Ha csak szűk körben is, de hosszabb időre megkötheti a kormánypártok kezét az MSZP, ha a szocialisták győzni tudnak a november végi újpesti időközi választáson.
Alig három hét múlva, november 23-án ismét választás lesz: Budapest 11-es egyéni választókerületében csaknem 80 ezer választó dönthet annak a parlamenti mandátumnak a sorsáról, amely Kiss Péter, az MSZP volt alelnöke, parlamenti képviselő, korábbi kancelláriaminiszter júliusi halála miatt üresedett meg.
Az Újpest csaknem 95 százalékát és Angyalföld északi részét lefedő választókerületben tavasszal Kiss Péter 20 956 szavazattal nyert az országgyűlési választáson. Hollósi Antal Gábor, a Fidesz-KDNP jelöltje 2775 vokssal maradt le.
A szocialista politikus 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is itt szerzett egyéni mandátumot, és csak 2010-ben győzte le fideszes jelölt, de az országos listáról így is bejutott a parlamentbe. Idén tavasszal Kiss Péter az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP közös jelöltjeként 40,67 százalékkal győzött.
November végén Újpesten 13 képviselőjelölt méreti meg magát. A kormánypártok tavaszi veresége ellenére Hollósi Antal Gábort indítják újra, mivel helyben jól ismert, évtizedek óta a IV. kerületben él, ráadásul 2010-ben egyéniben tudott győzni Újpest egyik választókerületében.
A tavaszi választáson harmadik helyen végzett Jobbik a 11-es körzetben Urbán Flórián korábbi válogatott labdarúgót indítja. A szociáldemokraták Schmuck Andor pártelnökkel állnak rajthoz, mert Schmuck 15 évig élt a választókerületben, és 1994-98-ig önkormányzati képviselő is volt Újpesten.
Indul a választáson két korábbi főpolgármester-aspiráns is. Ács László, a Zöldek Pártja elnöke és a független Galyas István októberben meg sem tudta méretni magát, mert nem sikerült összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú aláírást. Indít jelöltet az MDF-utódpárt JESZ, a Munkáspárt és az LMP is.
A novemberi időközi választás indulói
Jelölt neve | Jelölő szervezet |
Ács László | Zöldek |
Busi Erika | független |
Galyas István | független |
Hollósi Antal Gábor | Fidesz-KDNP |
Horváth Imre | MSZP |
Janoviczki Imréné | Munkáspárt |
Kanász-Nagy Máté | LMP |
Samu Lászlóné | független |
Schmuck Andor Ákos | Szociáldemokraták |
Szepessy Zsolt László | független |
Sztojka Gyöngyi | független |
Tanay Gábor Tamás | JESZ |
Urbán Flórián | Jobbik |
Nincs könnyű helyzetben az MSZP, hiszen a tavaszi vereség óta erőre kapott a jobboldal Újpesten. Az október 12-i önkormányzati választáson a Fidesz és polgármester-jelöltje, Wintermantel Zsolt simán győzött: a szavazatok 52 százalékát szerezte meg, az MSZP-s Trippon Norbertre 35 százalék voksolt.
Az MSZP most novemberben az országos politikában ismeretlen Horváth Imrét indítja, mert helyben népszerű. Tény, hogy a kerület északi részén, Káposztásmegyeren 2010-ben és most októberben, az MSZP-DK-Együtt-PM közös jelöltjeként is helyi képviselővé választották, de kérdéses, hogy ez elég lesz-e a győzelemhez a kerület más részeit és Angyalföld egy részét is magába foglaló körzetben.
Az újpesti időközi választás tétje nemcsak az, hogy vissza tud-e erősödni a baloldal a körzetben, hanem az is, sikerül-e tartósan gyengíteni a kormánypárti kétharmados többséget az Országgyűlésben.
Ha ugyanis a Fidesz november 23-án győzni tud Horváth Imrével szemben, az uniós biztossá váló Navracsics Tibor lemondása miatt jelenleg a tavaszi választáson szerzett 133 mandátumához képest egy fővel kisebb létszámú Fidesz-KDNP visszaszerezheti minősített kétharmados többségét. A most 132 fős Fidesz-KDNP-frakció ugyan tudja biztosítani a relatív kétharmados többséget, de ez nem mindig elég.
Az alaptörvény ugyanis kétféle kétharmados többséget ismer. Van az alaptörvényben felsorolt 34 olyan jogszabály - például a jogalkotás rendjéről, a vallásszabadságról, a gyülekezési jogról vagy a választásokról szóló törvények -, amelynek megváltoztatásához elég a jelenlévő képviselők kétharmada.
