Az Alkotmánybíróság következő elnökévé választotta Lenkovics Barnabás alkotmánybírót 2015. február 25-ei hatállyal az Országgyűlés hétfőn. A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében titkos szavazáson fogadták el Kövér László házelnök személyi javaslatát.
Az alkotmánybíró – akinek elsőként gratulált Áder János köztársasági elnök – hétfőn letette elnöki esküjét.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke korábban azt mondta: az országgyűlési törvény alapján minden olyan közjogi tisztségviselő személyére a házelnök tesz javaslatot, amelyet más törvény nem nevesít. Az Ab-elnök ilyen, ezért Kövér Lászlónak van indítványtételi joga. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meghallgatja, de döntési jogosultsága nincs a testületnek.
Inkább a baloldali kormányok tevékenységét kritizálta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság most megválasztott elnöke, de például a 98 százalékos különadó kérdésében a törvénnyel szemben foglalt állást.
Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született Rakamazon. 1974-ben szerzett jogi diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.1992-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 1999-ben habilitált. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja.
Az Országgyűlés Gönczöl Katalin utódjaként 2001-ben megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosává, helyettese Takács Albert későbbi igazságügy-miniszter lett. 2007-ben az Országgyűlés az ellenzéki pártok javaslatára az Alkotmánybíróság tagjává választotta, emiatt lemondott országgyűlési biztosi pozíciójáról.
Kutatási területe a tulajdonjog fejlődésének és szabályozásának elméleti kérdései. Jelentős tankönyv- és jegyzetszerző: számos egyetemi, illetve főiskolai tankönyv, jegyzet megírása és kiadása fűződik a nevéhez.
Lenkovics Barnabás 2014 májusában azt nyilatkozta a jogiforum.hu-nak, hogy az alkotmánybíráskodás sem üggetlen időtől és tértől. A körülmények változásával lépést kell tartania. Ugyanazon mércéket, melyeket stabil vagy legalábbis annak vélt körülmények között az Alkotmánybíróság kidolgozott és a jogalkotóval szemben alkalmazott, a jelentősen megváltozott történelmi körülmények között változatlanul alkalmazni nem lehet.
Szerinte ez bizonyos mércék dogmává merevedését eredményezné, a törvényhozás, a kormányzás, sőt a jogállam működését bénítaná meg, ami lehetetlenné tenné a válság kezelését. Ezzel magyarázható az alapvető jogok tartalmának és feltételrendszerének átalakítása az Alaptörvényben, mint ahogy az Alkotmánybíróság hatáskörének jelentős átalakítása, az egyéni alapjogvédelem irányába való átterelése is.
Lenkovics Barnabás még a régi kilenc éves alkotmánybírói mandátummal rendelkezik, így 2016 márciusában lejár a megbízatása. Noha a törvényi kritériumok alapján Lenkovicsot 2016-ban újra lehetne választani, lehet, hogy a Fidesznek akkor már nem lesz kétharmados többsége. A február 22-i veszprémi időközi választás miatt azonban veszélybe kerülhet a kormánypártok kétharmados többsége, így kérdéses lehetne Lenkovics további támogatása.
Lenkovics Barnabás még az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként több közéleti kérdésben is megnyilvánult. A korábbi szocialista kormány által a Zengőre tervezett lokátorállomásról úgy vélekedett, az más helyszínnel is kiváltható, ezért a biztonsági kényszer nem előzheti meg a környezet védelmének alkotmányos kötelezettségét.
Az ombudsman szintén támadta az MSZP-SZDSZ kormányhoz köthető vasúti mellékvonalak megszüntetésének tervét. Szerinte ez két alkotmányos alapjogot érintett: a személyek szabad mozgásának biztosítását és a diszkrimináció tilalmát. Lenkovics Barnabás felemelte a szavát a kis posták bezárása, a falusi iskolák körzetesítése, a gyógyszertárak hiánya, az orvosi praxisok betöltetlensége, a tanyavillamosítási program elmaradása és a vidékfejlesztési tervek hiányosságai miatt is.
Lenkovics Barnabás alkotmánybíróként is fogalmazott meg különvéleményt. A végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadóról szóló törvény megsemmisítésekor az Ab-elnökjelöltje azt kifogásolta, hogy a törvény a jogszerű kifizetéseket is szankcionálta.
A baloldali ellenzék többek között azért támadta Lenkovics Barnabást, mert különvéleményt fűzött az előzetes regisztráció megsemmisítéséről szóló határozathoz. A különvéleményben azt kifogásolták, hogy nem tartották jogszűkítőnek az előzetes regisztrációt, részben azért, mert úgy látták, az Alkotmánybíróságnak nem lett volna joga érdemben (sem) vizsgálni a rendelkezéseket.
Nem támogatja az ellenzék
Az MSZP bojkottálja az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztásáról szóló parlamenti szavazást. Az Együtt – A Korszakváltók Pártja semmilyen körülmények között nem tudja támogatni Lenkovics Barnabás megválasztását, ezért a párthoz tartozó független képviselők ellene fognak szavazni. A DK, az LMP és a Liberálisok sem támogatják Lenkovicsot.A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnöke egy olyan nagy tekintélyű jogász, akivel szemben nehéz ellenérveket felhozni, mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény és szakmai élet kihívásainak megfelel.