Szombaton tárgyal a kormány a 2015-ös költségvetésről, amelyet a jelenleg hatályos szabályok szerint október 31-ig kell a parlament elé terjesztenie. Minden évben a büdzsé körül alakulnak ki a legnagyobb viták a kormány és ellenzéke között. A szokásos koreográfia szerint az ellenzék általában minden társadalmi rétegnek többet juttatna, ha ő lenne a kormányrúdnál, míg az éppen aktuális kabinet a fegyelmezett gazdálkodás fontosságáról szokott beszélni. Vélhetően ez idén sem lesz másként.
Amit eddig lehet tudni, hogy a kormánynak jövőre is szigorúan ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az államháztartás hiánya nem érheti el három százalékot. Ha ezt nem sikerülne teljesíteni, akkor minden bizonnyal újraindulna a túlzottdeficit-eljárás hazánkkal szemben. Ebben az esetben pedig komoly veszélybe kerülnének azok az uniós pénzek, amelyekre a kormány a gazdaságfejlesztési programját építené föl a következő években. Az idén minden bizonnyal sikerül tartani a háromszázalékos hiányt, és a kiszivárgott tervezetek alapján ezzel jövőre sem lehet gond.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke korábban arról beszélt, hogy 2015-ös költségvetésnek tartalmaznia kell azt az irányt is, amelynek eredményeképpen a GDP-arányosan 10 százalékos, „bürokráciára költött pénz” a felére csökken, és a honvédelmi kiadások terén is változtatásokra van szükség. Jelezte: a közigazgatási reform folytatása is kulcskérdés, mivel felálltak az új intézményfenntartó rendszerek – például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ –, de ezek munkáját össze kell hangolni, ésszerűsíteni kell. A vártható honvédelmi büdzsé kapcsán Hende Csaba úgy nyilatkozott, a Magyar Honvédség hivatásos állományának béremelése is kiemelt célként szerepel.
A büdzsével kapcsolatban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra számít, hogy jelentős többletforrások érkezhetnek a tárcájához tartozó ágazatokhoz jövőre. Ezt támasztja alá Gulyás Gergely, a Parlament törvényalkotásért felelős alelnökének nyilatkozata is, amelyet korábban adott az InfoRádiónak. „Tudjuk, hogy az egészségügy és a felsőoktatás területén fontos változtatásokra van szükség, ezek eddig sem voltak titkoltak, szerintem ezeken a területeken fontos jogszabályokat fogunk elfogadni viszonylag rövid időn belül. Tehát lehet, hogy már az őszi ülésszakban is” – fejtette ki Gulyás Gergely.
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a tárcának egyetlen olyan területe sincs, amelyre kevesebb pénz jutna, mint korábban, mindenütt növelni tudják a büdzsét. A finanszírozási szerkezet azonban átalakul, van, ahol valóban kiadáscsökkentés kell. Ebben az esetben az állam elsősorban saját magán spórol – ez az államreform ama része, ami a Miniszterelnökségtől indul.
Ehhez az Emmi is rendelkezésre áll, kész úgy átalakítani a háttérintézmény-rendszerét, az állami szolgáltatást, hogy olcsóbb és hatékonyabb legyen. Ezzel a tárcának komoly megtakarításai lesznek, a forrásokat pedig nagyrészt például a gyerekekre, az egyetemistákra, a szociálisan hátrányos helyzetű emberekre irányíthatják – hangoztatta a 180 percben Balog Zoltán.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár néhány konkrétumot is mondott. „A foglalkozás-egészségügyet, az alapellátást vonjuk be a népegészségügyi programokba, amelynek az első eleme a védőnők kiképzése vagy akár a háziorvosok, háziorvosi asszisztensek kiképzése szűrési feladatokra” – fogalmazott az államtitkár.
Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján a jövő évi költségvetésben nagy valószínűséggel szerepelni fog, hogy a kormány megduplázhatja a kétgyermekes családok adókedvezményét. Ez 55-60 milliárd forintos bevételkieséssel járhat. Változhat a pénzügyi szektort terhelő különadó, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték is. A költségvetés kiadási oldalát általánosságban meghatározza már jövőre a kormány azon terve, hogy az újraelosztási ráta fokozatosan csökkenjen (a konvergenciaprogram szerint 2017-re 45 százalékig).
Az ellenzéki pártok közül költségvetési ügyekben egyelőre csak az MSZP szólalt meg, akik csökkentenék az élelmiszerek áfáját. A párt szerint a 27 százalékos áfa csökkentése nemcsak az alacsonyabb jövedelmű családok terheinek azonnali csökkenését jelentené, hanem a feketegazdaság fehéredését, a magyar élelmiszeripar életben maradását is. A szocialisták napi egymilliárd forintos pluszadóbevételt kalkulálnak, ám a Fidesz nem támogatja elképzeléseiket, és elutasították az ellenzéki javaslatot.