Az üres Bálnába száműzte elődjét Tarlós

Hasznot nem hoz, éppen csak az üzemeltetés költségeit termeli ki a Budapest egyik kulturális-turisztikai attrakciójának szánt – CET-ről átkeresztelt – Bálna a pesti Duna-parton, az egykori közraktárak helyén.

A főváros a terület negyedét saját intézményeivel töltötte meg, és javarészt közpénzből, ezeken keresztül finanszírozza a fenntartást. Bérleti díjat az alacsony feltöltöttség miatt a piaci bérlők nem fizetnek.

Kong az ürességtől

A korábban tervezett évi mintegy 3 milliárd forintos éves bevétellel szemben egyelőre csak a közpénzt viszi a pesti Duna-parton, a közraktárak helyén felépült intézmény, amelyet – miután elérte a fővárosi átnevezési hullám – CET-ről Bálnára keresztelt a városvezetés.

A múltat a jelennel ötvözték: a közraktárakat üvegkupolával kötötték össze Fotó: Szabó Gábor - Origo

A beruházó céggel, a Portóval folytatott hosszas jogvita miatt csak jelentős csúszással, tavaly novemberben nyílt meg a Bálna, a terület bérlőkkel való megtöltése pedig azóta is komoly gondot okoz a fővárosnak. Pedig a bérleti díjak kifejezetten kedvezőek: a havonta és négyzetméterenként fizetendő nettó 450–1800 forint még egy irodaházban is barátinak mondható, nemhogy egy kulturális-kereskedelmi intézményben.

Ám ez az alacsony bérleti díj sem folyik be egyelőre, mert a mintegy 30 ezer négyzetméteres impozáns épület kevesebb mint felét kitevő bérbe adható területnek alig több mint a felét sikerült csak eddig bérlőkkel megtölteni. A szerződés szerint pedig a piaci bérlőknek a 70 százalékos kihasználtság eléréséig nem kell bérleti díjat fizetniük.

Az intézmény kong az ürességtől: üzletből és látogatóból is hiány van Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az alacsony bérleti díjat „helyrebillentő" havi, négyzetméterenként 11 eurós üzemeltetési költséget viszont elvileg fizetniük kell. Ám a bérlők ezt is nehezen gazdálkodják ki, mivel forgalmuk szinte nincs. Augusztus végén az egyik ajándékbolt eladója arról panaszkodott, hogy négy nap alatt mindössze hét látogató tért be, és nem is mind vásárolt. Az emeleti, Dunára néző, panorámás kávézó csaknem félszáz asztala közül órákig csak egynél ültek vendégek.

Sokkal többre hivatott

A Bálna Budapest magas minőségéhez igazodó bérlői struktúrájának kialakítása a versenyképes piaci árak ellenére is nehézségbe ütközött – ismerte el a Fővárosi Önkormányzat az Origo kérdésére. Ezért a tartós bérleteztetéssel szemben a rövid távú hasznosítás különböző formáit helyezték átmenetileg előtérbe.

A főváros a saját intézményeit költöztette be, bérleti díjat viszont nem fizetnek
Fotó: Szabó Gábor - Origo

A főváros például saját intézményeinek beköltöztetésével igyekezett a lakottság látszatát kelteni az intézményben. Így jutott például új, ezer négyzetméteres kiállítótérhez a Budapest Galéria, illetve kapott lehetőséget valamivel több, mint kétezer négyzetméteren biopiac üzemeltetésére a Csarnok és Piac Igazgatóság, vagyis a Csapi. Ketten a bérbe adható terület mintegy negyedét foglalják el.

Falra akasztották

A Budapest Galéria ezer négyzetméteres, az egész intézményhez hasonlóan a nap nagy részében üresen kongó kiállítóhelyére „száműzték" a főpolgármester városházi irodája mellől Budapest első alpolgármesterének, Gerlóczy Károlynak a portréját.

Közepesen teljesítenek

Összességében mára a főváros szerint sikerült a bruttó 30 ezer négyzetméteres multifunkcionális központ bérbe adható 12,5 ezer négyzetméterének mintegy 60 százalékát bérlőkkel feltölteni. Ám ez a helyszínen olykor furcsa megoldásokat eredményezett. Több olyan, remek panorámás adottságokkal bíró helyiséget látni, amely statikus kiállítóhelyként üzemel: bemenni nem lehet, csupán a kirakatba helyezett néhány festményt lehet megcsodálni.

A bérelhető helyiségek jó részét nem sikerült kiadni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Bérleti díjat egyébként sem a Budapest Galéria, sem a Csapi nem fizet, a havi üzemeltetési költséget pedig ugyan mindkettőnek kötelező fizetnie, de a Galéria esetében ezt a fenntartó főváros állja, tehát csak egyik zsebéből teszi a másikba a pénzt – derült ki az Origónak küldött hivatalos válaszból. A Csapi tovább tudja hárítani a saját 2073 négyzetméternyi területét bérbe vevők felé ezt a költséget.

A főváros az idén azzal kalkulál, hogy a Bálna évi 400 millió forintos üzemeltetési költségére várhatóan teljes mértékben fedezetet nyújt az üzemeltetés során elért bevétel. Ugyanakkor azt, hogy a helyzet korántsem biztató, jelzi a közgyűlés szakbizottsága által a nyáron tárgyalt vizsgálati jelentés is. Ebben a Bálna eddigi üzemeltetési és hasznosítási feladatainak elvégzését ötfokozatú értékelési skálán 3-as, közepes minősítéssel értékelték.

MSZP: Amatőrök kezében

Nemcsak az a baj, hogy a CET koncepcióját annak ötletgazdájával, Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt „elüldözte" a Fidesz, hanem az is, hogy ugyanezt tették a professzionális üzemeltetővel is, így most a Bálna működtetése „amatőrök kezébe került" – véli a fővárosi MSZP.

Az MSZP-s Horváth Csaba szerint amatőrök kezébe került az üzemeltetés Fotó: Szabó Gábor - Origo

Horváth Csaba frakcióvezető szerint a műemléki épületek megmentésének egyedülálló példája a létesítmény, amely többre hivatott annál, hogy biopiac vagy ócskapiac üzemeljen benne. Úgy vélte, a Bálna nem plázának, hanem kulturális központnak épült, és jó ötletekkel, profi üzemeltetővel képes lenne eltartani a kulturális funkcióhoz kapcsolható egyéb szolgáltatásokat is.

Tény, hogy a CET kulturális beruházásként is hosszú idő alatt térült volna csak meg – ismerték el a szocialisták –, de ennek rizikóját a beruházóval végül felmondott szerződés szerint nem a fővárosnak, hanem az üzemeltetőnek kellett volna viselnie. A fejlesztő 20 éves kidolgozott üzleti tervvel készült erre, a főváros pedig láthatóan csak kapkod a számára ismeretlen területen – vélekedett az MSZP.