Megkapja Tarlós István a miniszterelnök által korábban ígért vétójogot, nem is akármilyet: a főpolgármester ilyen jogosítványa erősebb lesz még Áder János köztársasági elnökénél is.
Szinte az utolsó pillanatban, a fővárosi közgyűlés pénteki alakuló ülése előtt néhány órával váltotta be hét Fidesz–KDNP-s politikus a miniszterelnök Tarlós Istvánnak tett korábbi ígéretét. Orbán Viktor ugyanis már a nyáron megígérte a főpolgármesternek, hogy vétójogot kap a fővárosi közgyűléssel szemben. Városházi forrásaink szerint ez volt a legkomolyabb feltétele Tarlós újraindulásának.
A salátatörvény-tervezet több jogszabályt is módosítana. Új elem lenne a főpolgármesteri vétójog. Ennek szükségességét az Origónak adott interjújában korábban Tarlós azzal indokolta:
„Egy kétmilliós főváros vezetése nem tréfadolog, így ahhoz, hogy egy főpolgármester bármilyen őrültségeket meg tudjon akadályozni, akármelyik oldalról is jöjjenek, ehhez a vétójog nélkülözhetetlen."
A javaslatot csak a közgyűlés alakuló ülése után, de még a következő, érdemi döntéseket hozó november végi ülés előtt elfogadhatja az Országgyűlés kormánypárti többsége. Így mire elkezdődik a munka a testületben, Tarlós István kezében erős jogi fegyver lesz. A javaslat szerint ugyanis akárhányszor megvétózhat egy döntést, pontosabban annak ismételt tárgyalását kezdeményezheti.
A főpolgármester ugyanazon ügyben több alkalommal is kezdeményezheti az ismételt tárgyalást, és „az ismételt tárgyalás során hozott döntés csak akkor hajtható végre, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást" – szól a javaslat. Vagyis Tarlós több tucatszor elodázhat, az egész cikluson át is megakadályozhat egy döntést.
Ez a jogi megoldás sokkal erősebb vétó, mint amivel jelenleg a köztársasági elnök rendelkezik. Áder János ugyanis csak egyszer küldhet vissza egy már elfogadott törvényt az Országgyűlésnek, amelynek ismét szavaznia kell róla. Az államfő a másodszorra megküldött jogszabályt viszont már akkor is köteles aláírni, ha egy betűt sem változtattak benne.
Az Origo korábbi értesüléseivel szemben – melyek szintén egyszer használatos, de hosszabb időre szóló vétójogról szóltak – Tarlós István vétójoga tehát korlátlan lesz. E nélkül nehéz dolga lenne, mivel most az összes kerületi polgármester tagja a közgyűlésnek. Márpedig a kormánypárti többségű polgármesteri gárdát tömörítő Budapesti Önkormányzatok Szövetségével eddig sem volt felhőtlen Tarlós viszonya.
A most kezdődő ciklusban ráadásul Tarlós informális vétójoga – amikor „rábírta" az előterjesztőt a javaslat visszavonására – már nem működhet. A korábbi, 34 fős közgyűlésben még ő volt a mérleg nyelve, nélküle nem volt meg a Fidesz–KDNP többsége, ám az új – a főpolgármesterrel együtt – 33 fős közgyűlésben már Tarlós nélkül is tudják biztosítani a kormánypártiak a többséget.
Bizonyára megemlíti majd a frissen benyújtott törvénymódosítás adta vétójogot beszédében Orbán Viktor kormányfő vagy Tarlós István főpolgármester a közgyűlés pénteki, alakuló ülésén. Ennek fő témája a három főpolgármester-helyettes megválasztása és fizetésük megszavazása lesz, valamint a közgyűlés belső szabályzatának elfogadása.
A beterjesztett új szervezeti és működési szabályzat alapján egyértelmű, hogy Tarlós István főpolgármester magáévá tette az egyik képviselő, a fideszes Kocsis Máté – VIII. kerületi polgármester – felvetését, miszerint ne legyenek többé frakciók. Nem is lesznek: a javaslat mindenhonnan törli a frakció kifejezést, és csak képviselőket említ.
Eddig három fő fölött önálló frakciót alakíthattak az egy párthoz tartozó képviselők, frakciót így most a 19 kormánypárti és a 6 MSZP-s politikus alakíthatott volna. Az MSZP-t azonban nem zavarja, hogy nem lehet frakciója. A szocialista Horváth Csaba az Origónak azt mondta, az MSZP a saját szabályai szerint képviselőcsoportot alakít, akár elismeri ezt a főváros szabályzata, akár nem.