Itt az MSZP kibeszélőshow-jának forgatókönyve

Gyurcsányt, Bajnait, a liberálisokat és saját magát is okolja az MSZP azért, hogy kudarcos kormányzás után hitelességét vesztett, a vidéket és a fiatalokat megszólítani képtelen, szinte marginális politikai erővé vált. Az Origo megszerezte a szembenézés és az újrakezdés forgatókönyvét. A szombati pártértekezleten Tóbiás József elnök erre alapozva hirdetheti meg egy új, nemzeti elkötelezettségű, karakteresen baloldali néppárt építését.

„Nem kevesebbre, hanem többre van szükség, mint reformokra, sok tekintetben modellváltásra" - különös, hogy ez, a Gyurcsány Ferenc által 2009 januárjában miniszterelnökként adott iránymutatás szemlélteti jól, mire készül az MSZP, miközben a párt éppen Gyurcsánnyal kíván erőteljesen szakítani. Az Origo hozzájutott a szembenézés és az újrakezdés forgatókönyvéhez: a helyzetértékelés meglehetősen pontos, a cél dicsérendő, ám a siker kétséges.

Megint megújulnak, most igazán

Egy nemzeti elkötelezettségű, modern, karakteresen baloldali néppártot faragna az MSZP-ből Tóbiás József. Pontosabban a probléma nagyságát szemlélteti, hogy maga a pártelnök is a felépítés szót használja, ugyanis valójában már nincs mit megújítani, nincs mire alapozni: a szocialisták csak idén három választást veszítettek el, támogatottságuk a teljes népesség körében pedig tíz százalék körüli.

Tóbiás József pártelnökön a sor, hogy új alapokra helyezze az MSZP-t Fotó: Bielik István - Origo

Azt ugyan Tóbiás József pártelnök csak a december 13-i pártértekezleten árulja el, mi vezetett idáig, melyek voltak a legsúlyosabb hibák, kihagyott lehetőségek, illetve milyen recept alapján építene 2018-ban nemcsak győzelemre esélyes, de kormányzóképes baloldali pártot, az Origo megszerezte az ennek gerincét jelentő vitairatot. A szembenézés és az újrakezdés legújabb forgatókönyvét.

A vitairat az MSZP Baja Ferenc vezette Szocialista Platformjának december 5-i keltezésű felhívása. A platformnak már 1999 óta célja, hogy megformálja és megőrizze „az MSZP arculatának markáns szocialista vonásait". Reformálásban amúgy Baja erős, hiszen részt vett az MSZMP Reformkörök munkájában, így szerepe volt abban, hogy 1989 őszén az átalakuló kongresszuson létrejött az MSZP. Azóta 25 év telt el, de - mint a vitaanyag is rögzíti - az MSZP céljai ma is érvényesek.

Több hasonló vitaanyag létezik

Nemcsak ez, a Szocialista Platform által készített tanulmány, vitaanyag készült a szombati MSZP-rendezvényre, hanem számos hasonló dokumentum is, melyeknek készítését amúgy Tóbiás József pártelnök is bátorította az elmúlt időszakban – tudta meg az Origo szocialista forrásból. A párt alapszervezeteit, platformjait mind felkérték, hogy elemzésükkel, tanácsaikkal segítsék a helyzet feltárását és a jövőbeni építkezést. November végén egy hasonlóan kritikus anyagot készített a Steiner Pál vezette V. kerületi pártszervezet – ezt a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra. De megírták javaslataikat más platformok, sőt a „nagy öregeket" tömörítő Deák Ferenc kör is készül ilyennel. Valószínűleg Tóbiás József sem csak ezt, az Origo birtokába került anyagot használja majd fel, amikor szombaton a pártértekezlet nyilvános részén programbeszédet tart.

Hogy süllyedhettek ilyen mélyre?

