Merkel nem hagyja magát belekeverni a magyar belvitákba

Párizs, 2015. január 11. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a meghívott állam- és kormányfők vonulnak az élen a Köztársaság teréről indult terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonuláson, amelyet a Franciaországban elkövetett terrortámadások 17 áldozatának emlékére tartanak Párizsban 2015. január 11-én. Jobbra Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Francois Hollande francia elnök (b), Angela Merkel német kancellár (b2), Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b3) és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke (j2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

Angela Merkel budapesti látogatásával kapcsolatban közölt írást csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap és a liberális Süddeutsche Zeitung. Mindkét lap szerzője egyetértett abban, hogy a kancellár tartózkodik majd a belpolitikát illető kritikától.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) Stephan Löwenstein „A kelet és nyugat közti résben” című írásában kiemelte, hogy a társadalom „mély megosztottságának” megfelelően a kormányhoz közel álló médiumokban az a várakozás fogalmazódik meg, hogy Magyarország a látogatás révén felértékelődik a világpolitikában.

Az ellenzéki lapokban és hírportálokon ugyanakkor az a remény tükröződik, hogy a kancellár „szigorúan rendre utasítja” majd a magyar kormányfőt, és látszik a „megelőlegezett csalódás” is, hogy ez a rendre utasítás valószínűleg elmarad.

Angela Merkel és Orbán Viktor a terrorizmus ellen tiltakozó párizsi megmozduláson Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

Általános érvényű figyelmeztetés

Hozzátette: szinte elképzelhetetlen, hogy a német kancellár „hagyja magát belekeverni a magyar belvitákba”, és legfeljebb a szóvivője által már megfogalmazott általános érvényű figyelmeztetés várható, miszerint felelősen kell bánni a kétharmados parlamenti többséggel.

Mindkét fél számára fontos téma lehet az Oroszországhoz fűződő viszony – emelte ki a FAZ szerzője. Hozzátette, hogy Merkel számára az a fontos, hogy az EU továbbra is egységesen lépjen fel az ukrán válságban, ami a szankciók meghosszabbításának kényes kérdését is érinti.

Keleti nyitás

A magyar fél helyzetével kapcsolatban ismertette a keleti nyitás politikáját és az Oroszországgal elindított, „stratégiai fontosságú” energetikai projektek ügyét, hangsúlyozva, hogy az együttműködés még az ukrán válság előtt kezdődött, a Magyarország iránti világpolitikai figyelem pedig a válság nyomán erősödött meg.

A Süddeutsche Zeitung „A Merkel-csodára várva” címmel közölte Cathrin Kahlweit írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időszakban „kissé finomított éles hangnemén”. A változásban része lehet Brüsszel és Washington nyomásgyakorlásának, de a német kancellár látogatásának is, amihez az ellenzék „új reményeket”' fűz.

Gesztusok

Az ellenzék Orbán Viktor nyilvános bírálatát reméli a német kancellártól, míg a másik oldalon a kormány felértékelődését várják a látogatástól, amelyet Németországnak szánt gesztusokkal készítenek elő.

A müncheni lap szerzője e gesztusok közé sorolta, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke jelezte: Magyarország támogatja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, ha napirendre kerül az ügy, Orbán Viktor pedig első alkalommal ismerte el nyilvánosan, hogy Magyarország is felelős a holokausztért, és a kormány kompromisszumra törekszik az RTL Klub televízióval a reklámadó ügyében.

Ugyanakkor mindettől függetlenül arra lehet számítani, hogy a kancellár tartózkodik a belpolitikai vonatkozású kritikától, és főleg az ukrán válság és a közös uniós energiapolitika ügyére, valamint néhány más külpolitikai kérdésre összepontosít majd Budapesten – vélte Cathrin Kahlweit.