Diktatúraként festette le a jelenlegi hatalmat, és azt mondta, hogy az önkormányzati választás tétje az, akarjuk-e, hogy Orbán Viktor uralkodjon Budapesten is, vagy sem. Tényleg ilyen egyszerű lenne a kérdés?
Ilyen egyszerű, igen. Ez a választás most fekete-fehér: akarjuk a változást, vagy sem? Lehet itt hosszasan beszélni szakpolitikákról, és a lehetőségek korlátozottságáról, de ez nem mond ellent annak, hogy a választás lefordítható erre az egyszerű kérdésre. Nem Bokros Lajos fogja eltakarítani a hatalomból, az ország éléről Orbán Viktort és a választási csalással elért kétharmados rendszerét, de Budapest főpolgármestereként, ahogy itt fogalmaztunk, a főváros szóvivőjeként választott tisztségéből fakadóan olyan politikai ellensúlyt képezhetne a rendszerrel szemben, amely 2018-ra beérhet.
Azonban itt nem pusztán a kormányváltás a cél, az kevés: rendszerváltás kell. A diktátorok kiszámítható jövőt akarnak, örökre kívánnak berendezkedni. De emlékezzünk arra, hogy 2002-ben Orbán Viktor Budapest miatt veszítette el a választást, ez a kétmillió ember pedig újra kisöpörheti a rendszerét.
Ha most Bokros győz, és szóvivőként elég hangos lesz 2018-ra, akkor is kell a váltáshoz egy ütőképes ellenzék, miközben erről a mostaniról az ön véleménye legalább annyira lesújtó, mint a kormányról. Miért?
Számomra teljesen vállalhatatlanok. Bajban lennék, hogy most kire szavazzak, ha nem lenne a Moma és Bokros. Az összevissza, zagyva fogalmakkal operáló ellenzék nem is próbál kitörni abból a mostani politikai berendezkedésből, amelyben nincs se szerepe, se ereje, sem pedig terepe. Máshonnan kell jönnie annak az erőnek, amelyik képes borítani az orbáni rendszert, mivel a mostani ellenzéki pártok integráns részei ennek, segítik a működését. Amikor a választás előtt az EBESZ állandó megfigyelőt küldött volna ide, Mesterházy Attila és az Együtt-től a másik Viktor közösen beszélték le. Vagy elment az eszük, vagy ezeket a pártokat zsarolással vagy pénzzel befolyásolhatja a hatalom.
Kollaboránsok lettek?
Az öt ellenzéki pártból három a Fidesz jármába hajtotta a fejét: a Jobbik, az MSZP és az LMP is így tett. Az Együtt olyan kicsi, hogy szót sem érdemes rá vesztegetni, a DK pedig Gyurcsány miatt a saját kardjába fog dőlni. Gyurcsány Ferenc annyi politikai hibát elkövetett, amit talán politikus el sem tud követni, így hosszú távon nincsen jövője. Másrészt azt gondolom, pusztán alkotmányos eszközökkel az orbáni rendszert nem is lehet megdönteni.
Hanem mivel lehet?
A rendszer nem legitim, a legitimáció hiányából pedig az következik, hogy nem kell betartani az alapvető szabadságjogokat korlátozó törvényeket. A polgári engedetlenség ezen a ponton nemcsak megengedhető, hanem kívánatos is. Az, hogy milyen formában történjen ez, azt a civil szervezeteknek és az embereknek maguknak kell kitalálni.
Első lépésként itt a fórumon azt tanácsolták: nevessük ki a hatalmat. Ez segít?
Mitől fél igazán egy politikus? Nem attól, hogy itt-ott bírálják, nem a szótól tart. Attól fél, hogy kinevetik. Mert ha már ki merik nevetni, előbb-utóbb el is merik zavarni.
Ön eleve Bokros Lajos mellett állt ki, most végül ha kényszeredetten is, de a baloldal is beállt mögé. Bármelyik párt kikérte a véleményét, kampánytanácsát?
Nem, senki. Többször beszéltem azért Falus Ferenccel, de látni kell, hogy ez nem működött. Nem volt alkalmas jelölt. A legbölcsebb döntése az volt, hogy visszalépett Bokros javára.
Ha itthon nem is kérnek a tanácsaiból, Ukrajnában igen: segíti még Kijev főpolgármesterének, az egykori profi bokszoló Vitalij Klicskónak a munkáját?
Ez a folyamat elkezdődött, de a háború közbeszólt, és felborította a terveinket. Remélem, hogy tudok még tanácsokat adni Ukrajnában.
Ritkán vállal nyilvános szereplést. Mivel foglalkozik mostanában?
Befogadott egy tudós közösség: éltem másfél évet Berlinben, egyet Hollandiában és Jénában, további egy évet pedig az Egyesült Államokban. Ebben a közösségben jól érzem magam, és továbbra is pályázok, úgyhogy csak fél lábbal vagyok itthon. Szeretnék itthon is szerephez jutni, de Magyarországon most persona non grata vagyok, ez nyilvánvaló.
