éveket. „Szoktuk látni, hogy javítgatnak itt ezt-azt" – mesélte az utcában lakó Veron néni, aki szomszédjaihoz hasonlóan kíváncsi lenne arra, hogy kié lehet az öt tömbből álló együttes. Szomszédai szektákról, titokzatos külföldi befektetőkről beszéltek, biztosat azonban senki sem tudott a tulajdonosokról.
A homályt nem segített eloszlatni a lakóparkot védő biztonsági szolgálat sem. "Van egy kis gondom" – hívta fel a portás a főnökét, miután meghallotta az újságíró szót, majd rövid egyeztetés után kijelentette: semmit sem mondhat az ingatlanról.
Az épületeken a karbantartás ellenére is észrevehető az elhagyatottság: a Szalag utcai frontról benézve a széles ablakok mögött félkész termeket, szobákat látni, a betonozott padlón építési hulladék hever, porosak a balkonok üvegtáblái is. A négy ház közötti út (különben ép) kövezetét gyom verte fel. A lépcsőzetes átjáró a Donáti és a Szalag utcát kapcsolná össze – követve a kerületi szabályozási tervet –, de mindkét bejáratát „Magánterület" feliratú kordon zárja le évek óta.
Érdekes, hogy a lakópark nem mindenütt tűnik félbehagyottnak: a Donáti utca felől befejezett apartmanokat látni, amelyekből csak a berendezés hiányzik.
A Corvinus Palace tulajdonosa után kutatva a korábbi céges vezetőkkel és kivitelezőkkel folytatott levelezés során megismertük a lakópark buktatókkal kísért történetét, ami megmagyarázza az épület mai, hibernált állapotát is.
A Szalag utca 20–32. alatti telket 2002 őszén, nyílt pályázaton vásárolta meg a Mahé Ingatlanfejlesztő Kft. az I. kerületi önkormányzattól, 403 millió forintért. A céget magát egy évvel korábban jegyezték be, 10 millió forint alatti saját tőkével, a vétel pedig banki hitellel történt.
A munkához azonban három évig hozzá sem foghattak. 2003 nyaráig a Budai Történeti Múzeum régészei kapták meg a terepet, hogy ásatásokat végezzenek. Közel 15 ezer köbméter földet forgattak ki a telekről, óriási munkagödröket hagyva hátra – ezeket nem is temették vissza, mivel a korábbi tervek szerint a Mahé az ásatás után egyből elkezdte volna a mélygarázs építését.
Nem így történt: az I. kerületi építési osztály csak 2004 augusztusában adott rá építési engedélyt, amit néhány elégedetlen lakó rögtön meg is fellebbezett, így a Mahé végül 2005 januárjában láthatott munkához.
Az óriási lyukak eközben temetetlenül maradtak, ami megbolygatta a hegyoldal statikáját, egyre komolyabb károkat okozva a telek felett álló Donáti utca épületeiben. „A gödrök víznyelőként működve magukhoz vonzották a rétegvizeket, megmozgatva a talajt, ettől süllyedtek meg a szomszédos épületek" – mesélte az Origónak Radványi László, a mélygarázst építő Bohn Kft. ügyvezető igazgatója.
A Donáti utca 17. alatti, száznegyven éves épület négy irányba repedt, a Donáti köz 3. lakóit pedig később ki is kellett költöztetni, a régi ház életveszélyessé vált a talajmozgások miatt.
A Bohn Kft. végül egy horgonyzott támfallal fogta meg a hegyet. A talaj mozgása 2005 első felére fokozatosan megállt, de az addig okozott kár így is jelentős. Radványi László szerint erről nem a kivitelezők tehetnek, ők az előírások szerint tevékenykedtek, a munkájukkal járó talajmozgások pedig nem haladták meg a tervezett 2-4 centis szintet.
Nem tartja magát felelősnek Márthon Tamás József, a Mahé első ügyvezető igazgatója sem – mint az Origónak állította, hozzájuk nem érkeztek lakossági panaszok, munkájukat végig ellenőrizte, és nem emelt miatta kifogást a budavári önkormányzat.
