Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Évek óta nem osztanak jutalmat a kormányzatban. Az összesen 218 fős vezetői apparátus tagjai – Orbán Viktoron és miniszterein kívül az államtitkárok, helyettes államtitkárok és mások – tavaly év végén sem kaptak a rendes jövedelmükön felül pluszpénzt. A baloldali kormányok hébe-hóba osztottak jutalmat 2002–2010 között, és első kormányciklusa idején még Orbán Viktor is bőkezű volt minisztereivel.
Az "én álláspontom az, hogy akkor van jutalom, ha van elvégzett munka is" – ezt Orbán Viktor mondta még 2000. december végén, amikor miniszterei év végi jutalmáról faggatták az újságírók. Nem tudni, 2014 végén értékelte-e a miniszterelnök a kabinet tagjainak teljesítményét, mindenesetre jutalmat nem osztott.
Senki nem kapott jutalmat, vagyis pluszpénzt a havi rendes fizetésén felül 2014 végén a kormányzat tagjai közül – közölte a Miniszterelnökség az Origo érdeklődésére. A kormányzatba itt kérdésünk alapján beleértendők a miniszterek, az államtitkárok, a helyetteseik és mások, az összesen 218 fős apparátus.
Kiknek nem járt tavaly prémium?
Sok közigazgatási államtitkár és az amúgy a rendszerváltás óta rekordszámú, összesen 99 helyettes államtitkár közül szinte mindegyik – 88 állami vezető – a jutalom elmaradása ellenére sem jár rosszul. Mint azt a Blikk kiderítette, a legtöbb miniszter ugyanis élt azzal a törvényi lehetőséggel, hogy beosztottjai alapilletményét saját hatáskörben legfeljebb 30 százalékkal megemelje.
Így sok közigazgatási államtitkár – akiknek a bruttó alapbére amúgy 997 ezer forint – csaknem 1,3 milliót keres, ami több a miniszteri illetménynél is. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban például Kohut Balázs közigazgatási államtitkár közel kétszázezer forinttal többet keres a főnökénél, Szijjártó Péter miniszternél, akinek a havi bruttó bére csak 1,1 millió.
Hasonló a helyzet a helyettes államtitkároknál is. Balog Zoltán erőforrásminiszter például a közigazgatási államtitkára mellett mind a 19 helyettes államtitkárának emelt fizetést biztosít. Így például a korábban Schmitt Pál volt államfő hivatalvezetőjeként megismert Kiss Norbertnek is, akinek 748 ezer forintos helyettes államtitkári alapilletménye így nőtt bruttó 972 ezerre.
Jutalmat többször is kaptak a Fidesz szótárában csak „elmúltnyolcév"-nek emelgetett, 2002–2010 közötti időszak kormányainak tagjai. Bár nem minden évben, ráadásul ezen időszak alatt két miniszterelnök is ingyen, illetve jelképes, 1 forintos havi fizetésért dolgozott szemben Orbán Viktorral, aki felveszi 1,5 milliós havi fizetését – igaz, 700 ezer forintos pártelnöki apanázsát nem.
Nem vett fel jutalmat a 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy Péter miniszterelnök, sőt ő maga, miniszterei és államtitkárai 2003 végén még a béremelésük összegét is jótékony célra ajánlották fel. Igaz, amikor Medgyessy 2003-ban megvált három miniszterétől, azok 2-2 havi bérnek megfelelő végkielégítést kaptak. Amikor pedig 2004-ben lemondott, kormányának többi tagja is hasonló összeget vehetett fel.
A Medgyessyt 2004-ben követő Gyurcsány Ferenc a kezdetektől lemondott 1,5 milliós fizetéséről: a pénzt ugyan felvette, de nem tartotta meg, hanem minden hónapban jótékony célra továbbutalta. Ugyanezt tette Gyurcsány a 2009. áprilisi lemondása után neki járó 9 milliós végkielégítéssel és a szabadságmegváltás címén kapott 7,6 millió forinttal is.
