Huszonöt éves az AB: több tag, kevesebb jogkör

Mit adott nekünk az Alkotmánybíróság az elmúlt 25 évben? Köztársasági elnököt, a halálbüntetés tilalmát és egy sor megsemmisített jogszabályt. Utóbbiak egy részét a Fidesz visszacsempészte a joganyagba, sőt jelentősen csorbította a testület jogkörét is. Az új elnök reménykedik a változásban.

25 éves, de az igény régebbi

Huszonöt éve, 1990. január elsején kezdte meg működését a magyar Alkotmánybíróság (AB) mint az alkotmány védelmének legfőbb szerve. Erre hivatott testület az 1989 előtti évtizedekben nem létezett, bár 1949-ig Közigazgatási Bíróság néven működött hasonló feladatkörű intézmény.

Az osztrák mintára 1897. január elsejétől működő testület a bírósági hierarchia legfelsőbb fokán megszervezett, egyetlen fokú, központi közigazgatási bíróság volt, amely előtt bármely állami vagy önkormányzati hatóság törvénysértőnek vélt döntése megtámadható volt.

Az igényt Kossuth Lajos amúgy már az 1850-es években írt alkotmánytervezetében megfogalmazta: a „jogok biztosítása tekintetében egy alkotmányőrszék leszen felállítandó, mely a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi s kijelenti, alkotmányosak-e, vagy sem”.

Egyetértés, majd konszenzushiány

Az alkotmányőrszéktől elvárt egyik feladat 150 év múltán is ez volt. Az 1989 nyarán kezdődött, a békés politikai átmenet feltételeit kidolgozó nemzeti kerekasztal-tárgyalások sarkalatos pontja volt az addigi alkotmány módosítása. Az Országgyűlés október 17-én megszavazta az alkotmánymódosítást.

Az Alkotmánybíróság első öt tagjának eskütétele 1989-ben Forrás: mkab.hu

A törvény a demokrácia garanciáját jelentő szervezetként létrehozta az Alkotmánybíróságot. A képviselők november 23-án megválasztották a testület első öt tagját, akiket hatpárti – MSZP, Fidesz, KDNP, MDF, Magyar Néppárt, SZDSZ – jelölőbizottság javasolt konszenzussal.

Az MSZP és az ellenzéki pártok két-két, a függetlenek egy tagot jelöltek. Eredetileg három időpontban öt-öt, összesen tizenöt bírót választottak volna. 1990 júliusában többpárti konszenzussal öt újabb bírót választottak, majd még egyet, mert időközben Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett.

Az AB határozathozatala 1993-ban, háttal Göncz Árpád köztársasági elnök áll Forrás: mkab.hu

1993. május 31-én tízről kilencre csökkent a létszám, miután Herczegh Géza a hágai Nemzetközi Bíróság tagja lett. Ezután a törvényhozás 11-re csökkentette a bírák számát. Ám konszenzus hiányában a két üres helyre sem tudtak tagot választani, így az AB 1997-ig kilencfős, foghíjas maradt.

Elnökből államfő, majd kritikus

Az AB első körös tagja és 1990–1998 közötti első elnöke Sólyom László volt. Elnöksége alatt ítélték alkotmányellenesnek egyebek mellett a halálbüntetést. Bírói mandátumának lejárta után Sólyom László egyetemi tanári munkája mellett szerepet vállalt a Védegylet nevű zöldszervezetben is: tiltakozott például a Zengőre tervezett NATO-lokátor felépítése ellen.

Sólyom László köztársasági elnökként is sokat törődött a természetvédelemmel Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátumának 2005-ös lejártakor a Védegylet Sólyom Lászlót jelölte, és támogatására kérte a pártokat. A jogtudóst végül harmadik körben választotta meg az Országgyűlés. Elnökként vihart kavart a 2006. őszi zavargásokkal kapcsolatos kijelentése éppúgy, mint döntése, hogy '56-os szerepére hivatkozva visszautasította Horn Gyula állami kitüntetését.

