Internetes fórumokon és portálokon komoly vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy kik döntötték el az ózdi polgármester-választást. Mint ismeretes, Janiczak Dávid, a Jobbik jelöltje a szavazatok 64,44 százalékával diadalmaskodott, míg a Fidesz–KDNP jelöltje, Fürjes Pál csak 31,76 százalékot kapott. Egyesek szerint etnikai szavazássá alakult a voksolás, a magyarok a Jobbik, míg a cigányok a Fidesz jelöltjére voksoltak.
A 2011-es népszámláláson Ózd 34 481 fős népességéből 3793 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek, ez 11 százalékos aránynak felelt meg. Elsőre tehát egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a voksolásnak nem volt nemzetiségi vetülete, mivel a kormánypárti jelölt ennél lényegesen nagyobb arányban kapott szavazatokat.
Az Origo szavazóköri szinten járt utána annak, hogy a különféle városrészekben hogyan is alakultak az erőviszonyok. Ózd mai területén a 20. század elején még hat másik település is volt, amelyeket az erőteljes iparosítás éveiben csatoltak a városhoz. A szegényebb és cigány népesség nagyrészt ezeken a külső településeken él.
Ózdon 37 szavazókörben lehetett voksolni november 9-én. Janiczak Dávid a legnagyobb támogatottságot az 1-es számú belvárosi szavazókörben érte el, ahol több mint 82 százalékos eredményt ért el. Ezenkívül 18 szavazókörben kapott 70 százaléknál több szavazatot. Ezek a szavazókörök a belváros többi részén, a bolyoki, a csépányi, a centeri és a szennai városrészben vannak. Itt rögtön megdől az etnikai törésvonalak mentén való szavazás, mivel ezeken a részeken elég magas a cigány lakosság aránya.
Fürjes Pál a 29-es szavazókörben szerepelt a legjobban, ott több mint 91 százalékos támogatottságnak örvendett. Az ominózus szavazókör a cigányság által nagy számban lakott bánszállási városrészben van. Janiczak egyébként itt is közel 10 százalékot kapott. Fürjes nagyon jól szerepelt még a sajóvárkonyi 26-os és 27-es szavazókörben, támogatottsága az utóbbiban 82,75 százalék volt. Egy másik sajóvárkonyi szavazókörben azonban Janiczak győzött 65 százalék fölötti támogatottsággal.
Összességében jól látszik, hogy azokban a városrészekben, ahol a cigány népesség aránya alacsony, ott a Jobbik általában 70 százalék fölötti támogatottságot mondhatott magáénak. Ózd külső városrészeiben voltak kimagasló Fidesz-támogatottságú szavazókörök, de Janiczak David így is sok helyen győzött, bár kisebb arányban, mint a belvárosban. Mindezek alapján csupán etnikai szavazásról beszélni meglehetős túlzás lenne.