A Tárki vizsgálata októberben az önkormányzati választás utáni héten, azaz a kampánytól és választástól felfokozott hangulatban, az amerikai kitiltási botránnyal egy időben, de még az internetadó tervezetének a megjelenése előtt zajlott.
A kutatás szerint ismét működött a győzteshez húzás jelensége, így a teljes népességen belül a Fidesz–KDNP támogatottsága számottevő mértékben nőtt: a szeptemberi 31 százalék után októberben 37 százaléknyian választották a kormánypártokat, a Jobbiké pedig 8 százalékról 11 százalékra emelkedett.
Eközben a baloldali pártok szavazótáborának mérete lényegében nem változott: az MSZP-é a szeptemberi 10 százalék után októberben 11 százalék, a DK-é 4 százalék után 3 százalék, az Együtt–PM-é pedig 2 százalékot követően 1 százalék. Az LMP nyár eleje óta 2 százalékon áll, ez a helyzet most sem változott. A bizonytalan vagy szavazatukat titkoló választók aránya viszont jelentősen, 43 százalékról 34 százalékra csökkent az elmúlt egy hónapban.
A pártválasztók, azaz a határozott pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz–KDNP népszerűsége viszont lényegében nem nőtt, hiszen a szeptemberi 54 százalék és az októberi 55 százalék között statisztikai értelemben nincs különbség. A Jobbik esetében is nagyon gyenge mértékű változás látható, 15 százalék után októberben 17 százalékon áll a párt.
Az MSZP-nél is lényegében változatlan a helyzet szeptemberhez képest (18 százalék után 17 százalék támogatja a pártot), ahogy a DK-nál (6 százalék után 5 százalék) és az Együtt–PM-nél is (3 százalék után 2 százalék).
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága a szeptemberi 53-ról 58 százalékra nőtt. Az MSZP támogatottsága 21-ről 16 százalékra zuhant, míg a Jobbik 12-ről 18 százalékra jött fel. A DK 5 százalékon áll, míg a többi párt a parlamenti küszöb alatt található.