Márthon Tamásék a mélyépítés után egy ír és izraeli befektetőkből álló csoportnak adták el Mahé Kft.-t, mivel már nem reménykedtek a beruházás sikerében.
A projektet ezután az új tulajdonosi kör folytatta, ők 2006-ra be is fejezték az ingatlant, és 2007 elején szerették volna átadni. A Corvinus Palace igazi luxuslakópark lett: az azóta elhunyt Reimholz Péter tervei alapján felépített épületegyüttes öt tömbjében 31 apartman vár jelenleg is gazdára, a becsült helyi négyzetméterárak pedig meghaladták az 1,1 millió forintot: egy, a Portfólió által közzétett korabeli toplista szerint a Palace lett volna Budapest 3. legdrágább lakóövezete.
Hogy egyes lakások már tényleg kulcsra kész állapotban voltak, azt jelzi, hogy egy helyi ingatlant már hirdettek is, 1,1 millió forintos havi bérleti díjjal. A dolog szépséghibája, hogy lakóparkra ekkor nem volt, és jelenleg sincs használatbavételi engedély – azt a XI. kerületi önkormányzat építési osztályának kellene kiadnia, ezt máig nem tették meg.
"Két, Donáti utcai ház ügyében jár el hatóságként az újbudai önkormányzat - és addig nem adjuk ki a lakópark használatba vételi engedélyét, amíg állapota miatt balesetveszélyes lehet a szomszédos épületekre nézve. Ha a veszélyt elhárítják, szinte azonnal elindulhat az engedélyezési folyamat" - mondta el az Origónak Bársony Levente, az önkormányzat sajtófőnöke. Amíg tehát nincs kárrendezés, a lakóparkot sem értékesítheti a tulajdonos.
A Mahé Kft.-től ezt már nem lehet várni: a céget 2011-ben felszámolták; ekkor több mint 100 millió forinttal tartozott az adóhatóságnak, és ma már jogutódja sem létezik.
A lakóparkkal kapcsolatban a Mahé későbbi ügyvezetőjét, az izraeli állampolgár Rami Ramelt is próbáltuk elérni. Az üzletember az Opten adatai szerint ma is több budapesti ingatlanforgalmazó cégben szerepel, főként izraeli és ír állampolgárok kézbesítési megbízottjaként – a nevéhez köthető kft.-k többsége pedig végelszámolás alatt áll, sokat már töröltek is. A bejegyzett céges címeken nem találtuk Rami Ramelt. Végül a Facebookon válaszolt levelünkre: mint írta, már nem érdekelt a Corvinus Palace ügyében, és nem is szeretne foglalkozni a témával.
A lakópark körüli ügyek rendezése így az új tulajdonosra, az Erste Bankcsoportra hárult, akik korábban hitelt adtak a beruházásra. Hogy mennyit, azt az Erste ingatlankezelője üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, ahogy azt sem, hogy mennyi a lakópark jelenlegi értéke.
Annyit viszont megtudtunk, hogy "a használatbavételi engedély megkéréséhez kapcsolódó valamennyi kivitelezési munka befejeződött" – ami azt jelentheti, hogy a bank helyreállította a Donáti utca sérült házait. Ezt megerősítette a 17. számú ház egyik lakója is: elmondta, 2013-ban renoválták az épületet, stabilizálták a ház pinceboltozatát, a felújítás miatt pedig négy hónapra ki kellett költözniük.
Az is kiderült, hogy a ház alaperősítését éppen a Bohn Kft. végezte. Radványi László kérdésünkre csak itt több tízmillió forintra értékelte a munka költségeit.
A Corvinus Palace-t ezek szerint a közeljövőben hamarosan hivatalosan átadhatják. 2015-re talán benépesülhet Buda szellemlakóparkja, amely négyzetméteráraival, az építése és átadása körüli évtizedes huzavonával is kitűnik a hasonló fővárosi lakóparkprojektek körül – Veron néni pedig megismerheti az új szomszédokat.