Gyurcsányt, Bajnait, a liberálisokat és saját magát is okolja az MSZP azért, hogy kudarcos kormányzás után hitelességét vesztett, a vidéket és a fiatalokat megszólítani képtelen, szinte marginális politikai erővé vált. Az Origo megszerezte a szembenézés és az újrakezdés forgatókönyvét, amelyről a december 13-i pártértekezleten tárgyalhatnak a szocialisták.
Az elmúlt négy évben azok a liberális értékek, amelyeket a dokumentum bírál, már nem szerepeltek az MSZP hivatalos politikájában, és nem is képviselték azokat teljes erővel – mondta el az Origónak Böcskei Balázs. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért vezetője szerint a párt beragadt ezzel az érveléssel, mivel 2010-ben egyszer már élesen kritizálták a neoliberális jelzővel illetett Gyurcsány-korszakot.
A szocialisták talán azért ragaszkodnak annyira a parlamenti politizálás erősítéséhez, mivel az aktivistahálózatuk nem lenne megfelelő méretű és felkészültségű egy folyamatos utcai politizálás kivitelezéséhez. Azzal, hogy a parlamenti politizáláshoz ragaszkodnak egyértelműen nem rendszerellenzékként, hanem kormánykritikus ellenzékként határozzák meg magukat.
Ráadásul a szocialista párt hagyományai is inkább a parlamenti ellenzéki szerephez állnak közel, ebben komoly hagyományaik vannak. Az utcai jelenlét megerősítése sokkal komolyabb erőket igényelne, és lényegesen nagyobb kihívás lenne a párt számára.
Böcskei Balázs szerint a szakszervezetekkel való szorosabb együttműködés hangsúlyozásában sincsen semmi innovatív elem. A probléma ezzel az, hogy maga a szakszervezeti mozgalom is válságban van, a vezetők legitimációhiánnyal küzdenek, éppen ezért nem valószínű, hogy a kiutat a szocialistákkal való együttműködésben látják, és az sem várható, hogy a felek között az 1994-eshez hasonló választási együttműködés jöjjön létre a következő időszakban.
A Szocialista Platform által készített helyzetelemzés mélyen hallgat a személyiségek szerepéről, aminek az egyik oka az lehet, hogy bár az ellenzék számára kedvező társadalmi elégedetlenség növekszik, továbbra sincsen olyan vezető, aki ezt képes lenne kormányzati alternatívává formálni. Az összellenzékiségnek nincsen egy olyan MSZP-n belül is látható személyisége, aki képes lenne a különféle szervezetek közötti ellentéteket áthidalni.
Amit korábban Horn Gyula tudott, az ma egyértelműen kevés lenne a baloldalon a siker érdekében - véli Böcskei Balázs, aki úgy látja, hogy a vezetői válság továbbra sem oldódott meg az MSZP-ben. Míg korábban legalább három-négy karakter volt a párton belül, addig most erről nem lehet beszélni.
Jelenleg egyértelmű az MSZP domináns szerepe a baloldalon, amire a dokumentum is többször utal. A szocialisták domináns pozíciója rajtuk kívül álló okok miatt állt elő. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a verseny a DK és az MSZP között a következő hónapokban is jelen lesz, Gyurcsány a szocialista párt szavazóinak és a tagság egy részének minden bizonnyal továbbra is választható alternatíva.
Az elemző szerint a mostani politikai helyzetben egyfajta növekedési kényszer alatt állnak a baloldali erők. Abban az esetben, ha valamelyik erő a mostani támogatottsági szintjén beragad, akkor a választók könnyen beárazhatják az adott pártot, amelynek ez komoly problémát jelenthet a következő években.
Egy-egy fontos pártértekezlet előtt mindegyik politikai platform benyújt egy dokumentumot a plénum elé, amiről döntenek az ott lévők. A végeredmény általában egy vegyített nyilatkozat, amelyben az összes áramlat véleménye megjelenik. Meglepő lenne, ha egy olyan nyilatkozat születne december 13-án, amely élesen szembe megy a többi ellenzéki párttal, így várhatóan egy kevésbé konfrontatív dokumentum lát majd napvilágot.
Paár Ádám szerint a baloldali fordulat akkor kerül napirendre az MSZP-n belül, amikor válság van. Az idei három választási vereséget követően egyértelműen erről lehet beszélni – vélekedett portálunknak a Méltányosság - Politikaelemző Központ munkatársa. A szocialisták megpróbálnak visszanyúlni a gyökereikhez a szakszervezeti mozgalom hangsúlyozásával.
A brit Labour is a szakszervezetekből jött létre, és ma is nagyon komoly szerepük van a párt politikájában. Az 1920-30-as években az akkori baloldali Magyarországi Szociáldemokrata Párt színeiben is több parlamenti képviselő szakszervezeti vezető volt. Ez is mutatja, hogy a parlament és az „utca” nem áll ellentétben egymással, mivel egy sikeres együttműködés esetén a szocialisták erősíthetik a társadalmi alapjaikat.
A szakember szerint nem nevezhető konstruktív dolognak, hogy a liberális nézeteket, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont ültetik a vádlottak padjára a platform dokumentumában. Ez azért is problémás, mivel maguk a platform vezetői és tagjai is támogatták a korábbi miniszterelnököket, az utólagos bátorság nem nevezhető komoly politikai innovációnak.
Az ellenzéki pártok közül még mindig az MSZP rendelkezik a legmélyebb beágyazottsággal, de az mindenképpen hibás út lenne, ha a következő években a potenciális szövetségeseinek a kiszorítására törekedne. Az együttműködés lenne a legjobb megoldás a részükről, így az esetleges vezető személyével sem érdemes foglalkozni, hanem a társadalmi kapcsolatok erősítését kéne az első helyre helyezniük a szocialistáknak.