A 2014-es választások óta miért menetelt volna a Békemenet?
A korábbi időszakban általában úgy időzítették a Békemeneteket, hogy egy-egy fontos nemzetközi vagy hazai politikai kihívásra válaszoltak. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum vezetője egyértelműen jelezte, hogy az utóbbi időben nem volt határozott igény és egyirányú akarat egy ilyen megmozdulás megrendezésére. Ugyanakkor örömmel hallottuk, hogy Ukrajnában több békemenetet is tartottak. Úgy tűnik maga a fogalom ismert márka lett Európában.
Ön kapott megkeresést egy menet megszervezésére?
A sajtó érdeklődésére azt válaszoltam, amennyiben aktualitása lesz az erődemonstrációnak, akkor megtesszük a szükséges lépéseket. Biztos vagyok abban, hogy változatlanul komoly erők vannak a Civil Összefogás Fórum mögött.
A veszprémi időközi választás előtt terveznek-e helyi Békemenetet?
Nincs tudomásom ilyen kezdeményezésről.
„Most béke van, és nem menetelni kell” – mondta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Mit éreztek, amikor erről beszélt a kormányfő?
Néhányan felvetették, hogy megfelelő választ kell adni a tüntetésekre, de a többség úgy látta, hogy nem időszerű a tömegek megszólítása.
Igaz-e, hogy Orbán Viktortól személyesen kaptak 120 millió forintot?
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány minden évben transzparens elszámolást tesz közzé a honlapján. Aki hitelt érdemlő információkkal rendelkezik, az tegye meg a szükséges lépéseket, az ilyen állítások kútmérgezésnek minősülnek. Minden állításnak annyi az értéke, amit abból bizonyítani lehet.
A svájci jegybank a nemzetközi elemzőket is meglepő módon feladta korábbi árfolyam-politikáját, amivel jelentősen erősödött a svájci frank. Szerveznek-e demonstrációt az autóhitelesekért?
A Békemenet erejét és jelentőségét éppen az adja, hogy csak indokolt esetben élünk a nyomásgyakorlás eme eszközével. A gazdasági problémák megoldására nem kizárólag politikai eszközök alkalmasak. A 2013-as decemberi negatív kúriai döntést követően erőteljes társadalmi vitát indítottunk a banki károsultak érdekében. Talán ennek is köszönhető, hogy 2014 májusában a Kúria kimondta, hogy törvénytelenül vettek el pénzt a bankok a magyar emberektől. A svájci jegybank lépése hazánkban azért nem járt katasztrofális következményekkel, mert az általunk is szorgalmazott árfolyamgát megvédte a devizahitelesek jelentős részét.
A törvényhozási döntés valóban jó megoldás volt?
Az Alkotmánybíróság a vonatkozó határozatában kimondta, hogy a jogalkotó visszamenőleges beavatkozása a bankok és a fogyasztók viszonyrendszerébe abban az esetben alkotmányos, ha mindkét fél méltányos érdekeit figyelembe veszik. Ráadásul egy felelős kormányzatnak a mindenkori költségvetésre és azokra is tekintettel kell lenni, akik nem vettek föl hitelt. Mindezek mellett megítélésem szerint az igazságügyi tárca helyes döntéseket hozott.
De mi lesz az autóhitelesek sorsa?
Az Országgyűlés elsősorban a jelzálogalapú, jellemzően lakáscélú devizaalapú és forinthitelesekre koncentrált, hiszen a károsultak egzisztenciális érdekeit tartották szem előtt. Éppen ezért a kedvezmények egy része nem vonatkozik a személyi kölcsönt felvevőkre, valamint a gépjárművet hitelre vásárlókra. Ez utóbbi esetben azonban kiderült, hogy ha olyan hitelszerződést kötöttek, amelyben nem az arra jogosult autókereskedő volt az egyik szerződő fél, akkor ez a szerződés jogsértő, és ez a pénzügyi tárgyalások során előnyt jelent a fogyasztó számára.
Vannak-e konkrét számok, hány szerződést érinthet ez?
Nyilvánvalóan a károsultak száma sok ezerre tehető, és az elfogadhatatlan, hogy a Suzukit vásárló fogyasztó végül egy Mercedes árát fizesse ki a pénzintézetnek.
Lehet-e egyéni megállapodás a bankok és a hitelezők között az autóhitelek esetében?
A hozzánk eljutott információk alapján azok, akik leültek tárgyalni a pénzintézetekkel, gyakran kedvező pozíciót tudtak kiharcolni maguknak.
Ki lehet jelenteni, hogy a forintosítással végleg megoldódott a hazai devizahitelesek helyzete?
Kétségtelenül fontos lépések történtek, de a károsultak kálváriája még korántsem zárult le. A cél az, hogy valamennyi sérelmet szenvedett fél megfelelő kártérítést kapjon. A jogi eljárások során bebizonyosodott, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek jelentős része megkárosította a fogyasztókat, és sokaknak az egzisztenciájuk is bizonytalanná vált. A bankok mindent megtettek annak érdekében, hogy az extraprofitjuk minél magasabb hányadát megtarthassák, és nem vették figyelembe, hogy családok százezrei kerültek a kilakoltatás reális közelségébe.
A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5. és 12. között pert indíthatnak a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében. Tudja-e már, hogy hány per indult?
Információink szerint 26 pénzintézet nyújtott be keresetet a határidő lejártáig. Feltételezésem szerint a bankok időhúzásra játszanak, ezért az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítik, és nemzetközi fórumok elé viszik az ügyeket.
„Személy szerint drukkolok az Ökotársnak” – mondta korábban Csizmadia László. Ön is osztja ezt a véleményt?
A civil társadalom egészét érinti, ha bármely társadalmi szervezet törvénytelen gazdálkodást folytat, ilyen értelemben valóban azért szorítunk, hogy egyetlen civil szervezet se kerüljön bajba.
Ön azt nyilatkozta november 27-én a Hír TV-ben, hogy „André Goodfriend Európa egyik legstabilabb kormányzatát kívánja megdönteni”. Mire alapozta ezt az állítását?
A diplomaták tevékenységét szabályozó bécsi egyezmény kimondja, hogy diplomata a fogadó állam belügyeibe nem avatkozhat be. André Goodfriend ennek az alapvető diplomáciai szabálynak az ellenkezőjét tette. Demonstrációkon vett részt, rendre ellenzéki rendezvényeken vállalt aktív szerepet. Ez nem csupán egy NATO-szövetséges ország, hanem bármely állam esetében elfogadhatatlan. Például Svájcban már az is diplomáciai vihart kavart, hogy az ottani amerikai nagykövet a sípályák minőségét kritizálta. Ennél itt lényegesen többről van szó.
Helyes eljárásnak tartotta volna, ha a kormány kiutasítja Goodfriendet?
A kérdésre kérdéssel válaszolok. Ha Goodfriend ugyanígy járt volna el Nagy-Britanniában vagy Németországban, milyen reakcióra került volna sor?
Putyin február 17-én Budapestre látogat. Nem tartanak a túlságosan erős orosz befolyástól? Demonstrálnak-e?
Nem csupán hazánk, hanem az unió érdeke is az, hogy a politikai viták rendeződjenek, és a gazdasági együttműködés folytatódjék Oroszországgal. Minden erőfeszítés üdvözlendő, de vitathatatlan, hogy hazánk NATO- és EU-s tagsága egyértelmű kötelezettséget jelent. A mai nehéz helyzetben politikusainknak kell megfelelő választ adniuk a kétségtelenül megoldhatatlannak tűnő kérdésekre.