Ha nem fizet, ez lesz a síremlékével

Budapesti Újköztemető 2015 január15-én

Ledarálják és épülő utak alapozásához használják azokat a sírköveket, amelyek a meg nem váltott sírhelyeken maradnak. Előtte viszont egy összedózerolt szemétdombon vesztegelnek évekig, legalábbis a fővárosi Új köztemetőben. Kegyelet?

Hatalmas, sírkövekből összedózerolt szemétdombra leltünk a fővárosi Új köztemetőben, miután a frissen elkészült szociális parcelláról készítettünk fotókat.

Ez a látvány fogad a Kozma utcai Új köztemető sarkában Fotó: Szabó Gábor - Origo

A katasztrófafilmekbe illő helyszínt visszafelé sétálva, a 283-as parcella magasságában, a temető sarkában pillantottuk meg, elsőre tényleg azt hittük, hogy itt valami nagyon nyomasztó filmet forgatnak, de nem, a környéken egy stábot sem találtunk.

A hely az Új köztemető felirat ő betűjének magasságában van Fotó: Szabó Gábor - Origo

Összetört táblák, művirágok

A törmelékhegyek közt rengeteg összetört névtábla, de még művirágok, koszorúk is vannak. Találtunk egy nagyon érdekes sírkövet is, ennek felirata szerint az elhunytat 2009-ben temették el. A legrövidebb megváltási idő 10 év, ami az urnafülkés temetésekre vonatkozik, e szerint az általunk talált sírkő helye elméletileg legkorábban 2019-ben járna le. (Egy koporsós sírhely megváltása 25, egy sírbolté 60, egy urnasírbolté 20 évre szól. Az újraváltásról további információk itt érhetők el.)

Élt 1930-tól 2009-ig Fotó: Szabó Gábor - Origo

Annyira sokkoló volt a látvány, hogy muszáj volt rákérdeznünk a Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) néhány dologra. Ők nem nyilatkozhattak az ügyben, helyettük Csébi Tamás, a BVK Holding (Budapesti Városüzemeltetési Központ) kommunikációs és PR-munkatársa válaszolt.

Az urnát hazavitték

Összetört sírkövek a budapesti Új köztemetőben Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az összedózerolt szemétdombról kiderült, ezek a síremlékek nem megváltott sírhelyekről kerültek erre a területre. A 2009-ben elhunyt asszony sírköve többféleképpen is a hulladékok közé kerülhetett – írta Csébi Tamás. Például máshová helyezték az elhunytat (más temető, más sír), az urnát hazavitték, a sírkövet, zárólapot kicserélték, felújították, mert például eltört. Vagy éppen új tábla kellett, mert egy másik elhunyt került a sírba (urnafülkébe), jelen esetben ez utóbbi történt.

Műkő, művirág Fotó: Szabó Gábor - Origo

Hogyan működik a rendszer a nem megváltott sírhelyek esetében? Bizonyos türelmi idő után elbontják a síremléket, és az általunk is megtalált területre viszik?

Először is tisztázzuk: a sírkő, síremlék, urnazáró lap, stb. a rendelkező tulajdona. Elvben, ha lejár a sírhely, el kellene bontania, és ki kellene vinnie a temetőből. Nem emlékszünk olyan esetre, amikor ez megtörtént volna. A jogszabály fél év tárolást ír elő a temetőt üzemeltetők számára, azonban ennél jóval tovább, minimum egy évig, ha pedig a temető hátsó részében vagy más, nem központi helyén helyezkedik el a síremlék, akkor tovább, akár négy-öt évig sem bontjuk el a követ (azaz az előtalálási helyén tároljuk).

Ha azonnal elbontanánk a sírkövet minden lejárt sírról, az jelentősen növelné a költségeinket, és gyakran előfordul, hogy a hozzátartozók jelentkeznek akár több év elteltével is, újraváltják a sírt, esetleg fel is újítják a követ.

Az utóbbi kérdés azért is érdekes, mert az érintett terület mellett olyan temetőrész van, amelyet benőtt a növényzet (az ott már konkrétan erdő), azokat a sírokat (kettő dátumára emlékszem: 1940) szemlátomást senki nem gondozza, valami miatt mégis ott maradtak.

Így van. Az Új köztemető területe több mint 200 hektár, azaz 2 millió négyzetméter. Ennek a területnek egy nagy része, körülbelül 35 százaléka erdős terület, pontosan azért, mert használaton kívül van, és jelentős költséget emésztene fel, ha ugyanúgy kezelnénk, mint az „aktív”, azaz használatban lévő, megváltott, újraváltott sírokkal teli parcellákat.

Mi a törmelékhegy további sorsa? Marad ott az idők végezetéig, vagy elszállítják valahová?

Háttérben a szociális parcella Fotó: Szabó Gábor - Origo

A törmelék egy részét néhány évente ledaráltatjuk, és útalapba kerül. A temető aszfaltozott útjait javítjuk, illetve alakítjuk ki ezzel a darálékkal.