Elnöki tisztsége alatt Sólyom László több törvényt is visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek, a 2009. tavaszi kormányválság idején pedig többször kijelentette, hogy előrehozott választásra lenne szükség. Ugyan 2010-ben aláírásgyűjtés indult újbóli jelöléséért, Orbán Viktor Fidesz-elnökként inkább az alelnökét, Schmitt Pált ajánlotta a Fidesz figyelmébe, és az Országgyűlés meg is választotta.

A volt államfő többször is élesen bírálta az Orbán-kormány lépéseit Fotó: Origo

Ezt követően Sólyom László aktív maradt a közéletben, sőt több alkalommal nyilvánosan is bírálta az Orbán-kormánynak az Alkotmánybíróságot és a jogállamiságot szerinte csorbító terveit, döntéseit. Kifejtette például, hogy a Fidesz az alkotmányt eszközként használja a napi politikai játszmákban, továbbá a kormány hitelességi válságáról és az erőtlen ellenzékről beszélt.

Húsz év után csorbultak a jogkörök

Eközben a 90-es évek végétől hosszú ideig zökkenőmentes volt az AB tagjainak cseréje, kivéve 2005-öt, amikor csupán nyolcfős volt a testület. A második Orbán-kormány és a Fidesz 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az AB ne legyen a kormány és a parlament erős kontrollja.

Határozatot hirdet az Alkotmánybíróság 2006-ban Forrás: mkab.hu

A kormányváltás után a kétharmados kormánypárti parlamenti többség már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és később az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az AB jogköreit.

Volt, hogy a Fidesz jogalkotási ellenlépéssel válaszolt az AB kritikáira Forrás: MTI/Kovács Attila

A 2010 őszén kormánypárti javaslatra elfogadott változtatás miatt az AB már nem bírálhat el olyan törvényeket, amelyek a költségvetést érintik. A javaslat az után készült, hogy az AB megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló, egy évre visszamenőleges hatályú törvényt.

Új tagok, újabb korlátozások

Átalakították 2010-ben az alkotmánybírók jelölési rendjét is; így a Fidesz egyedül is képessé vált jelölni és megválasztani tagokat a testületbe. Így lett még abban az évben az AB tagja az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István is.

A 15 tagú Alkotmánybíróság Forrás: mkab.hu

Egy évvel később, 2011-ben az Orbán-kormány javaslatára 15-re emelték az AB létszámát, és választottak is öt új tagot. Köztük volt a fideszes országgyűlési képviselő, a 2006 őszi rendőri túlkapásokat vizsgáló miniszterelnöki megbízott, Balsai István. Egyúttal 9-ről 12 évre emelték a tagok mandátumát.

A testület időközben megosztottá vált: volt, hogy 7:7 arányban szavaztak egy kérdésben, és végül az elnök voksa döntött. A kétharmados kormánypárti többség 2012 nyarán újból korlátozta az AB jogkörét: egy sor kérdést az alaptörvényben rögzítettek, így ezeket az AB már nem vizsgálhatta.

Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke megbeszélést folytat a bíróság épületében Forrás: Miniszterelnökség/Botár Gergely

Ráadásul 2012-től már nem fordulhat bárki bármely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata érdekében a testülethez, csak a saját ügyével összefüggésben, az őt ért jogsérelem miatt, alkotmányjogi panasz formájában.

Paczolay Péter alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma február 24-én jár le Fotó: Origo

Később, 2013 végén újabb – sorrendben az ötödik – alaptörvény-módosítással állt elő a Fidesz. A változtatások egyike eltörölte az AB tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. Így, bár 70 évnél idősebb új tag már nem választható, többen e fölött is kitölthetik a mandátumukat.

Visszafordítható a folyamat?

Az AB tavaly december 1-jén – immár Kövér László házelnök javaslatára – megválasztott, február 25-én hivatalba lépő új elnöke, Lenkovics Barnabás első nyilatkozata szerint a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az AB működését érintő korlátozások.

Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság megválasztott, leendő elnöke Forrás: MTI/Kovács Attila

Lenkovics Barnabásnak még a régi, kilencéves alkotmánybírói mandátuma van, így 2016 márciusában lejár a megbízatása. Noha a törvényi kritériumok alapján Lenkovicsot 2016-ban újra lehetne választani, lehet, hogy a Fidesznek akkor már nem lesz kétharmados többsége.