A rendőrség drogprevenciós programjai alacsony hatékonysággal működnek Magyarországon, a fiatalok ugyanis a rendőrt nem fogadják el hiteles és megbízható információforrásnak akkor, ha illegális drogokról van szó, állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Sárosi Péter, a szervezet drogpolitikai programvezetője az Origónak azt mondta: ismét egészségügyi és szociális feladattá kellene tenni a drogmegelőzést Magyarországon. Több pályázati pénzt kellene nyújtani a szakmai szervezeteknek, és ezeket a programokat kellene beengedni az iskolákba.
Sárosi Péter szerint dekriminalizálni kell a drogfogyasztást, és példaként említette Spanyolországot, ahol jelentősen csökkent a drogosok száma az után, hogy nem zárták a függőket börtönbe.
Amióta megszüntették a tűcsereprogramot, és nem támogatják a civil szervezetek drogmegelőző programjait, jelentősen nőtt a tűhasználat miatt a fertőzések száma, mondja a jogvédő. A dizájnerdrogot használók között is egyre többen használnak tűt.
Sárosi Péter szerint az egy álom, hogy Magyarország egyszer drogmentes övezet lesz. A TASZ-os jogvédő szerint inkább arra kellene forrásokat biztosítani, hogy ismét steril eszközökhöz juthassanak a betegek. A jogvédő azt mondta: 10 éve a drogambulanciák jobban teljesítettek, mint most.
2013-ban a kormány szigorította a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi szabályokat, így a büntetőeljárás alternatívájaként a hat hónapos elterelést csak egyszer lehet választani két éven belül. Az a 18. életévét betöltött diák, aki 17 éves társának egy iskolai buli során akár csekély mennyiségű marihuánát is átad, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Sárosi Péter szerint a drogfogyasztókat nem büntetni kell, legyen az heroinista vagy dizájnerdrogos, hanem segíteni őket a leszokásban.
Az országos adatokhoz hasonlóan a Dél-Dunántúlon is az utóbbi három évben duplájára nőtt a szerfüggők száma – mondta az Origónak Szemelyácz János. A pécsi Integrált Drogterápiás Intézet pszichiátere nem tartja jó ötletnek, hogy a jövőben a rendőrségre bízzák a drogprevenciót. Szerinte a rendőrök is szenvednek ettől a helyzettől, de ha ezt parancsba kapják, akkor nem csinálhatnak mást. Szemelyácz János több alkalommal ült már le a rendőrökkel, és próbált tanácsot adni, hogy hogyan közelítsenek egy problémás fiatalhoz.
Szerinte nem azt a kérdést kell feltenni egy iskolában zavartan viselkedő vagy egész nap alvó gyereknek, hogy használt-e drogot. A rendőröknek viszont nincs pszichiáteri végzettségük, csak empátiával bírnak. Sokszor csak a rendőr jófejségén múlik, hogy egy drogos ellen nem indít eljárás. Szemelyácz János szerint a dizájnerdorgok megjelenése előtt évente öt olyan ember volt, aki öntudatlanul viselkedett, őrjöngött az utcán, most ez mindennapos.
Törvényekkel nem lehet csökkenteni a drogosok számát – mondta a pszichiáter. Szemelyácz János problémaként említette a 16 éves korig tartó tankötelezettséget is. Véleménye szerint ez az a kor, amikor a leggyakrabban szerhasználókká válhatnak a fiatalok. Stadionépítések helyett inkább indirekt prevenciókra, alkotóházakra vagy ingyenesen igénybe vehető sportolási lehetőségre lenne szükség – tette hozzá. A helyi drogambulanciák a leépülés jeleit mutatják. Évről évre egyre kevesebb támogatást kapnak, egyre kevesebb pályázati pénz jut el hozzájuk.
A Köztes Átmenetek – a drog című interaktív vándorkiállítás az első Orbán-kormány alatt indult országjáró útjára. Hay Éva, a Köztes Átmenetek Nonprofit Kft. programigazgatója azt mondta: amikor létrejött a tárlatuk, 15 millió forinttal támogatta a kormányzat. A vándorkiállításuk az ország 100 különböző helyén járt, de még a határon túlra is eljutottak. Hay Éva szerint 2012-ig minden aktuális kormány évi 8-10 millió forinttal segítette működésüket. Az utolsó 3 millió forintot 2013-ban kapták az államtól. Jelenleg a kiállítás anyaga (technikai eszközök, filmek, fotók, installációk) egy kétszer két méteres raktárban porosodnak.
Hay Éva szerint a rendőrök helyett rengeteg szakember, például addiktológus, szociális munkás tudna segíteni az embereknek, hogy megértsék a drogfogyasztás, beleértve a kipróbálás okait és a probléma kezelésének lehetséges útjait. Hay Éva szerint a drogprobléma kezelése az egész társadalom aktivitását igényli, igazi elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek segítségével. Ezeket a szakembereket nem pár hónap alatt képezik ki, és nem a bűnre, hanem a problémára koncentrálnak.
