A tanárokat nem kérdezték a kilencosztályos iskoláról

Nem új keletű a kilenc évfolyamos általános iskola ötlete, és most sem biztos, hogy közelebb jutunk a bevezetéséhez. A pedagógusok és az oktatáskutatók nem tartják rossznak a kezdeményezést, de fontosnak tartanák az egyeztetést és párbeszédet az iskolai reformról. Hoffmann Rózsa az Origónak azt mondta, ambivalens érzései vannak a kilencosztályos iskolával kapcsolatban.

Már 2011-ben is felvetette Pokorni Zoltán, hogy érdemes lenne meghosszabbítani az általános iskolai képzés idejét egy évvel. Akkor a legnagyobb ellenlábasa Hoffmann Rózsa volt, aki főleg anyagi okokra hivatkozva hiúsította meg a kezdeményezést.

Félelmeim vannak

Ambivalens érzések kavarognak bennem – mondta Hoffmann Rózsa, a KDNP politikusa a kilencosztályos általános iskolai modellről. A magyar oktatási rendszer 100 éves alapokra vezethető vissza, és szerinte egy strukturális változtatás nagy kockázatokkal jár. Egyelőre nem ismeri a Pokorni-féle javaslat részleteit – tette hozzá. A téma egyébként a Fidesz mai frakcióülésének egyik napirendi pontja. A köznevelési államtitkár véleménye szerint egy tízmilliós ország ötezer iskolájának az átalakításához komoly előzetes számításokat, hatástanulmányokat kell végezni.

Az államtitkár szerint kockázatos a szerkezeti átalakítás Fotó: Origo

Hoffmann Rózsa a kilencosztályos oktatással kapcsolatban azt mondta, ki kellene próbálni egy-egy térségben a modellt. Mindenképpen kérdéseket fog feltenni Pokorni Zoltánnak, mert szerinte a kilencosztályos modell miatt a tanárképzést is át kell alakítani, és nagyobb beruházásokra lesz szükség. Hoffmann Rózsa azt mondta, ötletnek nem rossz a kilenc évfolyamos modell, foglalkozni kell vele.

A tanárok az egyeztetést hiányolják

A pedagógusok a szakmai egyeztetést hiányolják. Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az Origónak azt mondta, nem ördögtől való a kilencosztályos általános iskola gondolta. A PDSZ elnöke szerint a plusz egy osztállyal például a matematikai szövegértési feladatokra jobban rá lehet majd készülni.

Nem hivatalos információk szerint a Pokorni-féle javaslat a négy évvel ezelőttihez képest annyiban módosult, hogy most nem négy alsó és öt felső osztályban gondolkodnak, hanem hat alsó és három felső osztályban.

A gyerekek még mit sem sejtenek Forrás: MTI/Komka Péter

Szelekció és súlyponti iskola

Mendrey László úgy tudja, szóba került a súlyponti iskolák szerepe is. Hatodik osztály után kétfelé orientálódhatnak majd a gyerekek. A természettudományok és a humán tantárgyak iránt fogékony diákokat szelektálják. Mendrey László szerint ez főleg a vidéki iskolákban lesz probléma, ahol a hatodik osztály befejezésével egy városi iskolába kell átvinni felső tagozatra a diákokat. Ismét képbe kerülhet az iskolabuszrendszer is – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy visszatérhet a Mária Terézia-féle hat elemi, azt mondta, szerinte ez lenne a legrosszabb fordulat a magyar oktatásban.

2016-ban már indulhatna?

Orbán Viktor a kilencosztályos általános iskolai modellel kapcsolatban "világos megrendelést vár". A miniszterelnök arra kíváncsi, hogy hol vannak problémák, min kell változtatni. A politikusok abban egyetértenek, hogy az oktatásban a 2016–17-es tanév lehet az, amikor változtatásokat vezetnek be, és nyitottak arra, hogy a kilencosztályos javaslatot a pedagógus-szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel megvitassák – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.

Külföldön működik

Csehország a 90-es években egységes, kilencéves általános iskolákra váltott. A lengyelek és a szlovének 1999-ben reformálták meg az oktatást. Lengyelország a hat plusz hármas modellt vezette be, Szlovénia a kilenc évet nem alsó és felső tagozatra, hanem háromszor hároméves szakaszokra osztotta. A tankötelezettség felső korhatára 15 év, vagyis nem kötelező továbbtanulni középiskolában – aki mégis így dönt, tizenkilenc évesen szerezhet érettségit, a gimnáziumi oktatás ugyanis négyéves maradt.

