Lenkovics Barnabás alkotmánybírót javasolja az Alkotmánybíróság következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökét titkos szavazással, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. A szavazás december 1-jén, a napirend elfogadása után lesz.
A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meg fogja hallgatni, de döntési jogosultsága nincs a testületnek.
Paczolay Péternek, az Ab jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én jár le.
Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született Rakamazon. 1969-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1974-ben jogi diplomát.
1992-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 1999-ben habilitált. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. Az Országgyűlés Gönczöl Katalin utódjaként 2001-ben megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosává, helyettese Takács Albert későbbi igazságügy-miniszter lett. 2007-ben az Országgyűlés az ellenzéki pártok javaslatára az Alkotmánybíróság tagjává választotta, emiatt lemondott országgyűlési biztosi pozíciójáról.
Kutatási területe a tulajdonjog fejlődésének és szabályozásának elméleti kérdései. Jelentős tankönyv- és jegyzetszerző: számos egyetemi, illetve főiskolai tankönyv, jegyzet megírása és kiadása fűződik a nevéhez.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alkotmánybíróvá választásáig Harmathy Attilával felváltva oktatták önállóan a polgári jog teljes anyagát (a szemináriumi szinten oktatott öröklési jogot kivéve). Nevéhez fűződik a győri egyetemen a polgári jog oktatásának megszervezése, illetve oktatási programjának kialakítása. 1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel tüntették ki.
Lenkovics még 2014 májusában azt nyilatkozta a jogiforum.hu-nak, hogy az alkotmánybíráskodás sem időtől és tértől független. A körülmények változásával lépést kell tartania. Ugyanazon mércéket, melyeket stabil vagy legalábbis annak vélt körülmények között az Alkotmánybíróság kidolgozott és a jogalkotóval szemben alkalmazott, a jelentősen megváltozott történelmi körülmények között változatlanul alkalmazni nem lehet.
Szerinte ez bizonyos mércék dogmává merevedését eredményezné, a törvényhozás, a kormányzás, sőt a jogállam működését bénítaná meg, ami lehetetlenné tenné a válság kezelését. Ezzel magyarázható az alapvető jogok tartalmának és feltételrendszerének átalakítása az Alaptörvényben, mint ahogy az Alkotmánybíróság hatáskörének jelentős átalakítása, az egyéni alapjogvédelem irányába való átterelése is.