„Nem győzzük elégszer, újra és újra elmondani, hogy attól még nem muszlim egy terrorista, hogy az iszlámra hivatkozva követ el bűncselekményt. A terrorista az terrorista, a terroristának a terror a vallása. (…) A Korán szerint, aki megöl egy ártatlant, az olyan, mintha az egész emberiséget ölte volna meg. (…) Közösségünk elítél, mint eddig is, minden terrorcselekményt, bárki is követi el! Itt fejezzük ki együttérzésünket a legyilkoltak családtagjainak és Franciaország népének. E cselekmény a muszlimoknak árt a legtöbbet” – ezekkel a sorokkal reagált a január 7-i párizsi merényletre a Magyar Iszlám Közösség (MIK). A szervezet, amint a fenti sorokból is kiderül, rendre elítéli a hasonló akciókat, mint ahogy például az Iszlám Állam tevékenysége kapcsán is hasonló – elítélő – véleményt fogalmazott meg.
A MIK elnökéről, a múlt kedden újabb ötéves mandátumot kapott Bolek Zoltánról azonban más felhangú tartalmak is fellelhetők. Ezek közül minden bizonnyal egy szudáni eset a legellentmondásosabb – legalábbis ez derült ki még októberben, amikor interjút adott az Origónak.
A MIK vezetője, Bolek Zoltán – ahogy ő fogalmaz – audienciát kért az afrikai Szudánban Fatih Hasszaneintől, akinek profilját még 1996-ban rajzolta meg a Washington Post. Az amerikai lap rendőrségi és titkosszolgálati forrásokra épített cikke az 1992–95-ös boszniai háborúba repít vissza. A balkáni vérontásnak egyik kiemelkedő szereplője volt ugyanis a Hasszanein által 1987-ben alapított Third World Relief Agency („harmadik világot segítő ügynökség” – TWRA), amely egy homályos segélyszervezetből lett a háború egyik legnagyobb fegyvercsempésze.
A nyomozók szerint a TWRA ausztriai bankokon keresztül nem kevesebb, mint 350 millió dolláros „forgalmat” bonyolított le az említett három év alatt. Hasszanein feladata az volt, hogy az arab országok bosnyák radikális szervezeteknek szánt pénzeit célba juttassa – ebbéli vállalkozásában maga az akkori bosnyák elnök, Alija Izetbegovic segítette, akivel még a 70-es évek Jugoszláviájában ismerkedett meg, és aki a jó hírnevéért kezeskedett Bécsben.
Hasszanein nem lopta a napot: egy osztrák bankár egyszerűen csak „koldusnak” hívta: „Ha a boszniai kormánynak lisztre volt szüksége, akkor liszt után szaladgált. Ha fegyverre, akkor az után.” A TWRA-t a lehető legváltozatosabb helyekről támogatták: a pániszlám gondolat jegyében a síita Irán, illetve a szunnita Pakisztán, Törökország, Brunei és Malajzia, a legnagyobb közreműködők azonban a szaúdiak voltak. A Washington Post cikke külön említést tesz egy 1992-es epizódról: a rijádi kormány embere 5 millió dollár készpénzzel sétált be egy bécsi GiroCredit- (ma Erste-) fiókba.
Emellett feltételezhető, hogy az akkor Szudánban székelő al-Kaida, illetve Oszama bin Laden sem fukarkodott, ha a bosnyák hittestvérek megsegítéséről volt szó. Erről az osztrák sajtó is beszámolt 2001 szeptemberében, a 9/11-es merénylet után indult hajtóvadászat idején ugyanis Bin Laden Ausztrián keresztül lebonyolított ügyleteire is fény derült – a Die Presse ekkor már 5,2 milliárd schillingre (380 millió euró) teszi a TWRA forgalmát. Idevágó különös körülmény az, amiről Jürgen Elsässer német újságíró számol be 2005-ben megjelent Wie der Dschihad nach Europa kam („Hogyan jött a dzsihád Európába”) című könyvében, és amire a Der Standard is kitért a kötet recenziója kapcsán: Bin Laden 1993-ban a bécsi bosnyák követségtől kapott útlevelet – ezt Szarajevó következetesen tagadta.
Az al-Kaida akkori főnöke, Oszama bin Laden mellett a korabeli nyomozati anyagok szerint a „segélyszervezet” azzal az egyiptomi radikális Omar Abdel Rahman sejkkel is kapcsolatban állt, akit a World Trade Center elleni 1993-as merénylet miatt ítéltek életfogytiglanra.
A TWRA 1992-ben Zágrábban és Budapesten nyitott fiókirodát (amint erről egy 9/11-ről készült hivatalos amerikai jelentés is beszámol), de
a MIK elnöke tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lett volna Hasszaneinnel.
Azt mondta, Szudánban is csak azért találkozott vele 2005-ben, hogy elsimítson egy, a Hasszanein által alapított, a Bartók Béla úti Dar Esz-Szalam mecsetet is működtető Béke Jótékonysági Iszlám Alapítvánnyal fennálló elszámolási vitát, amelyben – ahogy fogalmazott – a hűtlen kezelés gyanúja is felmerült. Az Origónak azt mondta: nem járt sikerrel.
A Magyar Iszlám Közösség vezetőjéről még a Népszabadság írta meg 2010-ben, hogy a KDNP tagja. Ezt a párt az Origónak cáfolta. Bolek Zoltán az interjúnk során pontosított: korábban – de már a Magyar Iszlám Közösség vezetőjeként – csak pártoló tagja volt a Kereszténydemokrata Néppártnak.
A MIK tevékenysége meglehetősen szerteágazó. Az általuk 2012-ben alapított központ kelet-magyarországi megyékben egy sor oktatási és szociális intézményt tart fenn. Az Origo szerette volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy milyen ellenőrzés, szakmai vizsgálat előzi meg a köznevelési intézmények működtetési jogának átruházását, de az október végén elküldött kérdéseinkre még mindig nem kaptunk választ.