Döntött a bíróság: a mágia nem bűncselekmény

Nem mindennapi pert tárgyalt a Pesti Központi Kerületi Bíróság Biczó László vezette tanácsa. Egy gyakorló mágust perelt be egykori ügyfele azzal, hogy becsapta, és kicsalt tőle csaknem 38 millió forintnyi svájci frankot. A perelő asszony Svájcban volt adószakértő, de a közgazdaságtanon túl nagyon hisz a spiritualitásban is. A bíróságnak végül egy dolgot kellett tisztázni: az ezoterikus szolgáltatás bűncselekmény-e. Nem az, a mágust felmentették. 

Feladta a leckét a bíróságnak az a per, amelyet egy, sokáig Svájcban élő magyar asszony indított egy Magyarországon dolgozó mágus ellen. Biczó László bíró az ítélethirdetés utáni indoklásában szóvá is tette, hogy erre a perre és végül az állásfoglalásra az „igazságszolgáltatás nem szívesen vállalkozott”.

A rontáslevétel csak teszt volt

Az eljárás lényege az volt, hogy egy Svájcban élő magyar asszony, aki egyébként adószakértőként dolgozott, örökösödési ügyének intézéséhez keresett segítséget. A férje halt meg. Több jóst is felkeresett, végül az ügy vádlottja mellett döntött, akire az interneten bukkant. Először csak rontáslevételt rendelt. Azt mondta, hogy ezzel akarta tesztelni a mágust, valóban jól dolgozik-e. A rontáslevétel sikeres lehetett, mert ezután további segítséget is kért.

Ne szeress mágusba!

A rontáslevételért a mágus csaknem kétmillió forintot kért, amelyet az asszony több részletben ki is egyenlített. Állítása szerint azért nem egy összegben fizetett, mert mindig megvárta, hogy eredményes lesz-e a kezelés. A rontáslevétel annyira jól sikerült, hogy az asszony beleszeretett a férfibe, és el akarta mélyíteni vele kapcsolatát. Ezután kérte meg, hogy segítsen intézni az ügyeit.

Kezdődtek a bajok, nincsenek bizonylatok

A nő vallomásai és a feljelentése szerint a férfi, miután rájött, hogy az asszonynak sok pénze van, egyre többször és egyre többet kért tőle. Az asszony azt vallotta, hogy összesen 130 ezer svájci frankról volt szó, amelyet elismervény nélkül adott át.

Ebből egy ezoterikus tárgyakkal foglalkozó ajándéküzletet akart nyitni, és az árubeszerzéshez szükséges autót vett volna a férfi. Az asszony állította, miután átadta a pénzt, a mágus elérhetetlenné vált, és Marokkóba utazott.

A bíróság ezt a fajta pénzkezelést nagyon furcsának tartotta, mivel az első kétmilliót aprólékosan dokumentálva utalta a nő, így legalábbis érthetetlen, hogy a sokkal nagyobb összegről miért nem írtak semmiféle elismervényt.

Nem nyílt boszorkánystúdió

A megvádolt mágus az eljárás alatt végig tagadta, hogy megkapta volna a 130 ezer frankot, azt viszont elismerte, hogy ezoterikus szolgáltatásért átutaltak neki csaknem kétmillió forintot. Azt is vallotta, hogy a nő azt mondta, ő is boszorkány, és boszorkánystúdiót akart vele nyitni Svájcban.

Az utolsó szó jogán

Az ítélethirdetés előtt mindkét fél szólhatott. Ezt az asszony nem használta ki, annál többet beszélt viszont a férfi.

Elmondta, hogy világ életében vigyázott a becsületére, sosem vert át senkit, ráadásul még Istenben is hisz. Ez azért fontos egy mágusnak, mert etikát és modellt teremt – mondta. Szerinte az asszony szerelmes volt belé, és vele akart dolgozni. Ő azonban viszonyt nem szeretett volna, hiszen felesége és gyermeke is van. Valószínűleg az nem tetszett a nőnek, hogy boldog életet él. – Nem jókedvemből lettem mágus. Bennem volt – közölte végül a magát a Magyar Mágusszövetség szellemi vezetőjének nevező férfi.

Az ítélet

A bíróság viszonylag rövid idő alatt hozta meg az ítéletét, felmentette a csalás vádja alól a férfit. Biczó László indoklásában elmondta, hogy a pénz átadása, illetve átvétele sem bizonyítható, ráadásul mindkét fél vallomásai tele voltak ellentmondásokkal.

A per végén a tanácsnak már csak azt kellett vizsgálnia, hogy a spirituális szolgáltatás nyújtása bűncselekmény-e vagy sem. Arra jutottak, hogy nem. Mindenki azt csinál a pénzével, amit akar – mondta a bíró.