Nem kell sisak a bringázáshoz

Nem kötelező sisakot hordani kerékpározáshoz, egyesek szerint nem is ajánlott. A lámpa, a prizmák, a fékek és a csengőhangot adó berendezés viszont kötelezőek. Ezeken kívül számtalan kiegészítővel lehet és ajánlott felszerelni a biciklit. Bő háromezer forintból megúszhatjuk, ha csak a kötelezőket vesszük meg, az alapfelszerelés már 15 ezer forintnál kezdődik.

Vegyünk fel sisakot, ha kerékpárra ülünk, vagy ne vegyünk? A hatályos jogszabályok szerint a bicikliseknek nem kötelező sisakot hordaniuk, egy kivétellel: ha lakott területen kívül 40 km/h-nál gyorsabban mennek. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy mindenféle sebességkorlátozás és sebességhatárhoz kötött rendelkezés betarthatatlan, mivel nem kötelező hatóságilag ellenőrzött sebességmérőt szerelni a biciklikre (sőt semmilyen kilométerórát nem kötelező). A jogszabályoktól függetlenül a sisakviselésről mindenkinek megvan a maga véleménye.

A sisak megvéd

Az emberi test egyik legfontosabb, ugyanakkor legsebezhetőbb része a fej. A sisak a fejet védi, úgyhogy érdemes felvenni, attól függetlenül, hogy kötelező-e vagy sem. A sisakpártiak rendszeresen érvelnek azzal, hogy a sisak már többször megmentette az életüket, ha nem lett volna rajtuk, egy-egy balesetben a fejük csapódott volna az aszfalthoz.

Forrás: Fabio Ferrari

A sisak nem véd meg

Vannak olyan bringások, akik kimondottan ellenzik a sisakviselést, szerintük a sisak nem véd meg, sőt összességében növeli a balesetek kockázatát. A vitákban jellemzően felhívják a sisakpártiak figyelmét arra, hogy soha nem készült olyan kutatás, ami azt vizsgálta volna, hogyan esnek a különböző balesetekben a kerékpárosok, és milyen hatással van a sisak az esésekre (ellentétben az autós balesetekkel, amik hatásait bábukkal alaposan tesztelték).

A sisak elriaszthat

Az erőltetett vagy kötelező sisakviselés elriaszthatja az embereket a kerékpározástól, pedig minél több a biciklis, annál nagyobb biztonságban vannak, mert az autóvezetők annál jobban figyelnek rájuk. A sisakpárti ilyenkor Európa bringás városaira mutat, például Koppenhágára, ahol rengetegen bringáznak, szinte senki nem hord sisakot, mégis alig van baleset. Felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon az utóbbi években megsokszorozódott a kerékpárral közlekedők száma, még sincs jelentősen több baleset.

Világítani kell

Amiben nincs vita a bringások közt, az a világítás fontossága. Az erre vonatkozó KÖHÉM-rendelet (amely a járművekre érvényes műszaki szabályokat tartalmazza) előír előre egy fehér fényű lámpát és egy fehér prizmát, hátra ugyanezeket piros színben. Oldalra legalább az első keréken lennie kell két sárga prizmának, ezek fényvisszaverős gumival kiválthatóak. A lámpák villoghatnak és lehetnek a kerékpároson, viszont 150 méterről láthatóaknak kell lenniük. Feltételezhetően senki sem tart otthon 150 méteres mérőszalagot, hogy a lámpáit ellenőrizni tudja; de ha belenézünk 5-10 méterről közvetlenül a lámpába, és nem bántja a szemünket, akkor az a lámpa nem elég fényes. Láthatósági mellényt nem kell hordani, csak lakott területen kívül, sötétben.

Forrás: Gabriel Szabo

A fék kötelező

Bármilyen meglepő, a kerékpárt kötelező felszerelni két darab, függetlenül működtethető fékkel, az egyiknek az első, a másiknak a hátsó kerékre kell hatnia. Sajnos, ha szigorúan olvassuk a jogszabályt, az örökhajtós (más néven fixi) bringák ezt a követelményt nem teljesítik. A fix hajtással ugyan lehet fékezni a hátsó kereket, az viszont erősen kérdéses, hogy fékberendezésnek minősül-e.