Bajáék vitairata baljós, ám pontos helyzetértékeléssel nyit, miszerint „az MSZP 1994-ben még abszolút többséget volt képes szerezni a választásokon, volt arca, és olyan politikát folytatott, ami egy baloldali párttól elvárható", ám az ezt követő időszak „az MSZP folyamatos térvesztését hozta, és bár két alkalommal is kormányzati pozícióba került, kormányzati szerepvállalása mégis kudarcba fulladt".

A kudarc okai

• az MSZP 1994 után egyre inkább elveszítette a szakmailag is felkészült, baloldali elkötelezettségű, szociáldemokrata alapokon álló párt arculatát
• elveszítette a kapcsolatot addigi fontos bázisával, a szakszervezetekkel, és veszített a szociális érzékenységéből is
• alapvető kérdésekben liberálissá vált a párt, akik pedig ez ellen felléptek, kiszorultak a pártvezetésből, illetve a kormányzati pozíciókból

A vitairat megállapítja, hogy „míg Horn Gyula még képes volt akár a liberális és konzervatív nyomásának ellenállva is politizálni, a párton belüli liberális értékkörök az őt követő MSZP-elnökök idején meghatározóbb szerepet kaptak, a szociáldemokrata értékek háttérbe szorításával a liberalizmus - sokszor hagyományainkat felülírva - mainstream iránnyá vált".

Az elemzésből úgy tűnik,utoljára Horn Gyula "tartott rendet" a pártban Forrás: MTI/Varga György

Az MSZP így „értékeiben torzult". Az anyag készítői azok felelősségét is firtatják, akik bár „nem nézték jó szemmel az MSZP érzéketlenségét a nemzeti kérdések iránt, idegen volt számukra a Tudjuk, Merjük, Tesszük tévedhetetlenséget, értelmiségi gőgöt, fensőbbségtudatot sugárzó politikai stílusa, nem voltak hívei a liberális gazdaságpolitikának sem", mégsem tettek semmit, akár a szakítás árán is.

Erre tett rá egy lapáttal Gyurcsány

A jelenlegi helyzetért a vitaanyag nemcsak a liberális irányt, az MSZP-SZDSZ koalíciót, hanem Gyurcsány Ferencet is kárhoztatja. Még akkor is, ha sokan megváltóként tekintettek a pártba 2000-ben belépett, majd gyors karriert befutott, 2003-ban már miniszter, majd a D-209-es botrány és Medgyessy Péter bukása után a ciklus közepén miniszterelnökké lett Gyurcsányra.

Sokak szerint Gyurcsány Ferenc színre lépésével "becsengettek" az MSZP-nek Fotó: Origo

Az MSZP gyökereinek elvesztése, a fentebb vázolt problémák azonban a vitaanyag készítői szerint csak felerősödtek, elmélyültek, és a második Gyurcsány idején „törvényszerűen vezettek az őszödi beszédhez". Azt, hogy „alapjaiban hazugságra épült az addigi kormányzás, csak felerősítette a beszéd flegma, bárdolatlan stílusa, számos félreérthető megfogalmazása".

A beszéd, illetve annak kiszivárogtatása keltette hullámok vezettek a 2006 őszi zavargásokhoz – emlékeztetett a vitaanyag, hozzátéve: ennek hatását „felerősítette számos kormányzati tévedés, mulasztás". Mindezt jól kihasználta a politikai hangulatot szító Fidesz – folytatódik az elemzés, amely szerint világossá vált, hogy Gyurcsány mellett Orbán Viktor számára sem drága semmi a hatalomért.

„Így válhatott az őszödi beszéd a hazugság, a társadalom félrevezetése, az alkalmatlan kormányzás szimbólumává, ami Gyurcsány Ferenc és az MSZP hitelét is porig rombolta". A tanulmány szerint a beszéd egyszerre ok és okozat, mivel kiváltója az MSZP-t sújtó bizalomvesztésnek, egyúttal következménye annak, hogy „az MSZP fokozatosan feladta a becsületes baloldali politizálás alapvető követelményeit".

