Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar külpolitikát meg kell újítani az új világrend követelményeinek megfelelően, így a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti bizottsági meghallgatásán.
Az Országgyűlés külügyi, európai ügyek, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága együttes ülésén a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenlegi parlamenti államtitkára kiemelte: emellett a klasszikus diplomáciai feladatokat ugyanúgy el kell végezni, mint idáig, de ez nem cél, hanem eszköz, erre építve kell Magyarország gazdasági érdekeinek érvényt szerezni a külpolitikában.
Szijjártó Péter kijelentette: belátható időn belül Magyarországnak az élre kell állnia az Európai Unióban az export GDP-hez mért aránya és az ipar nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulása tekintetében, továbbá Közép-Európában az egy főre jutó külföldi közvetlen működő tőke szempontjából.
Ehhez új külpiaci lehetőségek szükségesek, új munkahelyteremtő beruházásokat kell vonzani Magyarországra, és segíteni kell a magyar vállalati sikereket a külpiacokon – e három feladat határozza meg a külpolitika teendőit a klasszikus diplomácia hibátlan elvégzésére alapozva.
Az államtitkár elmondta: a magyar gazdaság nyitott, ezért fontos az exportteljesítmény. „Két lábra kell állítani” a magyar kivitelt annak iránya és a résztvevők köre szempontjából.
A keleti nyitás keretében dinamikusan növelni kell a magyar jelenlétet a külpiacokon és beruházásokat kell az országba vonzani, de emellett továbbra is figyelni kell az EU és az Egyesült Államok piacaira is.
Úgy látja, ha egyoldalú a kivitel szerkezete, az kiszolgáltatottsághoz vezet. Azt is megjegyezte, hogy ezen a területen vannak már sikerek, „de lassabban haladunk, mint szeretnénk”.
A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy ma nagy nemzetközi vállalatok adják a magyar kivitel túlnyomó részét, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) csak körülbelül a 15 százalékát, ami azt jelenti, hogy az ország ki van szolgáltatva a nagyvállalatok termelésszervezési döntéseinek. Növelni kell a kkv-k részvételét a magyar kivitelben, és míg ma 2500-3000 exportképes magyar kkv van, ezek számát 12 ezerre szeretnék emelni.
Szijjártó Péter az elmúlt időben a KKM-ban történt szerkezeti és szervezeti változásokat ismertetve elmondta: az Eximbank az eddiginél is bátrabb hitelezési stratégiát folytat, hogy minél több magyar vállalatot segítsen sikerhez.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) átalakítva létrehozták a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA), amelynek feladata a beruházásösztönzés, a Magyarországra irányuló beruházások számának, volumenének, valamint az általuk teremtett munkahelyek számának növelése. Közölte: a HIPA élén október 1-jétől új elnök, Ésik Róbert, a Nokia korábbi országigazgatója áll.
Arra is kitért, hogy jelenleg 52 gazdasági vegyes bizottság működik, mint az egyik legjobb külgazdasági ösztönző eszközre, ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani.
A stratégiai megállapodásokról szólva közölte: eddig 50 ilyen megállapodást kötöttek. Ezeknek az egyezményeknek az a céljuk, hogy olyan helyzetbe hozzák a vállalatok magyarországi vezetőit, hogy ha újabb befektetésekről határoz a cégük, ők a lehető legjobb eséllyel érvelhessenek amellett, hogy Magyarország mellett döntsenek.
Mint mondta, 167 ezer embert foglalkoztat az érintett 50 cég, és közülük 26 növelte a munkahelyek számát a megállapodás aláírását követően. Ugyanakkor a stratégiai megállapodás nem garancia arra, hogy ezt követően nem lesznek elbocsátások a vállalatoknál.
Az államtitkár megjegyezte: a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelenleg 14 országban működtet kereskedőházat, a legutóbbit Brazíliában nyitották meg. Emellett 13 területi irodát hoznak létre a Kárpát-medencében.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy átfogó határátkelő-építési programot indítottak, 2014-2020 között a magyar-szlovák szakaszon megduplázzák az átkelők számát, és az ukrán, a román, a szerb és az osztrák határszakaszon is tervezik új átkelők létesítését.
Azt mondta, az EU előtt álló kihívások rávilágítottak arra, hogy a bezárkózás nem jó stratégia, szoros kapcsolatot, stratégiai szövetséget kell kiépíteni más régiókkal.
Magyarország támogatja az unió bővítését, a Nyugat-Balkán integrációját fel kell gyorsítani. A keleti partnerségi kezdeményezést is folytatni kell az ésszerűség alapján, vagyis nem általános perspektívát, hanem országspecifikus programokat kell kínálni, ez magyar nemzetgazdasági érdek is, mert dinamikusan bővül az érintett országokkal folytatott kereskedelem.
A miniszterjelölt beszéde végén a közép-európai régió és a visegrádi együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Úgy látja, e térség Európa növekedési motorja, és a gazdasági súlya mellett a politikai súlya is növekszik, ezt mutatja, hogy a lengyel Donald Tusk kerül az Európai Tanács élére.