Szakemberek szerint az alsó tagozatos éveket ki kell tolni Forrás: MTI/Rosta Tibor

Romániában 2011-ben tértek át a kilencosztályos általános iskolákra, a felső tagozatot tolták meg plusz egy évvel. A románok a kilencéves általános iskolák működésétől az oktatás minőségének javulását várják.

Észtországban és Finnországban szintén kilencéves az általános iskolai képzés, a szlovéniai modellhez hasonlóan három szakaszra oszlik. Olaszországban ezzel szemben ötéves az általános iskola, a diákok ezután a középiskola három évfolyamos alsó tagozatára járnak, a tankötelezettség tizennégy éves korig tart. Németországban négy évig tart az alsó tagozat, utána az alsó középfokú oktatás az 5. vagy a 7. évfolyamon folytatódik, különböző intézménytípusokban. Az ötödik és hatodik osztály olyan orientációs szakasznak tekinthető, amelynek fő feladata a kiválasztott tanulási irány megerősítése vagy korrigálása.

A lengyelek lettek az éltanulók

Régóta próbálják az oktatáspolitikusok figyelmét felhívni arra, hogy Magyarországon a diákok túl korán kényszerülnek az iskolaválasztásról dönteni. Pedig ez meghatározhatja az életüket, mondta Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanára. Az oktatáskutató szerint az iskolaválasztásnál sokat számíthat plusz egy év, ezért érdemes a jelenlegi 14 éves korról 15 éves korra kitolni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az általános iskola időtartamát kellene 8-ról 9 évre növelni.

Az általános alapképzés időtartamának megnövelése a képzés belső tagolódásának a kérdését is fel kell, hogy vesse – mondta Halász Gábor. A világ legeredményesebb oktatási rendszereiben az általános alapképzés időtartama a leggyakrabban kilenc év, ugyanakkor ez hosszabb, általában hatéves iskolai kezdőszakasszal jár. Halász Gábor példaként említette a lengyel modellt, mert Lengyelországban jelentős sikereket értek el azzal, hogy 1998-ban úgy döntöttek, a nyolcosztályos általános iskola helyett egy hat plusz három évfolyamos szerkezeti megoldást vezetnek be.

A lengyelek hat-nyolc év alatt óriási sikereket értek el Fotó: Origo

Az eredmények hat-nyolc év alatt mérhetők voltak. A lengyel diákok képességi szintje látványos emelkedést mutatott, ők ma az európai élvonalban vannak. A lengyel iskolák költséghatékonyabbak lettek, nagyobb intézmények jöttek létre, a korábban lepusztult falusi felső tagozatok helyett jól felszerelt, megfelelően képzett pedagógusokkal ellátott körzeti központok alakultak ki. Ha úgy döntenek az oktatáspolitikusok, hogy Magyarországon is kilenc évfolyamra növelik az általános alapképzést, akkor ez komoly beruházást igényel Halász Gábor szerint. És mindenképpen szükség van társadalmi párbeszédre is – mondta.

Nem férnek el

Egy budapesti általános iskola igazgatója azt mondta az Origónak, hogy az általános iskolai tanulmányok kitolása plusz egy évvel jelentős többletköltséggel járna. Több pedagógus kellene, és egyáltalán nem biztos, hogy minden iskolában elférne az esetleges kilencedik évfolyam miatt plusz 75-80 gyerek. Az igazgató szerint náluk nem lehetne megoldani egy újabb évfolyam elhelyezését. Most is szűkösen vannak, a felsősök minden óra után tanteremről tanteremre vándorolnak. Ugyanakkor az igazgató szerint a pedagógus-munkanélküliség csökkenhet, mert a statisztika szerint egy-egy plusz osztály miatt két új pedagógust kellene felvennie.

A pedagógusképzést is felforgatná a kilencosztályos modell Forrás: Origo

A tesztek jobban sikerülnének

Mindig az első generáció sínyli meg az újításokat, és megterhelő lehetne az új rendszer azoknak, akik először szembesülnek a kilenc évfolyamos általános alapképzéssel, mondta Halász Gábor. Az ELTE egyetemi tanára szerint ugyanakkor egy évtizeden belül a magyar diákok is látványos eredményeket produkálnának a PISA-teszteken.

Egyébként Hoffmann Rózsa a lengyel példáról azt mondta: részleteiben nem ismeri, és egyetlen európai példa alapján nem lehet azt mondani, hogy ami a lengyel diákoknak jó volt, az majd jó lesz a magyar tanulóknak is.