Bár már a nyár végén, az ősz elején látszottak a belső problémák a Fidesz háza táján, a párt az október 12-i önkormányzati választásokig gyakorlatilag hiba nélkül vezényelte le a mögöttünk hagyott három választási kampányt. A 2010 óta hatalmon lévő kormánypárt számára, annak ellenére, hogy a támogatottsága négy év alatt csökkent, mégis jelentős sikert hoztak a választások.
2014 januárjában a korábbi évekkel szemben viharos gyorsasággal állt össze a baloldali ellenzék, és vonták be az összefogásba a Demokratikus Koalíciót és a Liberálisokat. A baloldal közös listát hozott létre a korábbi koordinált indulás helyett, de a támogatottsága ennek ellenére nem növekedett, sőt inkább a Fideszé bővült februárra.
A kormánypártok legerősebb kampánybombája február 4-én robbant, amikor a Magyar Nemzet arról írt, hogy Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese 240 millió forintnak megfelelő valutát tart egy osztrák bankszámlán, amely összeg nem szerepelt a vagyonbevallásában. Ettől kezdve a kampány menete egyértelműen a Fidesz–KDNP-nek kedvezett, mivel a kormányzati tervek helyett az ellenzék számára kínos téma uralta a közbeszédet.
Mindezt csak tetézte, hogy a baloldali ellenzék nem állt elő egy koherens programmal – igaz, a kormánypártok is adósak maradtak ezzel. „Folytatjuk” – jelentette ki többször is a választási programot firtató kérdésekre Orbán Viktor miniszterelnök a kampány során. A Fidesznek nem volt érdeke, hogy a miniszterelnök-jelöltek vitázzanak, de az ellenzék sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a szópárbaj létrejöjjön.
A választási hangulat tompítása, az egyre kedvezőbb gazdasági adatok, a kormánypárti kampány egységessége, valamint az ellenzéki erők inkoherenciája miatt a vártnál is nagyobb győzelmet aratott a Fidesz az április 6-i országgyűlési választáson. A kormánypártok a 106 egyéni mandátumból 96-ot szereztek meg, és az országos listán kapott 37 mandátummal együtt ismét kétharmados többséget szereztek.
Nem sok idő volt a választási győzelmet ünnepelni, mivel május 25-én már az európai parlamenti képviselőkre kellett voksolni. A nyár eleji voksolás kampánya sem hozta lázba az embereket, mivel a részvételi arány még a 29 százalékot sem érte el, de a Fidesz–KDNP 21 mandátumból így is 12-t szerzett meg.
Az EP-választást követően, június 6-án zárult le a rendszerváltást követő időszak leghosszabb kormányalakítása, amikor Áder János kinevezte a harmadik Orbán-kormány minisztereit. Minden bizonnyal az októberi önkormányzati választás miatt, a nyári hónapokban nem született a társadalmat mélyen megosztó kormánydöntés. A Fidesz–KDNP őszi választási esélyeit ismételten nagyban növelte, hogy a baloldali ellenzék ismételten hosszas alkudozásokba kezdett a fővárosi közös indulásról.
A közhangulat, az alacsony részvétel és Falus Ferenc főpolgármester-jelölt utolsó pillanatokban való visszaléptetése is hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz–KDNP október 12-én is nagyon sima győzelmet aratott az önkormányzati választáson. Ezzel lezárult a párt választási menetelése, és hozzákezdhetett a már rebesgetett népszerűtlen intézkedések meghozatalához.
Már a nyári hónapokban egyre többet lehetett hallani arról, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos között megromlott a viszony, és ezt csak felerősítette a reklámadó bevezetése. Az önkormányzati választási kampányig úgy tűnt, hogy a felek között, ha volt is vita, rendeződött, de október 12-e után a küzdelem ismét felerősödött.
Az önkormányzati választást követően az amerikai kitiltási ügy, az internetadó tervezett bevezetése és a kormánypártokhoz kapcsolódó vagyonosodási ügyek jelentősen megváltoztatták a közhangulatot. Az őszi hónapokat korábban nem látott ellenzéki tüntetések jellemezték, amelyek az év végéig is kitartottak. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a Fidesz–KDNP népszerűsége, és több megismételt és időközi választást is elvesztettek.
Új, de nem egyedülálló jelenség volt az év végén, hogy felerősödtek a kormánypárton belüli ellentétek. A kampány előtti egy évben és a kampányidőszak alatt nem sokat lehetett tudni arról, hogy vannak-e, és milyen mélységűek az ellentétek a Fidesz vezetésében. A párt a választások előtt az óhatatlanul felmerülő ellentéteket viszonylag könnyen a szőnyeg alá tudta söpörni, de a voksolások elmúltával úgy tűnik, részben felszínre kerültek.
Összességében sikeres évet zárt a Fidesz–KDNP, de ezt nemcsak az elmúlt egy év munkája, hanem más lépések is megalapozták – erről már Fodor Csaba beszélt az Origónak. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a 2014-es választási győzelmek egyik legfontosabb alapja az volt, hogy 2013 elejétől elkezdett növekedni a Fidesz népszerűsége, ami egészen idén októberig kitartott.
Az ősztől látható események gyökere egyértelműen az volt, hogy a kormánypárti szavazók és a teljes társadalom számára is megosztó ügyek kerültek előtérbe, így a Fideszhez nem erősen kötődő szavazók lemorzsolódtak. Mindezek ellenére a politikai elemző szerint nem történt trendforduló, mivel semelyik ellenzéki erő nem tudott jelentős erősödést felmutatni.
Fodor Csaba szerint a következő év legnagyobb kihívása a Fidesz számára az lesz, hogy képes lesz-e egyben tartani széles táborát, valamint visszaszerzi-e a közvéleményben a tematizációs képességét. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy egy kormány mindig kedvezőbb helyzetből indul, mint az ellenzék, mivel szélesebb eszköztár áll a rendelkezésére, mint riválisainak.