2011-ben a BRFK a közlekedés ellehetetlenítése miatt megtiltotta a Meleg Méltóság Menetének megtartását. A tiltást akkor a bíróság hatályon kívül helyezte, mert úgy látta, hogy a BRFK érvei nem megalapozottak. Ennek ellenére egy évvel később, 2012. április 5-én a BRFK ismét megtiltotta a felvonulást, mégpedig gyakorlatilag szóról-szóra ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a bíróság egy évvel korábban elvetett.
A két esemény között a BRFK több olyan rendezvény megtartását tudomásul vette az 1000 körüli résztvevőre tervezett Budapest Pride-éval nagyjából azonos útvonalra, amelyen lényegesen többen vették részt, így például a 2012. januári Békemenetet, amelyen több mint százezren vonultak fel, ám a rendőrség szerint ez nem okozott olyan forgalmi problémát, mint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek éves demonstrációja.
A BRFK ellen mint közérdekű igényérvényesítésre jogosult szervezet, a Háttér Társaság a Melegekért és egy magánszemély indított pert a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában mindkét felperes vonatkozásában megállapította, hogy a BRFK szexuális irányultságuk miatt hátrányosan megkülönböztette őket. A bíróság hangsúlyozta: a hatósági döntések mintául szolgálnak a társadalom tagjainak, és a megkülönböztető módon tiltó rendőrségi döntés jelentősen felerősítheti a meleg kisebbséggel szemben amúgy is fennálló ellenségességet, amely az ellentüntetésekben is testet ölt. A döntés ellen a BRFK fellebbezett.
Jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette a Fővárosi Törvényszék álláspontját, amely szerint – mivel a BRFK semmilyen nyomós érvet nem tudott felhozni a hasonló rendezvények eltérő kezelésére – a rendőrség szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapest Pride betiltásával.
A bíróság döntésének értelmében a BRFK-nak magánlevélben kell kifejezni sajnálkozását a jogsértés miatt - közölte a felpereseket képviselő Magyar Helsinki Bizottság.