Temették a Fideszt a tüntetők

Több ezren tüntettek az Operaház előtt

Új köztársaságot, alkotmányt, képviseleti demokráciát követeltek az Operaház előtt felszólaló szónokok, akik szerint már azon kell gondolkodni, hogyan építsék újra az országot a Fidesz bukása után. Szabadság, egyenlőség, testvériség, Orbán Viktornak mennie kell - ez visszhangzott a téren.

Új demokratikus köztársaságról, és aktív polgári részvételről szóltak az Operaház előtt tartott szónoklatok. A színpadra lépők hol a Fidesz rendszerének elbontásáról, hol az utána következő időkről beszéltek, abban viszont egyetértettek, hogy civil összefogás, aktív részvétel nélkül erre nincs esély.

Lesz új közösségi oldal

A MostMi-megmozdulást szervező Várady Zsolt, az iWiW alapítója hangsúlyozta, nem akarnak pártot alapítani – ennek nincs itt az ideje -, és bár nem utasítják el a képviseleti demokráciát, nem vállalnak közösséget az elmúlt 25 év pártjaival sem, mert azok nem teljesítették megbízatásukat.

Várady Zsolt szerint nem elég elmenni 4 évente szavazni, most, amikor a politikusok eltávolodtak a valóságtól - egy öntudatos társadalom, tevékeny és kérdéseket bártan feltevő társadalom kialakítása a legfontosabb most. A szervező ezt egy új közösségi oldal elindításával segítené, ami a hónap második felében lesz nyilvánosan is elérhető.

Rendőri intézkedés alatt a tüntetők Fotó: Szabó Gábor - Origo

Új köztársaság, alkotmány kell

Új köztársaság és alaptörvény kell Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet igazgatója szerint. A felszólaló arról beszélt, hogy bár látszólag és az alaptörvény szerint Magyarország köztársaság, a valóságban rég nem mi döntünk ügyeinkről – és erre tanítják a gyerekeket is,vakon engedelmeskedni a törvényeknek, és adót fizetni.

Somody Bernadette hangsúlyozta, az igazi köztársaság szabadságot és biztonságot nyújt mindenkinek, és lehetőséget arra, hogy választott kormány útján a polgárok dönthessenek saját életükről. Ha beleszólást akarunk az életünkről szóló döntésekbe, meg kell alakítanunk az új köztársaságot, és megírnunk annak új alkotmányát is. Ez történelmi felelősségünk is - mondta a szónok.

Az intézet igazgatója szerint csak az olyan állami döntés kötelez minket, ami nyilvános és szabad vitában születik. "A jó alkotmány nem a bizalomra épít, hanem a garanciára. A jó alkotmány megvédi önmagát, a korábbinál sokkal szilárdabbat kell alkotni, amit nemcsak a bíróság véd meg, hanem az, hogy minél többen érzik magukénak" - jelentette ki Somody Bernadette.

Volt hajléktalan és budai értelmiségi

Csizi Zsolt, korábbi hajléktalan és Udvarhelyi Tessza kultúrantropológus A Város Mindenkié képviseletében szólalt fel, és követelt lakhatást, demokráciát, szolidaritást. A két szónok egymást kísérve mesélt nagyon különböző élettörténetéről, körülményeiről, és arról a közös nevezőről, hogy egyenlőnek tartják, tisztelik egymást, együtt dolgoznak a hajléktalanok és szegények érdekében. "A Fidesz által elképzelt társadalomban mi nem állhatnánk egy színpadon" - mondta Udvarhelyi Tessza, aki szerint Orbán Viktor rendszerének mennie kell.

Rács mögött Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mikor dől meg?

Vágó Gábor „magyar állampolgár" arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer bukásra van ítélve. „Hogy mikor dől meg - hónapok vagy évek múlva - csakis rajtunk múlik" – mondta a szónok, aki tüntetés mellett aktív részvételt, szerveződést kért a jelenlévőktől, mondván, eljött a tettek ideje, 2015-ben már egy eljövendő rendszer alapjait kell építeni. Vágó Gábor kitért a Fidesz-közeli haverok dagadó zsebére, szólt a kormány átláthatatlan boszorkánykonyhájáról is – szerinte ehelyett olyan civil alapú szerveződésre kell építeni, ahol a hatalom nem végcél, hanem eszköz, az úrnak pedig az adófizető számít.

Elméleti fejtegetések

Kálmán László nyelvész a polgári önszerveződés hasznáról, decentralizációról beszélt, ahol felszámolható a nyomor és az intézményesített korrupció is – Madarász Csaba pedig a részvételi demokrácia előnyeit méltatta, és hangoztatta, hogy a jelenlévők a magyar állam barátai. Ezt a korábbi, gyújtó szónoklatok után zavart csend követte a nézőtéren.

Több ezren tüntettek az Operaház előtt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem vagyunk szolgák

A legerősebb hangvételű beszédet Takács Bori mondta, felróva a régi-új kormányoknak a 25 éve megoldatlan ügynökkérdést, a 80 évre titkosított olajszőkítési ügyeket, a négymillió elszegényedett magyart. Az jelenlegi ellenzékről eredményeként azt említette, hogy hagyták másodjára is létrejönni a kétharmadot és engedték, hogy az emberek elveszítsék hitüket a köztársaságban.

A politika nem lehet más, de a társadalom igen, el kell kezdenünk a változást, hogy alázat és félelem nélkül élhessünk, egymás szemébe nézhessünk - mondta Takács Bori, aki szerint bizonyítani kell, hogy nem vagyunk a rendszer szolgái.
A szónok szerint nem véletlen, hogy a kormány épp most akarja szigorítani a gyülekezést szabályozó jogokat, amikor „kezdenek ráérezni a tiltakozás ízére" – de jelzi azt is, hogy a megmozdulásoknak van értelme és eredménye.