Az iszlámról csak terrortámadások kapcsán hallani a hírekben, a sajtó nem mutatja meg a vallás valódi arcát, és rémhíreket közöl - főként ezt kifogásolta Bolek Zoltán, aki a fővárosi Omar Isa mecsetben látta vendégül az újságírókat.
A Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint értelmetlen fóbiát ébreszteni a magyarságban, hiszen az 1,5 milliárdos iszlám hitű közösség 99,9 százaléka elítéli a párizsihoz hasonló merényleteket, és távol áll a szélsőséges gondolkodástól. "A Korán azt mondja, aki egy ártatlant megöl, az olyan bűnt követ el, mintha minden emberrel végezne" - hangsúlyozta Kovács Miklós Ahmed, a mecset imámja is.
Az előítélek viszont a helyi 40-50 ezer fős vallásgyakorlókat is megbélyegzik. Bolek Zoltán elmondta, közösségük tagjai komoly fenyegetéseket kapnak a párizsi mészárlás óta, bár olyan atrocitás nem történt, mint 2007-ben, akkor be is lőttek a Róbert Károly körúti mecset ablakán.
A közösség elnöke szerint az iszlám valódi arcát a hírekből kimaradó jótékonysági akciók és programok mutatják meg: szervezetük éppúgy támogatta az indonéz cunami túlélőit, mint a borsodi rászoruló családokat, szociális ellátó rendszerük, a Gondoskodó Központ pedig óvodákat, iskolákat működtet.
Mikor az Origo arról kérdezte, miért nem tünteti fel a Gondoskodó Központ és a hozzá tartozó szervezetek a honlapjukon az iszlám közösség támogatását, Bolek Zoltán úgy válaszolt, ezt nem is várják el tőlük - ha adakoznak, akkor "nem nézi a bal kéz, hogy mit csinál a jobb".
A központ pénzügyeiről szólt a sajtótájékoztató második fele is, Bolek Zoltán pedig mind élesebb hangnemben cáfolta a visszaélésekről szóló híreket.
Korábban a Hír TV Célpont című műsora közölt egy hangfelvételt arról, hogy Bolek Zoltán az egyházi normatíva 10 százalékát kéri Szűcs Kornéltól, a Gondoskodó Központ két szociális intézményének akkori igazgatójától.
"A hangfelvétel manipulált, a pénz visszaosztásáról szóló hír pedig rágalom" - jelentette ki a Magyar Iszlám Közösség elnöke, aki szerint éppen Szűcs Kornél ajánlott fel neki hitéleti támogatásként évi 90 millió forintot. Bolek hangsúlyozta, az elesettek megsegítése számukra nem biznisz, az alaptalan vádakért pedig jogorvoslatot fognak kérni.
Az elnök kategorikusan cáfolta, hogy közösségük jogosulatlanul ellenőriz és igazol úgynevezett Halal termékeket (ez a kósernek felel meg az iszlámban), vagy hogy ő a KDNP, esetleg egyéb párt tagja lenne.
Utóbbi megjegyzését már az Origónak címezte. "Sümeg környéki jegyzőként valóban jó kapcsolatot építettem ki a helyi KDNP tagjaival, és felmerült, hogy a KDNP pártoló tagja lehetnék, de semmilyen visszajelzést nem kaptam az ötlettel kapcsolatban" - tette hozzá Bolek Zoltán.
Bolek Zoltán ősszel adott interjút az Origónak. A hangfelvételen a következőt mondja: "2008-2010 között voltam a sümegi KDNP alapszervezet pártoló tagja".
A hitközség elnöke szerint az is megtévesztő állítás volt, hogy neki terroristákkal lennének kapcsolatai pusztán azért, mert egyszer találkozott Szudánban Fatih Hasszaneinnel.
Mint korában beszámoltunk róla, az említett Hasszanein aktív szerepet vállalt a Third World Relief Agencyben (Harmadik Világot Segítő Ügynökség), ami arab országoktól 350 millió dollárt juttatott osztrák bankokon keresztül bosnyák radikális szervezeteknek a délszláv háború idején.
Bolek Zoltán sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy mindössze egyszer találkozott Hasszaneinnel. Tagadja, hogy ezenkívül bármilyen kapcsolata lenne a pénzemberrel.