Ha nem lesz áttörés Budapesten, akkor külföldön kell dolgoznom, ahogy eddig is tettem. Akkor majd előadásokat tartok sok helyen a világban arról, hogyan is működött egy szabad város.
Ez elég keserűen és csalódottan hangzott...
Van is bennem ilyen érzés. Szimbolikus dolog volt, amikor nem hívtak meg a 4-es metró átadására, amin Atkári Jánossal legalább 15 évet dolgoztunk. Azzal viszont, hogy ilyen és hasonló gesztusokkal igyekeznek engem kívül helyezni a rendszeren, tulajdonképpen pozícióba hoznak, hiszen egyre többen kíváncsiak rám: megállítanak az utcán, odajönnek a villamoson és a metrón.
Apropó, 4-es metró: mikor és milyen eszközökkel érheti el a vonal azt az utasszámot, amit vállaltunk az EU felé, és ami a jelenleginek körülbelül a duplája?
Csak akkor, ha megvalósul mindaz, amit terveztünk, de még nem épült meg. Ezek: a metró második szakasza, a buszállomás a Kelenföldi pályaudvarnál, a P+R parkolók. Továbbá ha bevezetik az útdíjat, és ha leveszik a felszíni közlekedést. A 7-es buszcsaládot nem tudja a város a 4-es metróval együtt üzemeltetni, ez képtelenség. Bátor közlekedéspolitikai döntésekre lesz szükség.
Bokros: Ez már nem is lopakodó diktatúra
A demokrácia visszaállításának kiindulópontja az önkormányzatok visszahódítása, de ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni "ezt a már nem is annyira lopakodó, hanem nyílt diktatúrát, arra 2018-ig még várni kell" - hűtötte le a kedélyeket már a fórum elején Bokros Lajos, a Moma elnöke. Az immár a baloldali ellenzék által is támogatott főpolgármester-jelölt szerint a Fidesz is tudja, hogy "a központi költségvetés meghalna Budapest nélkül", ám ha tovább büntetik a fővárost, annak "ismét bukás lesz a vége, mint 2002-ben".
A Bokrost szintén támogató Atkári János - aki tíz éven át volt Demszky pénzügyekért felelős helyettese, majd még Tarlós Istvánt is segítette egy évig gazdasági tanácsadóként - arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalomnak "sikerült az önkormányzatiságot szinte teljsen megszüntetni, a tanácsrendszer szintjére süllyeszteni". Hozzátette, hogy a főváros lényegében csődben van, banki értelemben már nem hitelképes.
Abban Demszky, Bokros és Atkári is egyetértett, hogy van "kiskapu" arra az esetre, amikor a Fidesz azzal fenyegetőzik, hogy elzárja az uniós forrásokat a főváros elől. A korábbi EP-képviselő Bokros szerint például az Európai Bizottság "könnyen tud olyan helyzetet teremteni, hogy a kormány szívesen juttasson uniós forrásokat Budapestnek. Ezen a ponton Bokros Navracsics Tibor nevének említése nélkül élcelődött a nem is olyan biztos uniós biztoson, akinek a portfóliója sem biztos.
Szó esett még a BKV-ról is: Demszky szerint a kormány azért nem rendezi a cég finanszírozását, hogy ezzel zsarolhassa a fővárost, "meg persze jó, ha a BKV veszteséges, mert úgy könnyebb belőle lopni". Elhangzott, hogy ellenzik a múzeumi negyed megépítését a Városligetben, ahogy Orbán Viktornak a Várba, a minisztériumoknak pedig vidékre költözését is. Demszky felelevenítette, hogy Orbán 2002-ben annyira komolyan tervezte a költözést, hogy a Sándor-palotában már minden az ő igényei szerint volt berendezve - a tükrök is a helyükön voltak, ám azokban a magas termetű Demszky nem is látta az arcát.
Nem maradt ki a témák közül a Bokros-csomag sem, amiről Demszky és Atkári is elismerően nyilatkozott, mondván: a fájdalmas, de szükségszerű megszorítások egy államcsődöt hárítottak el. Bokros pedig elárulta, hogy az intézkedéscsomagot tíz nap alatt rakták össze. A Dési János által moderált fórumon Demszky szóba hozta Tarlós István főpolgármestert is, "aki büszke arra, hogy külvárosi gyerek, és nem tud nyelveket", külföldön pedig nem ismerik el, így rangot sem tudott kivívni az általa vezetett Budapestnek. Végül Demszky élesen bírálta a fővárosi autóbusz-beszerzéseket, mondván: a járműflotta lízingje 10 év alatt 100 milliárd forintba kerülhet, amiből 20 a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó cég "extraprofitja".