Az új, kisebb létszámú, ám a korábbinál biztosabban kormánypárti többségű fővárosi közgyűlés pénteken tartja alakuló ülését, amelyen felszólal Orbán Viktor kormányfő is. A Fidesz és Tarlós István újraválasztott főpolgármester tervei szerint ebben a ciklusban frakciók nélkül működne a testület, ám ebbe az MSZP – amelynek a Fidesz mellett egyedüliként lenne képviselőcsoportja – nem nyugszik bele.
A nemcsak összetételében, de választásának módjában is új közgyűlés tagjai már szerdán átveszik mandátumukat, ezt követi a pénteki ünnepélyes alakuló ülés. Ezen a 23 kerületi polgármester, a 9, kompenzációs listáról bejutott képviselő, és a városvezetői székét megőrző Tarlós István mellett Orbán Viktor is jelen lesz.
A miniszterelnök – aki, szemben a 2010-es helyzettel, ezúttal nem kampányolt személyesen Tarlós István mellett – négy éve is felszólalt az alakuló ülésen, és a "züllésbe fordult hanyatlás" idejét lezáró korszakot ígért Budapestnek, a városvezetésnek pedig kormányzati segítséget. Akkor Tarlós a rend, esély és szolidaritás jelszavát ígérte a ciklusra, most pedig a korábbi munka folytatását.
Jelentős változás lesz az előző ciklushoz képest, hogy várhatóan nem lesznek frakciók a közgyűlésben. Eddig három fő fölött önálló frakciót alakíthattak az egy párthoz tartozó képviselők, frakcióra így csak a 19 kormánypárti és a 6 MSZP-s politikus számíthatott.
Ám Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester már a választás után felvetette, hogy nem is kellenének frakciók. Ezt erősítette Tarlós István is, aki a Népszavának adott interjújában a képviselőcsoportokról úgy vélekedett, hogy
"ez egy szokásjog alapján átvett valami a parlament utánzásából".
A frakciók megszűnéséről Tarlós már az MSZP-vel is egyeztetett – erősítette meg az Origónak Horváth Csaba szocialista képviselő, korábbi frakcióvezető. Elmondta, hogy Tarlós István nem akar frakciókat, bár abban partnernek tűnik, hogy az emiatt kieső szakértői háttér valahogy továbbra is megmaradjon.
Horváth ugyanakkor jelezte: az MSZP-t nem érdekli, hogy a városvezetés "elutálja" a frakciókat. A fővárosi szocialisták hat közgyűlési képviselője
"saját szabályai szerint megalakítja az MSZP-frakciót, akár elismeri az önálló képviselőcsoportot a főváros szabályzata, akár nem".
(A párt három polgármestert és három induló polgármesterjelöltet juttatott a közgyűlésbe. A hat politikus közül öt MSZP-s, egy pedig MSZP–DK–Együtt–PM támogatású volt.)
Az átalakított rendszerben megtartott választások nyomán a közgyűlésben jelentős többséget szerzett a Fidesz–KDNP októberben. E nélkül, a korábbi metódus szerint a kormánypártoknak még egyszerű többségük sem lenne – számolta ki az Index. Így viszont a 33 tagú testületben Tarlóssal együtt 20 fős a kormánypárti többség, ami 60 százalékot jelent.
Vagyis már nem a főpolgármester lesz a „mérleg nyelve", mint az előző ciklusban, amikor csak vele volt meg az egyfős többség. Emiatt is sürgette Tarlós magának a vétójogot a testületi döntéseknél. Orbán Viktor ezt megígérte, de a törvénymódosítást még nem nyújtották be. Úgy tudni, a tervezet szerint Tarlós Áder János államfőnél is erősebb jogosítványt kapna.
Az alakuló ülésen Orbán Viktor és Tarlós István beszéde mellett egyetlen fontos döntést hoznak: megválasztják a főpolgármester-helyetteseket, és megállapítják javadalmazásukat. Mint azt az Origo elsőként megírta, Tarlósnak három helyettese lesz: két régi segítője mellé egy újat jelöl.