Mi lesz az értékesebb kövekkel, márvánnyal, gránittal? Esetleg az épen maradt darabokat újból felhasználják új síremlékek elkészítéséhez?

A lejárt kövek bontásakor gyakorlatilag nincs ép darab, ami felhasználható lenne. Ezeknek a köveknek legalább 95 százaléka öntött műkő, semmire sem alkalmas már, ha több évtizedes használat után elbontják. A nemes kövekkel ugyanez a helyzet. Olyan minimális mennyiség kerülne ki épen, és annyi munka lenne vele, hogy egyszerűen nem érdemes ezzel foglalkozni, még hozzáértő sírköves szakembereknek sem. A BTI egyébként sem foglalkozik sírköves munkák kivitelezésével.

Gondolom az, hogy a temető sarkába dózerolták össze a sírköveket, jogszerű, de összeegyeztethető a kegyelet fogalmával? Nyilván érzelgősség, de ha a területen szépen elhelyezett régi kövek lennének, talán nem lenne ilyen felkavaró a látvány.

Kegyelet Fotó: Szabó Gábor - Origo

A kegyeletsértés fogalmát jól körülhatárolják a jogszabályok, az ön által említett eset messze nem tartozik ebbe a fogalomkörbe. Az a „kegyeleti park”, amit ön említ, kivitelezhetetlen. Egyrészt jelentős költsége lenne (sírkőbontás, majd felállítás a területen, a „park” folyamatos zöldfelületi fenntartása), és ezt a költséget kénytelenek lennénk a temetőket igénybevevőkre továbbhárítani (utalnék itt az elerdősödött területekkel kapcsolatban írtakra).

A sírkőhegyekkel feltöltött terület szerintünk balesetveszélyes. Tervezik az elkerítését vagy figyelmeztető tábla kihelyezését?

Kérdésüket inkább javaslatként értelmezzük. Miután eddig a területen nem voltak látogatók, most viszont (pontosabban 2016. január 1-jétől) a szociális parcella igénybevétele miatt lehetnek, év végéig megpróbáljuk megoldani a problémát. Köszönjük a felvetést!

Műkő kizárva

Állítólag már a bontáskor mállani kezdenek Fotó: Szabó Gábor - Origo

Megkérdeztünk néhány sírkövest, szerintük csak szerény mértékben hasznosítják újra a síremlékeket. A műkő eleve kizárva – erősítették meg Csébi Tamást –, azok általában már a bontáskor mállani kezdenek, így mennek a szemétbe. A nemesebb kövek, a gránit, a márvány újrahasznosíthatóak, a felvésett neveket kicsiszolják, és mehet rájuk az új. Persze ez nem minden márványtáblára igaz, ezek között is sok van, amit annyira megrágott az idő, hogy nem érdemes felújítani.

Jellemzően a lejárt sírhelyek tulajdonosai szokták felkeresni a sírköveseket, és nem fordítva, sokan azt remélik, szép summát kereshetnek a kövek eladásával, de ez nem így van. A húsz éve százezrekért emelt síremlékből felhasználható anyag mára jó, ha harmincezer forintot ér. Gyakran az az üzletmenet, hogy a megrendelő és a mester döntetlenben egyezik ki: a sírköves ingyen elbontja a síremléket, a felhasználható anyag viszont az övé.

A sírköves nem lop, lopat

Nem biznisz Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nyilatkozóink szerint nem beszélhetünk használtsírkő-bizniszről, vannak helyette kevéssé látványos, de annál eredményesebb trükközések. Előfordul, hogy a sírkövesek (természetesen nem azok, akik nekünk nyilatkoztak) lelopatnak egy-egy virágtartót a sírokról, vagy „véletlenül” megrongálnak egy-egy síremléket, amit aztán jó pénzért helyrehoznak.

A kicsit profibbak megbízottai rendszeresen a temetőben sétálgatnak, és javítási ajánlatokat tesznek a sírokhoz látogatóknak. Előfordult, hogy megszólítottak egy imádkozó asszonyt, felhívva a figyelmét több hibára is, amelyeket szerintük muszáj megcsinálni, különben az egész építmény hamarosan tönkremegy.

Nem kérik? Lebontjuk

Adtak néhány nappal későbbre egy időpontot, hogy a néni hozza el a családtagjait, beszéljék meg a helyszínen együtt a dolgot. Mire a család kilátogatott, készen volt az új síremlék. „Ja, ha nem kérik, lebontjuk, ami pluszban ennyi és ennyi forint.” Kérték.

A magasiskola képviselői nem bajlódnak a kétkezi munkával, szóban vagy egy sajtpapíron születik az egyezség, a megrendelő kifizet előleg gyanánt egy csinos összeget, aztán az ígért időpontban ütheti a síremlék és az álsírköves nyomát.

A virág is jó üzlet Forrás: Grimm Balázs - Origo

Mindez azért is mehet ilyen könnyedén – említette az egyik sírköves –, mert ha máshol nem is, náluk mindenki készségesen fizet. Nem feltétlenül önmaguk miatt, hanem azért, mert nem akarnak restelkedve állni a sír mellett.