Tarlós István jelenlegi főpolgármester, a Fidesz-KDNP jelöltje nem ment el a vitára, így a Liberálisok, az LMP, a Moma illetve a baloldali pártok, továbbá a Jobbik jelöltje csapott össze egymással négy témakörben: szociális kérdések, költségvetés illetve fejlesztések, közbiztonság és tömegközlekedés.
Bodnár Zoltán szerint Tarlós István főpolgármester üldözi a hajléktalanokat, felszámolja Budapest önállóságát.
A baloldal pedig - élt némi képzavarral az Liberális párt főpolgármester-jelöltje - „feltartott kézzel nézi", hogy a Fidesz és Tarlós letarolja Budapestet. Bodnár azért indult a választáson, hogy a liberális választóknak és a cserbenhagyott baloldali szavazóknak is legyen kire szavazniuk.
Szavazóbázisának meghatározásával nyitott a Moma és az utóbbi hetekben már a baloldali pártok - az MSZP, a DK és az Együtt-PM - által is támogatott Bokros Lajos is.
A jelölt szerint ő a konzervatív szabadságelvű, nemzeti és európai ihletésű szavazóknak kínál választási lehetőséget. Megjegyezte: Tarlós István elmenekült a vita elől, a Fidesz pedig „hazugságkommandóval" próbálja lejáratni őt.
Az LMP jelölte, Csárdi Antal inkább azt hangoztatta, hogy ő egy a választók közül, "egy boltos a nagyvásárcsarnokból".
Az egy ferencvárosi zöldséges vállalkozást vivő jelölt szerint ő nem a pártok közötti „cicaharcot" képviseli, hanem a budapesti választókat.
A Jobbik főpolgármester-jelöltje, Staudt Gábor az életrajzával kezdte. Elmondta, hogy jogász, volt önkormányzati képviselő, 2010 óta pedig parlamenti képviselő.
Sajnálatosnak nevezte, hogy Tarlós István távol maradt a vitától, és azt is, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje a választók becsapásának tartja, hogy a programjaikat ütköztetik. „Azt tesszük, ami Tarlósnak nem sikerült: lezárni az elszámoltatást" - jelezte.
Bokros Lajos szerint a hajléktalanság például sokkal inkább szociélis kérdés, semmint rendészeti. A fedél nélküliek egy részét visszavezethetőnek tartja a munka világába, ezt a folyamatot pedig számukra biztosított piaci bérlakásokkal segítené. Mint mondta, több mint 10 ezer üres lakás van, ebből a pályakezdőknek, a fiatal házasoknak, és a hajléktalanoknak is jutna.
A piaci bérlakások „felszabadítását" a bérbeadóknál úgy ösztönözné, hogy aki kiadná így a lakását, az mentesülne az üreslakás-adó alól. Szerinte ugyanis az állami vagy önkormányzati bérlakásépítés kevés ember problémájának megoldása sok pénzből, a kiadatlan lakások mobilizálása pedig ennek az ellenkezője.
Ezzel szemben a jobbikos Staudt Gábor szerint a bérlakásépítésből a fővárosnak is ki kell venni a részét, mert százéves mélyponton az új lakások száma. A hajléktalankérdés kapcsán vitatkozott a liberális nézetekkel, miszerint hagyni kell azt, aki nem akar élni a lehetőségekkel.
Szerinte meg kell adni a munkalehetőséget a hajléktalanoknak, még ha az csak közmunka is, és aki „visszautasítja a kinyújtott kezet, azt büntetni kell". Elmondta azt is, hogy a Jobbik szerint segély csak annak jár, aki elvégzi a felajánlott munkát. Jelölt-társaira is utalva azt pedig furcsának nevezte, „amikor a bankárok aggódnak a nincstelenekért".
Csárdi Antal szerint bárki lehet szegény, elveszítheti a munkáját, a fedelet a feje körül, a bérlakásprogram nekik segíthet. Egyetértett Bokrossal, hogy az új épület drága és időigényes, ő is bevonná az üres, magántulajdonú lakásokat, de nem adóval tenné érdekeltté ebben a bérbeadókat.
Javaslata szerint központi forrásból egészítenék ki 15-30 ezer forinttal a szociális és a piaci lakbér közötti rést. A szociális kérdések közt említette, hogy sokaknak a csekkek befizetése is gondot okoz, és beszélt arról is, hogy segíteni kellene a munkába járást, a bölcsődei helyeket pedig dupláznák.