Betette a kiskaput a neoliberalizmus

Gyurcsány Ferenc erős bírálata mellett némi önostorozás is tetten érhető a tanulmányban, amely megállapítja, hogy eközben az MSZP személyi politikája „sok esetben a kontraszelekció jeleit mutatta", és olyan emberek is kulcspozíciókba kerültek, akik fellépésükkel, habitusukkal, a minimálisan szükséges tekintéllyel sem rendelkezve, széles körben visszatetszést keltettek.

Több területen torzult az MSZP politikája:

• a jobboldal erősödő nacionalizmusa közepette az MSZP elmulasztotta saját pozitív nemzetpolitikai koncepcióját kialakítani, Gyurcsány ráadásul a 2004. december 5-i népszavazáson a kettős állampolgárságra való NEM szavazatra buzdított
• Az MSZP-SZDSZ kormány elhanyagolta a vidékpolitikát, érezhető volt a Budapest- és nagyváros- centrikusság
• Az MSZP korábban erőteljes szakszervezeti kapcsolatai kiüresedtek, formálissá váltak
• A piac mindenhatóságába vetett hit, a neoliberális felfogás lett a gazdaságpolitika egyedüli vezérlő elve

Utóbbival kapcsolatban a vitaanyag megjegyzi, hogy a neoliberális felfogás talán legsúlyosabb következménye az volt, hogy az egyre nyilvánvalóbbá váló szociális problémáknak, járulékos veszteségként történő kezelése azt a benyomást keltette, hogy a szocialista párt szenvtelenül nézi az elszegényedési folyamatot.

Néhány piacpárti elhajlás:

• a privatizáció túlhajtása
• a monetáris politika tévedései
• a húzóágazatok elhanyagolása
• a devizában történő, kontroll nélküli eladósodás
• az egyre ijesztőbb mértékű munkanélküliség
• az EU-s források értelmetlen elaprózása

„Az MSZP nem mutatott elégséges szolidaritást a tömeges elszegényedés által sújtott emberekkel, családokkal, nem mutatott érzékenységet a kialakult rendszer alapvető hibáival szemben. Fontosabbnak tartotta piacpártiságának hangoztatását, mint a megalapozott rendszerkritikát."

Szemben a magyar érdekekkel

A vitaanyag választ ad arra is, mitől lett magyarérdek-ellenes az MSZP. A multikhoz való viszony, az EU bürokratikus szabályainak túlhajtása, a hazai viszonyokhoz jobban illeszkedő megoldások keresésének elmulasztása mind azt a benyomást keltették és erősítették, hogy „az MSZP-SZDSZ kormány a külföldi, illetve uniós érdekeknek a kiszolgálója, nem pedig a magyar érdekek képviselője."

A politikailag és szakmailag hiteltelenné váló, az őszödi beszéddel és Gyurcsány Ferenccel sújtott MSZP-re még a korrupció árnyéka is vetült. A vitaanyag szerint „egy tisztességes politikát folytató, a közjót követő párt estében politikusainak erkölcsi érzéke nem tette volna lehetővé, hogy a politika gyakori velejárója legyen a hazugság, hogy politikaközeli körben üsse fel a fejét a korrupció."

Előrehozott választás kellett volna

A hanyatlás további jeleként érzékelték a tanulmány összeállítói, hogy a fentiek hatására az MSZP fokozatosan elveszítette értelmiségi kapcsolatainak jelentős részét, miközben a hibákat, mulasztásokat, torzulásokat „a Fidesz demagóg politikája, kommunikációja tényleges jelentőségén túl is felnagyította, felerősítette".

Még menthették volna a menthetőt, ha előrehozott választást tartanak - véli a tanulmány. „Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöksége és a szocialista frakció hibásan ítélte meg a helyzetet, és annak következményeit, amikor Gyurcsány lemondásakor - vagy a 2008-as háromkérdéses népszavazás után - nem előrehozott választást kezdeményezett, hanem a folytatás mellett döntött."