Csengő kell, de minek?

Szintén kötelező tartozék a csengő, illetve egész pontosan olyan hangjelző berendezés, aminek csengőhangja van; biztos sokaknak okozunk csalódást, de a kormányra szerelt hápogó műanyag kacsa nem szabályos. Sok értelme a csengőnek amúgy sincs. A forgalomban fölösleges használni, egy jól hangszigetelt autóban a szirénát sem hallani. A járdán ugye tilos kerékpározni. Gyalog- és kerékpárúton lehet létjogosultsága a csengőnek, de ott sem ajánljuk. A gyalogosra hátulról lehet értelme rácsöngetni, hogy figyelmeztessük, érkezünk, a csengő éles hangjára viszont a legtöbb ember megijed, félreugrik, elkezdi keresni a hang forrását. Hogy milyen irányba ugrik félre, az csak a vakszerencsén múlik, 50 százalék eséllyel pont elénk lép. Érdemesebb csengő helyett a „Jobbról/balról jövök!” kiáltást alkalmazni, számunkra hatásosabb, a gyalogosnak nem okoz szívinfarktust.

Nehogy eltolják

Nem tudjuk mindig szem előtt vagy zárt helyen tartani a bringánkat, ezért a kötelező tartozékok után érdemes egy erős lakatot beszerezni. A boltokban sokféle típus kapható, körültekintően kell választani, ez az a tétel, amin nem érdemes spórolni. Az olcsó, spirál- és gerinclakatokat könnyű elvágni, szinte semmire nem jók (az utóbbi erősnek tűnik, de nem az: egy vékony drót fut egy műanyag szelvényekből álló csőben). A minimum az U-lakat vagy egy erős lánc, azokból is érdemes minőségit (Abus vagy Kryptonite) választani, az olcsóbb márkák zárszerkezeteit a tolvajok pillanatok alatt fel tudják törni.

Tükröm, tükröm

Nem kötelező, csak választható kiegészítő biciklire a visszapillantó-tükör, lehet kapni sisakra vagy kormányra szerelhető változatokat. Talán nem leszünk népszerűek, de úgy gondoljuk, teljesen fölösleges bringára tükröt szerelni. A kerékpárnak nincsenek holtterei, ha oldalra fordítjuk a fejünket, mindent tökéletesen látunk magunk mögött. A bicikliseket egyébként csak nagyon ritkán ütik el hátulról, és valószínűleg az ilyen baleseteket tükörrel sem lehet elkerülni. Akkor fontos látni, milyen a forgalom mögöttünk, ha balra kanyarodunk vagy valamilyen okból beljebb húzódunk a sávban, ezekben a helyzetekben pedig hátra tudunk nézni. Sőt kimondottan hasznos, ha a mögöttünk jövők látják, hogy forgatjuk a fejünket, fel tudnak készülni a manőverünkre; ez persze nem helyettesíti az indexelést.

Forrás: Origo

Esőben, sárban

Természetesen nem kötelező, de mindenképpen ajánlott sárvédőt szerelni a bringára. Hiába döntünk úgy, hogy nem tekerünk esőben és sárban, akármikor elkaphat minket egy zápor, annál pedig nincs rosszabb, amikor az ember nyakig sárosan érkezik a munkahelyére. Ha úgy döntünk, sárvédőt szerelünk a bringára, nem árt, ha az nem csak esztétikai célokat szolgál: ehhez hosszú sárvédő kell, ami legalább a tengely magasságáig borítja a kereket. Az ennél rövidebb darabok csak a víz egy részét fogják meg. A vázra csíptethető változatokat felejtsük el, a hosszú, pálcás sárvédőket nehezebb felszerelni, de cserébe valóban hasznosak. Szintén érdemes beszerezni valamilyen esőkabátot szükség esetére, ezeket kicsire össze lehet hajtani, nem foglalnak sok helyet.

