A schengeni övezeten belül a 300 ezer eurót fizető külföldieknek szabad mozgást biztosító magyar letelepedési államkötvény értékesítési feladatát az ellenzéki párt az államra vagy állami cégre bízná, és így - állítják - a profit sem vándorolna offshore-hátterű magánvállalkozásokhoz.
Államosítaná a letelepedésikötvény-bizniszt a Párbeszéd Magyarországért (PM). Pontosabban az ellenzéki párt arra készül, hogy törvényjavaslattal zárja ki a 300 ezer euróért árult letelepedési engedélyek értékesítéséből a magáncégeket, miután az ezt a feladatot ellátó magáncégek tulajdonosi struktúrája szerintük átláthatatlan, sőt offshore-gyanús.
Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a fideszes Rogán Antal vezette parlamenti gazdasági bizottság saját hatáskörben, pályáztatás nélkül jelöl ki a kötvényértékesítésre vitatható hátterű magáncégeket, melyek ráadásul akár tízmillió forintos nagyságrendű haszonra tehetnek szert minden egyes eladott kötvény után - indokolta az Origónak a javaslatot a PM politikusa, Barabás Richárd.
A rendszer - melyet a 2012-ben elfogadott törvény alakított ki - lehetővé teszi a befektetői típusú letelepedés lehetőségét Magyarországon. Feltéve, ha a letelepülni vágyó 300 ezer euró értékű magyar államkötvényt vásárol. A névértéket idén január elsején emelték fel, addig 250 ezer eurónyi vásárlás is elég volt a schengeni övezeten belül szabad mozgást garantáló vízum megszerzéséhez.
A kötvényeket - zárt körben - elvileg az Államadósság Kezelő Központ (AKK) Zrt. forgalmazza, gyakorlatilag ezt közvetítő cégek végzik külföldön. A kötvényeket azonban csak azok a meghatalmazott közvetítőirodák értékesíthetik, amelyeket jóváhagy az Országgyűlés gazdasági bizottsága, melynek a fideszes Rogán Antal az elnöke.
A PM-es Barabás Richárd szerint így néhány, a gazdasági bizottság által megbízhatónak minősített és kiválasztott cég monopóliuma az értékesítés, ráadásul ezeknek a cégeknek a többsége nem magyarországi bejegyzésű vállalkozás, hanem külföldön, adóparadicsomként közismert székhelyeken működnek.
150 milliárd folyt be eddig
Egyre többen - és főleg Kínában - veszik a magyar letelepedési államkötvényt, amelyből tavaly év végéig 150 milliárd forint értékben vásároltak. Egy év alatt megötszöröződött a kötvények állománya, miután tavaly 2213-ra emelkedett az értékesített állampapírok száma az előző évi 430-ról. Az államnak 2014. december végéig 491,25 millió eurónyi, vagyis 154,7 milliárd forintnyi bevétele származott az államkötvényekből az értékesítés tavaly nyári kezdete óta.Számukra az üzlet azért éri meg - folytatta az ellenzéki politikus -, mert a közvetítőcég diszkontáron, a névérték alatt kapja a meg az AKK-tól a kötvényeket, melyeket ráadásul többségük egyenként akár több tízezer euróra rúgó közvetítői jutalékért cserébe értékesít. A nem Magyarországon adózó cégek tehát egy-egy letelepedésikötvény-bizniszen akár tízmilliós összeget is kereshetnek - magyarázta.
A PM-nek az Origo által megismert - a napokban, Szabó Tímea országgyűlési képviselőn nevében benyújtani kívánt - törvénymódosító javaslata a magáncégeket kizárná az értékesítésből. A tervezet szerint csak olyan vállalkozás lenne jogosult erre, „amelyben részesedéssel kizárólag a magyar állam vagy a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság rendelkezik."
Barabás Richárd elképzelhetőnek tartaná, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal a magyar nagykövetségekkel együttműködve közvetlenül értékesíthetné a letelepedési kötvényeket külföldön, a diplomáciai képviseleteken. Vagy - tette hozzá - ha ezt csak egy külsős cég tudná ellátni, az legyen állami cég, így a kötvényeken elért profiit a költségvetést gazdagítaná, nem pedig magáncégeket.