Összefoglalva:

• az emberek csalódtak, mert az MSZP nem azt a politikát folytatta, amit vártak tőle
• az SZDSZ felfogása ellenszenvet váltott ki, ami az MSZP-t sem hagyta érintetlenül
• a Fidesz rájátszott erre, tökélyre fejlesztve az MSZP-s politikusok karaktergyilkolását
• Gyurcsányék rosszul döntöttek, amikor 2009-ben a ciklus kitöltése mellett döntöttek

Mi vezetett idén három vereséghez?

A 2014-es év választásainak kudarcai a tanulmány írói szerint az előzőekből egyenesen is következnek, de sokat rontott az esélyeken, hogy „a 2010-es súlyos vereség után bár elindultunk egy helyes úton, de végül belekényszerültünk egy rossz kompromisszumba". Hiába adott ugyanis 2010-14 között az MSZP a baloldaliak számára reményt, „végül nem sikerült valódi, társadalmi alternatívát kínálni".

„Gyurcsány Ferenc és társai kiválása, a DK megalakulása, az Együtt-PM nevű formáció létrejötte, majd vezetőjének, Bajnai Gordonnak a fellépése mint a demokratikus ellenzék „vezetője", miniszterelnök-jelöltje nem pusztán zavarba ejtő, de mint később kiderült, inkább zavarkeltő volt, semmint a sikeres választási felkészülést szolgálta volna."

Gyurcsány Ferenc ekkor már a DK színeiben Fotó: Origo

Ebben az új helyzetben ráadásul nem találta az MSZP saját magát, folyamatosan baloldali szövetségeseire volt kénytelen reagálni, az „összefogással" volt elfoglalva, pedig a három demokratikus ellenzéki párt „a legkisebb mértékben sem képes a Fidesszel szemben érdemi, a választások eredményében is megmutatkozó alternatívát nyújtani".

Külön is kiemelték a tanulmány készítői a bohózatba fulladt főpolgármester-jelölti castingot, és annak végén – az országos elnökség ellenében - Bokros Lajos támogatását, amelyet súlyos hibának tartanak. „Az MSZP, amennyiben komolyan veszi önmagát és az általa képviselni kívánt értékeket, nem támogathat egy, saját bevallása szerint is jobboldali, illetve liberális politikust."

Az MSZP kész megújulni, így csinálná:

Mindezek után az MSZP nemcsak készen áll a megújulásra, de a vitaanyag szerint nincs is más választása. A „recept" az lenne, hogy az MSZP nemzeti elkötelezettségű, demokratikus, baloldali szocialista-szociáldemokrata néppárttá válva szerezze vissza a választók bizalmát. Ehhez szociálisan érzékenynek kell lennie, és a más pártok helyett a szakszervezetek szövetségét kell keresnie.

Nem szabad a piac mindenhatóságában hinni és a politikai vezérelvként alkalmazni – folytatódik a vitaanyagnak a megújuláshoz adott tanácsa, megemlítve, hogy "utat kell találni a vidékhez és a fiatalokhoz". Érvényt kell szerezni továbbá a hagyományos szocialista-szociáldemokrata értékeknek, „a baloldali értékeket pedig mindenféle aktuálpolitikai kompromisszum nélkül szükséges képviselni".

Más baloldali pártokkal kapcsolatban a recept az, hogy „viszonyunkat a demokratikus ellenzék más pártjaihoz érték alapon kell alakítanunk, miközben érdekeltek vagyunk abban, hogy a demokratikus ellenzék pártjai külön-külön és együtt is erősödjenek". Eközben az MSZP-nek egy új társadalmi szerződésen is dolgoznia kell – állapítja meg a megújulás stratégiáját is taglaló dokumentum.