Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahhoz képest, hogy úgy tűnt, nem is lesz közös téma, kedden mintegy öt órán át tárgyalt zárt ajtók mögött a Parlamentben a Zsidó Közösségi Kerekasztal: az egyik oldalon Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a másik oldalon a Mazsihisz és a zsidó szervezetek küldöttsége.
A hosszúra nyúlt tanácskozás jobbára jó hangulatban zajlott, az igazán vitás kérdéseket pedig igyekeztek kerülni - mondta az Origónak Feldmájer Péter. A Mazsihisz korábbi elnöke szerint így például egyáltalán szóba sem került a Szabadság téri '44-es német megszállási emlékmű ügye, mert - mint mondta - „ezt már lezártnak tekintettük".
Egyetlen, a két fél között ellentétet okozó téma került szóba, ez pedig a józsefvárosi Sorsok Háza kérdése volt. Érdemi előrelépés igazán ebben sem történt, Feldmájer Pééter szerint mindössze annyi, hogy a kormány megígérte: koordinálja, segíti az intézmény kuratóriuma és a zsidó szervezetek közti párbeszédet, egyeztetést a Sorsok Háza koncepciójáról.
Sok pozitív témát illetve fejleményt is említett emellett Feldmájer Péter. Ígéretet kaptak például arra, hogy az állam jelentős összeggel támogatja a nem megfelelő alapozás miatt évtizedek óta süllyedő, ezért már az összedőléssel fenyegető miskolci zsinagóga rekonstrukciójára, továbbá a szegedi zsinagóga rossz állapotban lévő tetőszerkezetének felújítására.
Megígérte a kormány a már használaton kívüli, országszerte csaknem kétezer zsidó temető rendbetételétc is. A sírkertek a Mazsihisz tulajdonában vannak, de a szervezetnek nincs pénze megfelelően karban tartani a temetőket. Ezért a tervek szerint az állam hozza rendbe őket, a fenntartásukba pedig valamilyen módon bevonnák az önkormányzatokat.
Lényeges eredménynek nevezte Feldmájer Péter azt is, hogy egyetértettek a mintegy hétezer magyarországi holokauszt-túlélő nyugdíj-kiegészítésének felülvizsgálatában is. Erről megjegyezte: a túlélőknek jelenleg járó összeg ugyan nem mondható alacsonynak, ám azt az elmúlt években jelentősen nem emelték, így szükségessé vált a támogatás valorizálása.
A kormány a magyarországi zsidó szervezetek támogatásával és a nemzetközi zsidó közösség segítségével akarja kialakítani a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza szakmai programját - ezt Lázár János tudatta a tanácskozás után.
Megerősítette, hogy szóba került a holokauszt-túlélők anyagi-szociális helyzete, valamint a magyarországi zsidó temetők kérdése. Elmondta azt is, hogy a következő, decemberi ülésen áttekintik az antiszemita jelenségekkel szembeni zéró tolerancia elvének érvényesülését.
A Mazsihisz elnöke fontos lépésnek nevezte, hogy egy háromnegyed éve megszakadt párbeszédet tudtak folytatni a Zsidó Közösségi Kerekasztalon. Heisler András a kerekasztalt követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, sok kérdésben sikerült megoldást találniuk, de sok kérdésben még "dolgozni kell azon, hogy eljussunk a megoldásig".
A Mazsihisz elnöke "nagyon biztatónak" tartja, hogy a Sorsok Házával kapcsolatban a zsidó szervezetek ígéretet kaptak a kormánytól, a kiállítást "csak konszenzusos megoldással" fogják megnyitni, tehát csak akkor, ha a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek is egyetértenek annak a szakmaiságával - tette hozzá.
A tanácskozás helyszínén, a Parlament Vadásztermében az Origo forrásai szerint nyilvánosan egy rossz szó nem hangzott el a zsidó szervezetek részéről arra, hogy „a másik oldalon", Lázár János mellett a miniszter tanácsadójaként foglalt helyet a Mazsihisz korábbi ügyvezető igazgatója.
Zoltai Gusztáv felé ugyanakkor értesüléseink szerint többen furcsa pillantásokkal fordultak, a termen kívül, a közéletben pedig már azóta heves reakciókat kap Zoltai, hogy a tanácskozás reggelén a sajtó megszellőztette az azóta Lázár János által is hivatalosan is megerősített információt, miszerint a Miniszterelnökség tanácsadóként foglalkoztatja a nyáron lemondott Mazsihisz-vezetőt.