Kábítószer miatt évente 4000–8000 eljárás fejeződik be Magyarországon. Ez a szám 2005-ben volt a legmagasabb, akkor több mint 7600 eljárás volt. 2003-ban pedig a legalacsonyabb, akkor 3378 ügy zárult le. A rendőrség adatai szerint 2012-ben 5219 rendbeli kábítószeres bűncselekményt és 4805 elkövetőt regisztráltak. Ezek közül 4584 esetben fogyasztót kaptak el, 570 esetben pedig dílert. Az elkövetők 90 százaléka 30 év alatti volt, ezen belül nőtt a fiatalkorúak aránya csaknem 18 százalékkal. 2012-ben 2011-hez képest 42 százalékról 36 százalékra csökkent a vádemeléssel végződő eljárások aránya, az elterelés miatt a nyomozások 58 százaléka bírósági eljárás nélkül zárult. A droggal kapcsolatos bűncselekmények többségét a közép-magyarországi régióban, Budapesten és Pest megyében követik el.
A drogbűnesetek 75 százaléka kannabisszal kapcsolatos. 2012-ben amfetamin miatt a drogosok 14 százaléka ellen indult eljárás. A heroinnal elkövetett visszaélések esetszáma 72 darab volt.
Az ORFK az új drogprevenciós programról csak annyit közölt, hogy céljuk a kábítószerfüggő fiatalok számának csökkentése. Hozzátették, hogy valamennyi rendőrkapitányságon elérhetők a segítőik, akik e-mailben, előadásokon, fórumokon, havonta egy alkalommal fogadóórán, illetve kéthetente telefonos ügyelet útján segítik tanácsokkal, információkkal az őket felkereső szülőket.
2013-ban az összes lefoglalt drog mennyiségének a fele volt dizájnerdrog. 2014-ben már a kábítószerek 60 százaléka volt pszichoaktív anyag – mondta az Origónak Fülöpné dr. Csákó Ibolya, az ORFK alezredese. Ezeket a tiltott szereket a rendőrség egy úgynevezett C-listán tartja nyilván. Egy új anyag a felbukkanástól számítva 3 hónap alatt bekerül a listára - mondta az Origónak Dr. Csákó Ibolya. A napokban három újabb vegyület került fel az úgynevezett C-listára, ami a legújabb dizájnerdrogokat tartalmazza. Az új pszichoaktív anyagok tiltólistáján már 64 egyedileg meghatározott anyag és négy alapvegyület szerepel. Ezek a szerek Kínából jönnek, elsősorban nem Magyarországra, hanem Szlovákiába, és onnan terítik tovább.
Az alezredes elmondta: több olyan eset történt, hogy dizájnerdrogot használó fiatalok orrukon-szájukon véreztek, epileptikus görcsben fetrengnek, 42-43 fokosos lázuk volt. A magyar jogszabályok szerint, ha olyan anyagot találnak a rendőrök, ami nincs rajta a tiltólistán, akkor annak nincs büntetőjogi következménye. A dílerek hamarabb tudják, hogy melyik anyag került fel a rendőrség kábítószerlistájára, mint ahogy megjelent volna a róla szóló kormányrendelet – tette hozzá az ORFK alezredese.
Aki dizájnerdrogot használ, az "kísérleti patkány", senki nem tudja, hogy mit tol magába – mondta a Házon kívül című műsorban egy neve elhallgatását kérő szerfüggő. Ezek az új szerek olcsók, könnyen beszerezhetők, de a hatásuk kiszámíthatatlan. Dr. Csákó Ibolya a kábítószerek árairól azt mondta: egy pszichoaktív anyagot tartalmazó cigaretta ára 500–1000 forint körül van, a dizájnerdrog grammja is 500–1500 forint között már beszerezhető.
A dizájnerdrog könnyen kiürül a szervezetből, bódító hatása hamar alábbhagy. Az ORFK alezredese elmondta: hogy míg Kínában 15 hatóanyagot tiltottak csak be, addig az európai piacon már 400 ilyen anyag jelent meg. Annak, hogy a kínai forgalmazót megtalálják, kicsi az esélye. A szülők kezdjenek aggódni, és nagyon figyeljenek oda a gyerekeikre – tette hozzá Fülöpné dr. Csákó Ibolya.
A rendőrség 2015-ig a terjesztők 15 százaléka ellen akar eljárást indítani, az ORFK hosszabb távú drogellenes stratégiájából kiderül, hogy 2020-ig országos viszonylatban a terjesztők 25 százalékát akarják lekapcsolni.