A fejlesztésekért felelős helyettes továbbra is Szeneczey Balázs lesz, míg a pénzügyi portfóliót szintén régi emberére, a KDNP-s Bagdy Gáborra bízza Tarlós. A közgyűlés rossz női-férfi arányán – a korábbi nyolccal szemben csak három nő van a testületben – "szépít" a főpolgármester azzal, hogy Szalay-Bobrovniczky Alexandrát jelöli a humán ügyekért felelős helyettesnek.
Az előző ciklusban magáról sokat nem hallatott fideszes képviselő most mandátumhoz sem jutott, így „külsősként" tölti majd be a posztját. Férje egyébként Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Orbán-kormánynak rendszeresen dolgozó Századvég-csoport egyik vezetője, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese.
Több fontos kérdésről, így például a közgyűlés működési szabályzatáról, a testület bizottságairól, tagjairól, a közszolgáltató cégek vezetőiről, igazgatóságairól és felügyelőbizottságairól csak a november 26-i ülésen döntenek.
A működési szabályzat azért fontos, mert ez tartalmazza testület, a bizottságok és az egyes képviselők jogait és kötelezettségeit. Hasonlóan fontos a közszolgáltató cégek vezetőinek személye, míg azok irányító- és ellenőrző testületi tagságai a képviselőknek jelentenek pluszbevételt.
Vitézy Dávidnak mennie kell?
Ha Tarlós István marad Budapest főpolgármestere, akkor azért, ha leváltják, akkor pedig azért lehet vége Vitézy Dávid karrierjének a Budapesti Közlekedési Központ élén - valószínűsítették az Origo forrásai még a nyáron. Ha igaz, így érhet véget ősszel az évek óta tartó, gyakran a nyilvánosság előtt zajló, bohózatba illő fejezetekkel tarkított Tarlós-Vitézy párharc.Városüzemeltetési főpolgármester-helyettest ezúttal nem neveznek ki, a terület menedzselésére hozzák létre a Városigazgatóságot, amelynek vezetőjéről szintén a hó végén döntenek – közölte az MTI-vel Tarlós István.
„Ma még a következő évi költségvetést is nehéz összeállítani, azt pedig, hogy öt év múlva mi lesz, ugyanúgy nem tudom, mint más. Azt tudom, mi van a közép- és hosszú távú programjaimban. Erre igyekszem forrásokat találni" – mondta szintén a Népszavának a főpolgármester. Nyár végén hasonlóan nyilatkozott az Origónak is, amikor arról beszélt, hogy rengeteg terve van, ám ezekhez sok pénz is kell.
Arra a kérdésre, honnan lesz erre forrás, Tarlós István az európai uniós támogatásokat, kormányzati pénzeket és hitelfelvételt említett. Az Origónak azt mondta, „most a városnak jelentős a hitelképessége, hiszen nincs adósságállománya". Arra a felvetésre, hogy a hiteleket vissza is kell fizetni, megjegyezte: „vannak területeink, barnamezős területeink is, amelyek értéke a kármentesítés után nőhet".
Egy nagyváros életében a fejlesztések, különösen a nagyberuházások jellemzően nem négy- vagy ötéves ciklusok alatt zajlanak. 2010 óta sok olyan projekt zárult le a fővárosban, amelyek kivitelezése jóval korábban kezdődött, és sok olyan fejlesztés kezdődött el, ami majd csak évek múlva fog befejeződni.
Összegyűjtöttük, milyen fejlesztések valósultak meg 2010 és 2014 között. Az Origo feltette a kérdést: mit adott nekünk Tarlós István? Csatornákat, utakat, fürdőket. Ezeken kívül? A Margit hidat, a 4-es metrót, villamosokat, buszokat, zenélő szökőkutat és a Bálnát. Elvette viszont a Vidám Parkot.