Egy társadalom kulturális állapotát a Liberálisok jelöltje, Bodnár Zoltán szerint azt mutatja, hogyan bánik az elesettekkel. Úgy vélte, a fideszes politikusok nem szívesen nézik a százmilliós villájukból a Blaha Lujza téren ételért kígyózó sorokat.
Emlékeztetett, hogy az ételosztást a főváros betiltotta, miközben arra volt pénz, hogy százmilliókat osszanak ki jutalomként a Városházán és a felcsúti focit támogassa a főváros közpénzből. Úgy vélte, „Budapest nem csak az erőseké, hanem a rászorulóké is, a város vállalatainál pedig munkát kell biztosítani számukra, és növelni kell a krízisszállások számát.
A gazdasági témák blokkját Staudt Gábor az elmaradt elszámoltatás problémájával indította, majd kitért a munkahelyteremtés fontosságára. A jobbikos jelölt jelezte, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezmény adna az iparűzési adóból, továbbá pénzügyi alapot hozna létre a lakásfelújítási program folytatására.
Staudt kiemelte még a modern egészségügy iránti jogos állampolgári igényt valamint azt, hogy az Budapestnek nagyobb arányban kellene részesülnie az uniós támogatási forrásokból, mint az elmúlt években. Jelölt-társát kérte, hogy a főváros esetében ne is gondolkodjon pénzügyi csomagokban, mert „a Bokros-csomag a magyarok egyik leggyászosabb emléke a 90-es évekből."
A Liberálisok főpolgármester-jelöltje azzal kezdte, hogy felsorolta, mi minden került a fővárostól állami fennhatóság alá: szociális intézmények, iskolák, fővárosi tulajdonú cégek, mint a Főgáz. Bodnár Zoltán szerint ez nem más, mint az elmúlt négy évben összességében 600 milliárdos vagyonvesztés.
A jelölt szerint nem szabad, hogy a főpolgármester és a miniszterelnök kapcsolatán múljon, hogy milyen fejlesztési források érkeznek Budapestre. Az elmúlt ciklusból hiányolta a hosszú távú gondolkodást. Szerinte a főpolgármesternek el kellene fogadtatnia egy minimumprogramot a kormánnyal, ha pedig nemet mond erre, „akkor kétmillió budapestinek mond nemet."
Bokros Lajos úgy vélte, a főváros gazdálkodása területén jól jönne a korábbi pénzügyminiszteri és világbanki tapasztalata. Figyelmeztetett, hogy kellő bevétel nélkül nem lehet jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtani, a főváros maradék hatáskörét pedig meg kellene őrizni „az elnyomó és elvonó hatalommal szemben".
Úgy vélte, van lehetőség a takarékosabb gazdálkodásra, például ki kell irtani a korrupciót, és rangsorolni kell a feladatokat. Ha a kormány elzárkózik Budapest támogatásától, akkor szerinte közvetlenül Brüsszellel kell tárgyalni. A Bokros-csomagról azt mondta, az államcsődöt előzött meg.
A folyamatos politikai és pénzügyi alkuk helyett folyamatos kiszámítható finanszírozásra van szüksége Budapestnek - vélekedett Csárdi Antal, megjegyezve: ez elengedhetetlen a közszolgáltatások biztonságos működtetéséhez. Jelezte, a fővárosiak érdekét nézné a fejlesztéseknél, ennek pedig része lenne a korrupció elleni harc, amellyel „offshore mentes" fővárost hoznának létre.
Tragikusnak nevezte Budapest közbiztonságát Csárdi Antal. Az LMP jelöltje szerint a rendőrségi éves jelentések sokszor köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit az utcán megtámadottak tapasztalnak. Ezért szerinte önkormányzati rendőrséget kellene létrehozni, ami nyugaton jól működik.
Új testület létrehozásában látja a közbiztonsági helyzet javításának kulcsát a Jobbik is. Staudt Gábor Budapest Őrséget hozna létre, alapvetően a közterület-felügyeletek bázisán, de utóbbi szervezetek vezetőit átvilágítaná és egy részüktől megszabadulna.
