Csússzon hason, ha túl akarja élni

Budapest, 2015. január 9. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárszolgálatának jégről mentési gyakorlata a XVI. kerületi Naplás tó jegén 2015. január 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tízcentis vastagság alatt nem érdemes a jégre menni, különösen akkor nem, ha nincs velünk senki – ezek a túlélés alapszabályai. A fővárosi tűzoltók a XVI. kerületi Naplás-tavon mutatták meg, mit tegyünk, ha rian a jég alattunk. Vágódjunk hasra, a lapos kúszás életet menthet.

Rengeteg tűzoltóautó és stábos kocsi gyűlt össze Cinkota mellett a Naplás-tó partján, hogy részt vegyenek a fővárosi katasztrófavédelem éves jégről mentési gyakorlatán: egy földönkívüli valószínűleg vallási rituálénak gondolta volna a bemutatót – maskarások léket vágnak a tó jegén, egy fekete ruhás alak többször beleugrik, a többiek pedig minden alkalommal kihúzzák.

Létrával és faággal

A tűzoltók először létrára hasalva, vastag kötelek segítségével "mentették ki" békaember kollégájukat, aki elhaló hangon segítségért kiabált, majd a hitelesség kedvéért faággal is megismételték a gyakorlatot, hiszen a balesetek többségénél nincs kéznél profi felszerelés.

Létrával, hason csúszva húzzák ki a fővárosi tűzoltók a gyakorlatot bemutató békaembert. Védőruha nélkül maximum pár percig élhetne túl a jeges vízben Forrás: Origo/Koncz Tamás

Család a jégen

A jég most biztonságos, több mint 10 centi vastag, de így sem ajánlott eltávolodni a parttól, a páncél nem mindenütt egyformán tömör – figyelmeztetett Szél Norbert, a fővárosi katasztrófavédelem merülésvezetője. Ettől függetlenül korcsolyázók mellett egy kétgyerekes anya is kimerészkedett a tó közepére, és a család később veszélyes közelségből nézte meg a tűzoltók által vágott léket.

Nem ajánlott eltávolodni a parttól – úgy tűnik, ennek a családnak senki sem szólt Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A 10 centis vastagság a lélektani határ a tűzoltók szerint: bár a 4 centis jég megtarthat egy felnőtt, embert, 8 centis páncél pedig egy kisebb csoportot is elbír, a változó szerkezet, ra ejtett repedések miatt életveszélyes lehet, ha nem ellenőrzött terepen korcsolyázunk.

Vészjósló jelek

Szél Norbert ezért azt ajánlja, mielőtt próbálkoznánk, mérjük meg a jégvastagságot – tény persze is, hogy a fúrástól, fűrészeléstől hasadhat a jégpáncél, ezt sem a vízfelület közepén érdemes elkezdeni.

A gyenge felület törés előtt mindig üzen: közelgő bajra figyelmeztet a rianás recsegő-sziszegő hangja, a jégen látható vízfoltok, de az is, ha a madarak "ki tudják fürdeni" a vízfelszínt - az ilyen helyeket inkább kerüljük el.

Hasra, kezekkel előre

Ha mégis beszakadt a jég alattunk, kinyújtott kezekkel dőljünk előre, ezzel jobban eloszlik testsúlyunk, lassíthatjuk vagy elkerülhetjük a süllyedést. A kezek és a fej mindig maradjanak a vízfelszín mögött, és kúszva próbáljunk kijutni, a mászástól csak tovább törik a jégtábla – ajánlja a szakértő.

Dőljünk előre, így jobban eloszlik súlyunk a hasadó jégen – a békaember mutatja, hogyan Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A vízbe esve semmiképp se kezdjünk vetkőzni: segít, mert felhajtó erőt jelen a ruharétegek közötti levegő is, levételük viszont halálos kimerüléshez vezethet.

Ha nekünk kell menteni

Jégről mentés előtt mindig hívjuk a tűzoltókat és a mentőket érkezésükig viszont magunk is próbálkozhatunk a mentéssel. Érdemes hason csúszva minél nagyobb felületi tárgyra feküdve megközelíteni a bajbajutottat, de ne közelítsük meg egészen a lék peremét – egy sállal vagy bottal, több összekötött ruhadarabbal áthidalható a távolság, a fuldokló ebbe kapaszkodva kúszhat a felszínre. Ha több ember is van a helyszínen élőláncot alkotva is menthetnek úgy, hogy mindenki hasra fekszik, és az előtte fekvő lábát fogja.

Pár perc az élet

Minderre azonban csak pár percünk van a valóságban: a nulla fok körüli vízben pár perc alatt kihűlhet egy ember, minden pillanat számít: ha a szakemberek megérkezése előtt sikerült partra húznunk az áldozatot, azonnal fektessük fűtött helyre, például egy autó ülésére, szabadítsuk meg a jéghideg ruháktól, és kezdjük dörzsölni testét, hogy beindítsuk a vérkeringést.

Faággal, összekötött ruhadarabokkal húzzuk ki a bajba jutott személyt – jobb távolságot tartani a lék peremétől Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Egyedül soha

Mint megtudtuk, a katasztrófavédelem hivatalból nem vizsgálja a nagyobb tavak jégvastagságát. Ez az adott önkormányzat dolga, tűzoltók akkor jönnek, ha már megtörtént a baj. Szél Norbert az Origónak elmondta, évente átlagosan négy-öt jégről mentési esetük van.

Sajnos nem mindig járnak sikerrel, sokszor csak a testet tudják kiemelni a vízből. A túlélés kulcsa épp ezért – az óvatosság mellett –, hogy ne induljunk útnak egyedül: erre figyelmeztet a Balatonon szerencsétlenül járt jégvitorlás tragédiája is.