Ám van kilenc másik helyzet, amely csak a megválasztott képviselők kétharmadának döntésével hozható meg, vagy módosítható. Vagyis a 199 képviselő kétharmadával, 132 igen vokssal, függetlenül attól, hogy haláleset vagy lemondás miatt nincs betöltve mind a 199 mandátum.
Ilyen eset például az alaptörvény szerint „rendkívüli állapot kihirdetése és Honvédelmi Tanács létrehozása hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén".
Vagyis ha most novemberben nem szereznek mandátumot, a kormánypártok nem tudnak például háborút indítani - addig nem, míg a várhatóan év elejére, tavaszra kiírandó újabb időközi választáson Veszprémben nem nyerik meg a Navracsics Tibor lemondása miatt megüresedett mandátumot.
A 70 éves, nyugdíjas határőr alezredes Horváth Imre indításával a fiatalítás és a megújulás jelszavával újraépítkezni kívánó MSZP magát hozta kellemetlen helyzetbe. De nemcsak ezzel, hanem azzal is, hogy jelöltje múltjával jelentős támadási felületet adott a jobboldalnak.
A Magyar Nemzet a minap leplezte le Horváthot, azt állítva: a KGB-től kapott kiképzést. A lap birtokába került irat szerint Horváth 1984-ben elvégzett egy öt hónapos kurzust más mellett a határőr-alakulatok taktikai irányításából és hadvezetési ismeretekből.
Az MSZP-s jelölt erre azt mondta: a szovjet állambiztonsági szolgálattal, a KGB-vel nem áll semmilyen kapcsolatban, semmilyen jelentést nem kellett írnia, de az a hír igaz, hogy elvégzte a tanfolyamot 1984-ben. Elmondta, hogy számított ilyen támadásra, de nem lép vissza a jelöltségtől, az újpestieket szolgálja.
A KGB-s szál hírére az önkormányzati választáson még Horváth Imrét támogató Együtt-PM és a DK is elhatárolódott a szocialisták jelöltjétől. A két párt ugyan nem indít ellenjelöltet a körzetben Horváth ellen, de azt is világossá tették: ezek után nem tudják támogatni az időközi voksoláson Horváthot.
Vadai Ágnes, a DK alelnöke szerint Horváth Imre az MSZP jelöltje, őt a DK nem támogatja. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt elnökségi tagja is közölte, hogy Horváthot nem támogatják, hozzá nincs semmi közük. Szabó Tímea, a PM társelnöke is jelezte: ha igaz a hír, nem támogatják az MSZP-s jelöltet.
A Fidesz sem hagyta annyiban a dolgot: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén tervezik a témák közé felvenni az ügyet. A még a '90-es évek végén az újpesti MSZP-ből kizárt - most Horváth ellen induló - Schmuck Andor is úgy vélte, súlyos hiba az MSZP-től Horváth indítása.
Az MSZP baloldali szövetségeseinek a Horváth Imre körüli botrányra adott gyors és egyöntetű válaszai is jelzik: az Együtt-PM, a DK és az MSZP között kötött együttműködést nemcsak a választási eredmények, hanem maguk a szereplők is erodálják.
Tóbiás József MSZP-elnök már az önkormányzati választás éjszakáján arról beszélt: úgy döntöttek, a párt nem kíván a jövőben részt venni az elitek játékában, nem kötnek több rossz alkut. Az Origónak nyilatkozó szocialista politikusok is úgy vélték, csak egy önálló, a saját útját járó MSZP-nek van jövője.
A DK még ezután is nyitottnak tűnt az együttműködésre. Gyurcsány Ferenc pártelnök éppen a mostani, időközi választásra készülve írt levelet erről Tóbiásnak. Az Origo birtokába került levélben azért Tóbiás szemére vetette kijelentését, és azt írta: „kétely merült fel az MSZP elkötelezettségével kapcsolatban".
Ugyanakkor a levélben Gyurcsány még mindig érvényesnek nevezte az év elején kötött megállapodást, és arra kérte Tóbiást, nyilatkozzon arról, ő is így gondolja-e, továbbá adjon választ arra, hogy igénylik-e a szocialisták az időközin a DK, illetve Gyurcsány támogatását, adja-e a nevét a DK Horváth kampányához.
Értesüléseink szerint Tóbiás erre a levélre nem válaszolt. A DK-ban pártbéli forrásaink szerint ezután zokon vették, hogy az MSZP-elnök azt mondta: jelöltjük, Horváth Imre bírja a DK támogatását is. "Az ezután nyilvánosságra került KGB-s szál pedig csak olaj volt a tűzre" - fogalmazott informátorunk.