Staudt fellépne „az agresszív koldusok" és a kábítószer-kereskedők ellen is. Utóbbi szerinte nyugalmat jelentene a szülőknek, a fiataloknak pedig biztonságos szórakozást. Bővítené a térfigyelő kamerarendszert, és azt üzente: „a jogszabályokat mindenkivel be fogjuk tartatni".
Nem újabb egyenruhás szervezetben gondolkodikviszont a Liberálisok jelöltje. „A Magyar Gárdától a rögtönítélő bíróságon át a kémiai kasztrációra is nemet mondok, csakúgy, mint a Jobbik annyi más elképesztő ötletére, a zsidók listázására vagy a kényszergyógykezelésre" - jelentette ki.
Bodnár Zoltán szerint az elmúlt években csak annyi történt, hogy a bűnözést kiszorították a Belvárosból a külsőbb kerületek irányába, de ez nem megoldás. Szerinte a következő két évben azt is el kell érni, hogy mentő, a rendőr és a tűzoltó érjen ki öt percen belül egy esethez Budapesten. Megszűntetné „a volt titkosszolga vezette fővárosi szervezetet, amely Tarlós magánhadserege."
Bokros Lajos nem állt elő ilyen ötletekkel, és óvatosságra intette a többieket. Mint mondta, „vitapartnereim országos kérdéseket érintettek, sajnos a főpolgármesternek sok hatásköre ebben nincs".
Úgy vélte, hiába mondják, hogy legyen több kamera, ha a bíróság a felvételeket nem fogadja el bizonyítékként, és hiába sokszorozzák meg a hatóságokat, ha a rendőrség nem intézkedik. Szerinte „a rendőrség a politika szolgálóleányává süllyedt, ezen egy főpolgármester-váltás sem segít".
Bodnár Zoltán kifogásolta, hogy Bokros Lajos a közlekedési fejlesztések költségét beépítené a jegyárba, ez ugyanis szerinte a háromszorosára drágítaná a viteldíjakat. Állami támogatás mellett kellene szerinte fejleszteni: meghosszabbítani az eredeti tervek szerint a 3-as és a 4-es metrót is.
A dugódíj bevezetését a Liberálisok jelöltje hasznosnak nevezte, egyébként pedig úgy vélte, Budapesten nem annak kell történnie, amit a főpolgármester vagy a pártja akar, hanem amit a polgárok véleményének kikérése után, civilekkel egyeztetve a közgyűlés hasznosnak tart.
Füstölnek a metrók, a járműállomány állapota borzalmas – állapította meg Csárdi Antal, aki szerint már most le kellene állítani a 3-as metrót, elkerülendő a balesetveszélyt. Szerinte van a vonal felújítására kormányzati forrás, „csak el kell kérni".
Célja az - fejtette ki -, hogy a tömegközlekedést egyharmad-egyharmad arányban finanszírozza a kormány, a főváros illetve az agglomeráció, és a viteldíjak. Bírálta a BKK buszkiszervezési programját, és figyelmeztetett: a légszennyezettség miatt ma egy budapesti öt évvel él kevesebbet.
A tömegközlekedést Bokros Lajos szerint nem lehet elválasztani az autósok és a biciklisek kérdésétől, a dugódíjat pedig be kell vezetni, mert ez az EU felé vállalt kötelezettség. De ennek – figyelmeztetett - nem a bevételmaximálás a célja, hanem ellenkezőleg: a rendszer akkor jó, ha kevés a bevétel.
Ezzel együtt a külső kerületekben Bokros kiszélesítené az utakat - kiemelte a repülőtérre vezető gyorsforgalmi utat -, a minőségi útkarbantartással pedig ezeket időtállóvá is tenné. A BKK-t megszüntetné, mert felesleges vízfejnek tartja,ahogy felesleges beruházásnak az 5-ös metrót.
A Jobbik jelöltje szerint az állami és az EU-s forrásoknak is meg kell jelennie a tömegközlekedés finanszírozásban. Staudt Gábor leállítaná a buszok kiszervezést, a viteldíj áfáját 5 százalékra csökkentené, és kedvezményes diákjegyet vezetne be.
Staudt szerint nem az autósokat kell okolni mindenért, inkább P+R parkolókat kell építeni, hogy használják a tömegközlekedést. A Jobbik a dugódíjat elutasítja, mert Staudt szerint azzal a belső városrészen talán javul a helyzet, de a külső kerületekben nő a forgalom és a környezetszennyezés.