Nagy arányban találtak érvénytelen szavazatokat a polgármester-jelöltekre leadott voksok között több településen is vasárnap a szavazatszámláló bizottságok. Solymáron az urnába dobott 3100 szavazólap közül 735 - mintegy 24 százaléknyi - érvénytelen volt. Még rosszabb volt az arány a Vas megyei Szentgotthárdon, ahol a 2436 voksból 726 - csaknem 30 százaléknyi - volt érvénytelen.
A szavazólapokon is feltüntetett figyelemfelhívó szöveg szerint „Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet."
Aki nem a segítségképpen odarajzolt „x" vagy „+" jelet tünteti fel a jelölt neve melletti karikába, esetleg szövegesen vagy rajzzal, piktogrammal „értékel" vagy üresen hagyja a szavazólapot, annak a voksa érvénytelennek számít.
Az érvénytelen szavazatok magas számát Solymáron illetve Szentgotthárdon magyarázhatja az is, hogy csupán egyetlen polgármesterjelöltre lehetett szavazni mindkét településen, vagyis elképzelhető, hogy sokan nem tudtak az egy jelöltből „választani", és bár elmentek voksolni, érvénytelen szavazattal jelezték ellenvéleményüket. (Vannak országok, ahol e célra külön rubrikát tüntetnek fel a szavazólapon, amolyan „egyik sem" opcióként.)
Az egyébként egyáltalán nem volt ritka a vasárnapi választáson, hogy csak egy jelölt közül lehetett választani: a magyarországi települések csaknem negyedében, 767 önkormányzatnál csupán egy polgármesterjelölt mérette meg magát.
Vas megye településeinek például mintegy 40 százalékában szűkült az állampolgárok választási lehetősége egy jelöltre. (A másik véglet a Pest megyei Tápióság volt, ahol 13 polgármesterjelölt indult.)
Mégsem mindenhol volt a solymárihoz vagy a szentgotthárdihoz hasonlóan magas az érvénytelen voksok száma. Egyetlen polgármesterjelölt indult az említett Vas megye Vépen is, ám ott a leadott 840 szavazatnak alig több mint fél százaléka, 51 volt csupán érvénytelen. Igaz, itt az ellenvéleményüket talán a távolmaradásukkal fejezték ki, hiszen kirívóan alacsony volt a részvétel: 29 százalékos.