Mint a Mátrixban

A bringázás olyan, mint a síelés: nem ciki mindig szemüveget használni. Nyáron a napszemüveg alapfelszerelés, de megéri beszerezni egy színtelen vagy alig színezett szemüveget. Kosz, por, bogarak nem csak napsütésben repülnek a szembe, még éjszaka is jól jön a szemüveg. Munkavédelmi boltokban lehet olcsó és dizájnos szemüvegeket kapni; hivatalosan hegesztőszemüvegként futnak, de ez nem látszik rajtuk.

Mi lesz, ha megizzadunk?

Vehetünk borsos áron kerékpáros mezt, ami jól szellőzik és elvezeti az izzadságot. Az átlag városi bringásnak viszont nincs ilyesmire feltétlenül szüksége, ha nagyon meleg van, mehetünk lassabban, hogy ne izzadjunk meg annyira. Ha mégis megizzadnánk, tarthatunk magunknál tartalék fölsőt, amit a munkahelyen vagy az iskolában át tudunk venni. És nem, nem leszünk büdösek, napi rendszeres fürdés és dezodorhasználat mellett belefér egy kis testmozgás.

Mi lesz ősszel?

Az extrém pocsék téli időjárást leszámítva (ez az utóbbi években pár hét) a bringázáshoz nincs szükség speciális ruházatra. 10-15 fok alatt a rövidnadrág már nem kellemes, szerencsére vannak olyan pántok, amivel a hosszúnadrág szárát össze tudjuk csíptetni, hogy ne kapja be a lánc. 5-10 fok körül már kelleni fog olyan dzseki vagy kabát, amin nem fúj át a szél, de a legtöbb embernek van ilyenje, ahogy sapkája és kesztyűje is.

Mi lesz télen?

Az élet 5 fok alatt kezd érdekessé válni, olyan hidegben már nem biztos, hogy elég, amit a hétköznapi ruhatárban találunk. El kell kezdeni lábra öltözni: a nadrág alá vehetünk bringás nadrágot, cicanadrágot vagy jégeralsót. Felülre nincs értelme túl sok réteget húzni, csak annyit érünk el vele, hogy izzadunk, miközben lefagy a lábunk. Ilyen hidegben már kell a jó kesztyű, nem elég, ha meleg, a szelet is bírnia kell. Fagypont környékén a rendes utcai cipő elég, de muszáj sízoknit vagy több vékonyabb zoknit húzni bele. Így, esetleg a rétegek többszörözésével minden további nélkül kényelmesen bringázhatunk fagypont, mínusz 5 fok környékéig. Annál hidegebb már úgyis ritkán van, de valamivel több rákészüléssel az is elviselhető. És természetesen nem muszáj mindenáron biciklizni.

Hely kell a holminak

Több-kevesebb holmi mindig mindenkinél van, ezeket a bringán rakni kell valahová. Ha kevés dolgot cipelünk magunkkal, egy hátizsák tökéletesen megteszi. Ha több holmit akarunk vinni (laptop, aktatáska, öt kiló krumpli, kiskutya), esetleg túráznánk a géppel, akkor csomagtartóra, kosárra, túratáskára lesz szükségünk.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Gyerekülés és utánfutó

Ha a bringára gyerekülést szerelünk, akkor a következőkre kell figyelni: nem akadályozhatja a kormányzást és nem takarhatja a lámpákat. Vigyázni kell, a gyerek lába semmiképpen ne érhessen a kerékhez, és ne tudjon kibújni a szíjakból. Az utánfutó maximum 70 kg nehéz és 0,7 méter széles lehet. Az utánfutóra kell egy piros lámpa és egy háromszög alakú piros prizma. Az elejére lehet, de nem kötelező két fehér, nem háromszögletű prizmát szerelni.

Mennyibe kerül mindez?

Összegyűjtöttük, mennyibe kerül egy bicikli (és a biciklis) felszerelése. Az alábbi grafikonon négy kategóriába gyűjtöttük a kiegészítőket a kötelezőktől az extrákig. Mindig a költséghatékonyságot tartottuk szem előtt, mindig a legolcsóbb, már használható minőségű kiegészítőkkel számoltunk. Ezek tehát a minimum árak, ennél olcsóbban nem nagyon lehet kijönni, drágábban igen, a plafon a csillagos ég.