Több fronton, Strasbourgban és Magyarországon is a védelmére kel Magyar György ügyvéd annak a mintegy 60 ezer magánnyugdíj pénztári tagnak, akinek összesen 200 milliárd forintnyi nyugdíjvagyona elvételére készül a kormány.
A kormány a magánnyugdíj pénztárakban egyesült személyek vagyonáról kíván dönteni, méghozzá úgy, hogy a pénztárak belső szabályait maga határozná meg, hogy aztán megszüntethesse őket - vázolta Magyar György ügyvéd, mi a gond a kormány által a tagok megmentéseként előadott javaslattal.
Ez a jogalkotással okozott joghátrány - magyarázta az ügyvéd, hozzátéve: egyúttal sérül az egyesüléshez való polgári alapjog is, mivel a lépéssel megakadályoznák, hogy magánszemélyek egy speciális, a nyugdíjpénztári formát öltő egyesületbe tömörüljenek, működését pedig maguk alakítsák.
Az érintettek által több utcai tüntetésen is a megmaradt 4 magánnyugdíjpénztár 200 milliárd forintra becsült vagyonának államosításaként lefordított kormányzati intézkedés ráadásul Magyar György szerint sérti a tulajdonjogot is. Az ügyvéd úgy látja, jók az esélyeik Strasbourgban.
Az Alkotmánybírsághoz (AB) is fordul: a taláros testülettől a szerzett jog sérelmének megállapítását várja, és azt is, hogy ezzel a magyar alaptörvényben is nevesített, a tulajdonhoz való jog védelmében lép fel az AB a jogalkotóval szemben.
Az ilyen, nagyszámú, jelen esetben mintegy 61 ezer embert érintő ügyek rendkívül nehézkesek az ügyvéd szerint, mert a követeléseket egyénileg kell Strasbourgban érvényesíteni. Emiatt a perképviseletet a trafikpályázatokat, az államosított tankönyvpiacot, a földbérletek újraosztását vagy a 98 százalékos különadót érintő ügyekhez hasonlította.
Ugyanakkor szerinte Strasbourgban néhány megnyert ügy elég ahhoz, hogy a következőknél ezeket a bíróság már precedensként kezelje, és egyenként ne kelljen újra és újra végig lefolytatni a hosszadalmas jogi eljárást, hiszen azok jogi tartalma azonos. Ezért a pénztártagok regisztrációjával és adatgyűjtéssel kezdi Magyar György irodája a felkészülést - itt tartanak most.
Mivel a törvény úgy szól, hogy nem működhet olyan magánnyugdíjpénztár, amelynél a tagdíjat fizető tagok aránya nem éri el a 70 százalékot, és ez jelenleg egyik pénztárnál sem adott, az ügyvéd szerint megfontolandó lépés lenne, ha a tagok egyetlen pénztárba csoportosulnának át, ahol fizetnék a tagdíjat, és máris kikerülnének a törvény hatálya alól. Egészen addig, míg egy új jogi szabályozás esetleg erre nem talál választ - tette hozzá.
Magyar György szerint az ilyen, „hiperaktív jogalkotással" nehéz persze lépést tartani, mert Strasbourgban lassan folynak az ilyen perek. Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet az ügyvéd - szerinte az adott helyzetre illetve annak változására szabott jogalkotással csak pürrhoszi győzelmet lehet aratni, mert előbb-utóbb az ítéletek beérik a jogalkotót, és bezárják az összes lehetőséget előtte.