Az egykori keletnémet állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések összeolvadása révén létrejött Baloldal jelöltjét a második fordulóban választották meg miniszterelnöknek.
A Baloldal a szociáldemokrata párttal (SPD) és a Zöldekkel alakított kormányt Türingiában, a három párt minimális, egyfős többséggel rendelkezik a Landtagban. A posztkommunisták már több alkalommal kerültek kormányra a volt NDK területén fekvő tartományokban, de csak koalíciók kisebbik pártjaként. A Ramelow vezette koalíció az első, amelyben a Baloldal a legnagyobb párt.
A Baloldal hatalomra kerülése ellen csütörtök este több mint ezren tüntettek Erfurtban, és az utóbbi hetekben számos társadalmi szervezet és a 24 évi folyamatos kormányzás után ellenzékbe szoruló konzervatív CDU is hevesen kritizálta a pártot. A bírálatok közös eleme, hogy a Baloldal nem hajlandó szembenézni az NSZEP tevékenységével, nem tagadja meg az NDK-t és soraiban ma is vannak személyek, akik együttműködtek a diktatúra elnyomó szerveivel, vagy azok tagjai voltak. Bodo Ramelow "Stasi-szavazatokkal választatja meg magát miniszterelnöknek" - utalt az egykori keletnémet államrendőrségre egy lapinterjúban Johanna Wanka, a szövetségi kormány oktatási és kutatási minisztere, a CDU politikusa.