Egyre többen fordulnak el a Fidesztől

Csökkent a kormánypártok népszerűsége novemberben. A Tárki közlése szerint az elfordulás feltehetően a közelmúlt hazai és nemzetközi politikai konfliktusainak következménye. Kisebb mértékben, de növekedtek az ellenzéki pártok táborai. Ugyanakkor a legnagyobb mértékben a bizonytalanok és pártválasztásukat eltitkolók tábora nőtt. 

A Fidesz-KDNP októberhez képest 12 százalékot vesztett népszerűségéből a teljes népesség körében, így most 25 százalékon áll a támogatottsága. A tábor eddigi méretét nézve ez szinte „földcsuszamlásszerű népszerűségvesztés”, de továbbra is egyértelmű a kormánypártok előnye - írta a Tárki.

Többen vannak a bizonytalanok

Az intézet szerint a többi párt támogatottságának változását tekintve óvatosan kell fogalmazni, mivel a bizonytalan, illetve az eltitkolt preferenciával rendelkezők aránya nőtt a leginkább. Ez a kör a korábbi 34 százalékról 44 százalékra duzzadt, vagyis arra a szintre, ahol az idei önkormányzati választások előtt állt. Az még bizonytalan, hogy ezt a heterogén tábort mely politikai erő tudja majd megnyerni - írja a Tárki.

Stabilizálta magát az MSZP

A kutatás szerint a Jobbik népszerűsége lényegében nem változott: az októberi 11 után novemberben 12 százalékon áll. A legjelentősebb baloldali erő, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék, de ezzel stabilizálta a baloldalon a vezető szerepét. Nem változott a Demokratikus Koalíció támogatottsága az előző hónaphoz képest, most is 3 százalék. Továbbá az LMP, az Együtt-PM támogatottsága sem változott nagyon, előbbi 2-ről 3 százalékra, utóbbi 1-ről 2 százalékra változott. Különösen nőtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat: az október 13-ról 19 százalékra, de nőtt a bizonytalanok aránya is, 21-ről 24 százalékra.

Erősödő Jobbik és MSZP

A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP népszerűsége 10 százalékot csökkent, 55-ről 45 százalékra. Mind a Jobbik, mind az MSZP népszerűsége 4 százalékot nőtt: előbbi 17-ről 21 százalékra, utóbbi 16-ról 20 százalékra. A Jobbik esetében ez az erősödés egy hosszabb ideje tartó folyamat.

Az LMP 3-ról 5 százalékra változott, a DK-t választóké viszont továbbra is 5 százalék, így mindkét párt a parlamenti küszöbön áll. Az Együtt-PM tábora 2-ről 3 százalékra módosult.