Nem sűrűn jutalmazta kormánya tagjait sem Gyurcsány Ferenc. Először 2006 végén adott prémiumot minisztereinek, de nem mindegyiknek. Hat miniszter, valamint Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos kapott átlagosan bruttó 900 ezer forintot. Volt, aki 2-3 heti bérét kapta, a legnagyobb összeg egyhavi juttatás volt.
Akkor a kormány magától nyilvánosságra hozta a neveket, az összegeket és azt is, ki mivel érdemelte ki a pluszpénzt. A legtöbb jutalmazott miniszter egyébként vagy fel sem vette, vagy karitatív célra utalta át az összeget. Gyurcsányt mégis kritizálta az akkori Fidesz-szóvivő, Szijjártó Péter, mondván: „megélhetési válság" küszöbén a jutalmazással "alázza a magyar embereket".
Akkoriban a miniszterek és államtitkárok jutalmazása között nagy különbségek voltak. Gráf József agrárminiszter egyszer, 2006-ban kapott jutalmat, át is utalta egy jótékonysági szervezetnek.
Göncz Kinga 2003-ban, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkáraként 1,5 havi jutalmat kapott. Ám ezután, amikor 2006–2009 között a külügyminiszteri posztot töltötte be, három évig semmit.
Az SZDSZ-es Kóka János majdnem négy évig volt miniszter, de 2004–2008 közötti hivatali idejében egyszer sem kapott jutalmat Gyurcsány Ferenctől.
Szintén egy fillér jutalmat sem kapott a 2002–2006 között az oktatási tárcát vezető, ugyancsak SZDSZ-es Magyar Bálint.
A koalíciós egyeztetésért felelős Horn Gábort viszont – aki nem is miniszteri, hanem csak államtitkári rangban dolgozott – hat év alatt 9,8 millió forint prémiumra tartotta érdemesnek Gyurcsány.
A 2009 májusában hivatalba lépett Bajnai Gordon fel sem vette 1,5 milliós miniszterelnöki fizetését – pontosabban 1 forintért vállalta a válságkezelő kormány vezetését. Igaz, Bajnai ezt megelőzően, a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztereként havonta bruttó 1,3 millió forintot keresett.
Kormányfőként viszont nemcsak szinte ingyen dolgozott, de év végi jutalmat egyáltalán nem adott minisztereinek. Sőt, hivatalba lépése után, 2009-ben Bajnai Gordon valamennyi minisztere fizetését 15 százalékkal, 1,3 millió forintról 1,1 millió forintra csökkentette.
Második és harmadik miniszterelnöki ciklusában eddig nem halmozta el kabinetjének tagjait Orbán Viktor, de első kormánya idején, 1998–2002 között még igen. Ráadásul akkoriban nem is hozták nyilvánosságra, hogy ki és mennyi pénzt kapott év végén. Ezeket az adatokat csak a később Gyurcsány által bevezetett nyilvános adattárból lehetett visszamenőleg kikeresni.
Kiderült, hogy Orbán esetenként 8-10 havi, átlagosan pedig félévnyi bérrel megegyező jutalmakat utaltatott ki. A miniszterek csak 2000-ben és 2001-ben kaptak év végi prémiumot, utóbbi jutalmazási csúcsév volt. Akkor például Dávid Ibolya igazságügyi miniszter 2,3 millió forint vett fel, Demeter Ervin, a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter pedig 2,5 milliót kapott.
Hende Csaba mai honvédelmi miniszter például az igazságügyi tárca államtitkáraként 2000-ben 1,5, majd 2001-ben további 5 havi jutalmat kapott az akkor még törvény alapján járó 13. havi illetményén felül. Mikola István egészségügyi miniszter 4,5 havi, a ma már alkotmánybíró Stumpf István kancelláriaminiszter pedig csaknem egyévnyi, 6 millió forint pluszjuttatást kapott hivatali ideje alatt.
