A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, azt követően, hogy megszületett a megállapodás a bankszövetséggel a forintosításról.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, banki hitelezésre van szükség, ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól – jegyezte meg. Hozzátette, az elmúlt években úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy a bankok ezt a szerepüket nem töltötték be, és nem hitelezték a magyar vállalkozásokat
A kormány szerint a devizahitelek kikerülésével a banki mérlegekből meglesz az esély arra, hogy jövőre már a banki hitelezés is beinduljon és a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogassa.
A devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket; az árfolyamot a Kúria jogegységi döntésének megfelelően kellett a kormánynak kialakítania – hangsúlyozta Varga Mihály.
A kártalanítások után már nem nagyon fog változni tehát a devizahitelek törlesztőrészlete. A forinthitelek mostani átlag kamata megegyezik a devizahitelekével, így mivel piaci árfolyamon történik a váltás, emiatt nem fognak csökkenni a törlesztőrészletek. Sőt, akinek a devizahitelének a kamata lényegesen alacsonyabb, mint az új kiváltó hitelé, azok emelkedést is tapasztalhatnak. A forintosítás után viszont már nem kell tartania tovább az adósnak a forint gyengülésétől, de ha erősödne a hazai fizetőeszköz akkor már ezzel nem csökken a törlesztőrészlet.
Felidézte, hogy a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek, és annak érdekében, hogy ezt az előnyt ne veszélyeztesse a devizaárfolyam esetleg kedvezőtlen jövőbeni alakulása, szükség van a forintosításra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az átváltás nem kötelező, az ügyfél dönthet úgy, hogy továbbra is devizahiteles marad. Ekkor azonban a további árfolyamkockázatokat vállalnia kell -–figyelmeztetett.
A Kúria jogegységi döntése egyértelműen fogalmazott, az árfolyamkockázat az ügyfelet terheli, a kormány pedig a devizahitelek kivezetése mellett azt is rögzítette, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul - indokolta az átlagárfolyam melletti döntést a miniszter.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309 forintos árfolyamon forintosítják.
A hét elején már Varga Mihály is tett utalást arra, hogy piaci árfolyamon forintosíthatják a devizahiteleket. Ahogy fogalmazott több feltételnek is meg kell felelnie a kormánynak a forintosításkor. A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mintha forintban vették volna fel a kölcsönösszeget és a Kúria is kimondta jogegységi döntésében, hogy az árfolyamkockzatot az adósoknak kell viselnie.
A bankok is hasonlóan fogalmaztak. A bankszövetség főtitkára szerint az árfolyamrés eltörlése és a jogtalan kamatemelések miatt visszafizetett pénzek révén már a devizahitelesek közel azonos terhet viseltek összességében, mint a forinthitelesek. Ezért nem indokolt, hogy a piacinál kedvezőbb árfolyamon forintosítsanak. A jelenlegi megállapodással tehát úgy néz ki, hogy a bankok elérték a céljukat.
Az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani.
A forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges deviza mennyiséget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes egészében biztosítja. A kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani.
A Magyar Nemzeti Bank még vasárnap délelőtt azt közölte, felkészültek a fogyasztói devizahitelek forintosítására, így az egy lépésben, gyorsan és rendezett módon mehet végbe. Az MNB minden nagyobb partnerbankjával szerződést kötött, valamint a bankszövetséggel egy megállapodást is aláírt annak érdekében, hogy a bankok a forintosításból származó devizalikviditást ne a piacon, hanem az MNB tenderein szerezzék be.
Közölték, a MNB jelentős szerepet vállal a deviza- és a devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásában azzal, hogy a bankok számára biztosítja a forintosításhoz szükséges deviza teljes mennyiségét. Az MNB számára kiemelt cél, hogy a szükséges deviza mennyiségét olyan módon juttassa el a pénzügyi rendszernek, hogy a forintosítás zökkenőmentes legyen.
Egy ekkora mennyiségű devizamozgás már jelentős hatással lehetne a forint árfolyamára is, de a jegybank beavatkozásának köszönhetően ez valószínűleg elkerülhető.